A Közlekedéstudományi Egyesület (KTE), a Magyar Közút és a MÁV közös rendezvénye többek közt a Duna Group támogatásával valósult meg. Az eseményt a KTE elnöke, Fónagy János nyitotta meg. Az immár 30. Útügyi Napok konferenciáján résztvevő, korábbi közlekedési és vízügyi miniszter beszédében hangsúlyozta, a közlekedési szakmát mindig a hosszú távban gondolkodás jellemezte: „Ennek a szakmának van múltja, jelene és jövője is, ahogy ezt a jelenlevők száma jelzi” – fogalmazott az elnök.

A megfelelő transzparencia mellett folytatódhat az M1-es projektje

A folytatásban Vitézy Dávid mind a Közlekedési és Beruházási Minisztérium (KBM) főbb stratégiai irányairól, mind a hazai közúthálózat állapotáról részletes képet adott. Beszédéből kiderült, a hazai közútfejlesztésekre az elmúlt évek költéseihez képest jóval nagyobb összeget fordít majd az állam, amihez kapcsolódóan a Magyar Közút beszerzési önállóságát is növelni fogják. Mindezeken túl a hazánkban zajló nagy infrastruktúra fejlesztéseket, illetve ezek folytatását is sorra vette.

Ezek közül az M1 most zajló bővítésével kapcsolatban is kifejtette a kormány szándékát. „A mi álláspontunk, az, hogy ha az MKIF és az MKIF alatt működő különböző kivitelezők képesek arra, hogy kellő transzparenciát és átláthatóságot teremtsenek a saját költségeikről, és a koncesszió lezárása kapcsán ebben sikerül megállapodni, akkor az M1-es esetében nem gondoljuk azt, hogy a beruházás leállítására lesz szükség. Azt gondoljuk, hogy ha ez a beruházás félbe maradna, ahhoz olyan hátrányok társulnának, ami aránytalan. Várjuk ki a végét, hogy a koncessziós szerződést hogy sikerül lezárni; de alapvetően az a szándékunk, hogy amellett, hogy az üzemeltetést a Magyar Közút teljes körűen visszaveszi, az M1-est a beruházás lezárása után vennénk vissza állami kezelésbe."

Az ágazat hat meghatározó vezetője egy asztalnál

A nyitó nap egy másik kiemelkedő eseménye volt a délutáni kerekasztalbeszélgetés Nyíri Szabolcs, a KBM közúti közlekedési stratégiáért felelős helyettes államtitkára moderálása mellett. „Az építőipari kapacitások túlélése és átcsoportosítása” című beszélgetésen az iparág hat meghatározó vezetője vett részt: Hegyi Zsolt, MÁV Zrt. vezérigazgatója; Kerékgyártó Attila, a Duna Aszfalt igazgatósági elnöke; Pántya József, közúti fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár; Vingelmann Szabolcs, Swietelsky Vasúttechnika Kft. ügyvezető igazgatója; Zsiga György András a Colas Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója, valamint Dr. Rózsa Szabolcs, a BME dékánja osztotta meg gondolatait ebben a témakörben.

A Duna Group az Útügyi Napok egy másik programjában is jelen volt: az „Építésgazdasági kérdések az útügyben: technológiák mérhető előnyei” című szekció Rosta Szabolcs, a Duna Aszfalt Zrt. innovációs főmérnöke vezetésével zajlott le. Ezen belül az SMA 8 (mI) kopóréteg építési és korai monitoring tapasztalatairól Wolf Dániel a vállalat projektvezetője, valamint Purgel Attila, a cég vezető technológusa tartott előadást.

Ugyanebben a szekcióban Dr. Füleki Péter a Colas Magyarország Zrt. technológiai igazgatójaként a visszanyert aszfalt értékalapú felhasználásának gyakorlati lehetőségeiről értekezett; ugyanakkor Ézsiás László a Colas Északkő Kft. technológiai főmérnöke az aszfaltipar kőanyagigényének fenntarthatósági kérdéseiről prezentált.

A barokk város méltó otthona a nagymúltú rendezvénynek

A teltházzal zajló, háromnapos rendezvény mindezeken túl a közlekedési szakma legszélesebb témaköreit ölelte fel az ágazat szereplőinek teljes palettáját felvonultatva. A rendezvény főszervezője, Szerencsi Gábor lapunknak szintén a konferencia sokszínűségét hangsúlyozta: „A közút-, vasútfejlesztés és hídépítés mellett többek közt a közösségi közlekedés, a légi közlekedés és a kerékpáros közlekedés is képviselteti magát ezeken a konferenciákon” – hangsúlyozta a Magyar Közút közúti szolgáltató igazgatója.

Kiemelte továbbá a hagyományosan vidéken zajló konferencia kiegészítő programjainak a jelentőségét is. Ezeknek köszönhetően többek közt az egri Bazilikában egy orgonakoncerten vehettek részt a találkozó résztvevői, akik ugyanakkor egy csillagvizsgálóba is eljutottak. Zárásként kifejtette, egriként büszke rá, hogy újra a barokk városban szervezhette meg a nagy érdeklődés mellett lezajlott konferenciát, amely amellett, hogy a közlekedési szakma kiemelkedő eseménye, a városnak is komoly turisztikai bevételeket jelent, és a marketingjét is erősíti.

A geszti Tisza-kastélyban október 18-án „Nők az élet szolgálatában - A Tisza család asszonyai és a gyógyítás” című tárlatvezetés a női családtagok betegápolásban és gyógyításban betöltött társadalmi szerepvállalását mutatja be. A történeti parkba véradóbusz érkezik, így önkéntes véradásra is lehetőség nyílik.

A NÖF további helyszínein megvalósuló tematikus tárlatvezetéseken is a női életutak kerülnek előtérbe. Szabadkígyóson Bauer Barbara regényíró, „A leggazdagabb árva” című, Wenckheim Krisztina életét feldolgozó mű szerzője kalauzolja végig a vendégeket a Wenckheim-kastélyban, felidézve a grófnő fordulatokban gazdag életútját és személyes történetét. A tatai Esterházy-kastélyban Nyári Krisztina, Esterházy Miklós feleségének története kerül középpontba, míg a tiszadobi Andrássy-kastélyban az Andrássy-lányok sorsa elevenedik meg.

Dégen a rendszeres mozgás egészségmegőrző szerepét hangsúlyozza a Festetics-kastély történeti parkjában megvalósuló „Pink séta és kocogás” program, amelyen minden induló saját erőnlétéhez és tempójához igazodva teljesítheti a távot. A családbarát napon frizbigolfra is lesz lehetőség. A bajnai Sándor–Metternich-kastélyban a „Rózsaszín erő” című program a mozgás és a testi-lelki feltöltődés harmóniájára helyezi a hangsúlyt. A női jóga és a meditáció lehetőséget teremt a befelé figyelésre, az elcsendesedésre és az önmagunkra szánt minőségi időre.

A keszthelyi Festetics-kastélyban nyolc arisztokrata hölgy életútján keresztül ismerhetik meg a látogatók a főúri családok mindennapjait és a nők jótékonysági szerepvállalását. A Fenékpusztai Majorságban pedig Lady Mary Hamilton története elevenedik meg, bemutatva életének meghatározó fordulópontjait és sorsfordító döntéseit. A füzérradványi Károlyi-kastélyban Kornis Klarissza, Apponyi Franciska és Windischgrätz Mária Magdolna helytállásáról hallhatnak a vendégek hiteles történeteket.

A nádasdladányi Nádasdy-kastély is női sorsokat bemutató tárlatvezetéssel csatlakozik a Mellrákinfó Egyesület kampányához, amelyen Kanizsai Orsolya és Nádasdy Tamás személyes leveleiből is hangzanak el részletek. A Szántódpusztai Majorság tematikus sétáján dr. Boross Marietta néprajzkutató értékmentő munkájáról lesz elsősorban szó.

A NÖF e rendhagyó programokkal a női egészség megőrzésének fontosságára, a megelőzés szerepére és az egymás iránti odafigyelés jelentőségére kívánja felhívni a figyelmet.

A tárlatvezetések előzetes regisztrációhoz kötöttek.

További helyszínek és részletek: nof.hu/programok

Szombaton a keleti, délkeleti, majd középső, déli tájakon és néhol az Alpokalján erősen felhős, máshol napos időre van kilátás. Keleten időszakos gyenge eső helyenként kialakulhat. A légmozgás gyenge, mérsékelt marad. Keleten 11 és 15, másutt 15 és 20 fok közötti maximumokat mérhetünk.

Vasárnap a napos idő mellett helyenként erősebben megnövekedhet a felhőzet, de említésre méltó csapadék nem várható. Nyugaton és északkeleten élénk lehet az északias szél. Hajnalban -1, +10 fok között alakulnak a minimumok, délutánra 15-20 fokig melegszik a levegő.

A magyarepitok.hu médiatámogatásával megvalósuló szakmai találkozón Kincses Péter, az ÉVOSZ Médiatagozatának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az ágazat iránti bizalom helyreállításához következetes, átlátható kommunikációra és a szakmai teljesítmények szélesebb körű bemutatására van szükség.

Középpontban a digitalizáció és az együttműködés

A címben szereplő egy tér nem is fedi a teljes igazságot, hiszen valójában 3 különböző információs tér nyílt meg a szakma és az érdeklődők előtt október 13-án, Balatonfüreden.

Az Infotér, a CONTECH, valamint a CEE Space & Defense Day közössége találkozott, hogy megvitassa azokat a technológiai fejlesztéseket, döntéseket és együttműködési lehetőségeket, amelyek a következő években meghatározhatják az egyes ágazatok fejlődését.

Míg az Infotér programjában a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság és a digitális szolgáltatásokba vetett bizalom kapott hangsúlyt, a CEE Space & Defense Day az űr- és védelmi innovációról szólt,

a CONTECH elsősorban az építőipar digitalizációjára, a BIM-re, az adatvezérelt tervezésre és a versenyképességre összpontosított.

A CONTECH programja a technológiai kérdések mellett a szakmai utánpótlás, a fenntartható anyaghasznosítás, az épített környezet jövője és a mesterséges intelligencia tervezésben, illetve kivitelezésben betöltött szerepe köré szerveződött. Az előadások és kerekasztal-beszélgetések lehetőséget teremtettek arra, hogy az építőipari vállalatok, a tervezői szcéna és a technológiai fejlesztések képviselői megosszák egymással tapasztalataikat.

A szakmai programban többek között az alábbi vállalatok képviselői vettek részt:

• SZABADICS Group – Soldos Attila IT-vezető;
• Weinberg ’93 Építő Kft. – Derczó István alapító-tulajdonos, ügyvezető igazgató;
• Merkbau Zrt. – Szakács Gergő tervezési részlegvezető;
• Óbuda Group – Bazsali Gábor építészmérnök, Revit operatív stratégia.

Nem elég jól dolgozni, azt láthatóvá is kell tenni

Hogyan állítható helyre az építőipar társadalmi bizalma? Erre a kérdésre kereste előadásában a választ Kincses Péter, az ÉVOSZ Médiatagozatának elnöke. Véleménye szerint a szakma megítélésének javítása nem érhető el egy-egy jól sikerült kommunikációs kampánnyal. Ehelyett hosszú távú, hiteles és következetes munkára van szükség az ágazat valamennyi szereplőjétől.

Az építőiparról kialakult közvélekedést ugyanis jelentősen befolyásolják a negatív hírek. Manapság igencsak a közbeszéd részei az építőiparral összefüggésbe hozható csődeljárások, botrányok és korrupciógyanús ügyek, melyek könnyen meghatározhatják azt, ahogyan a társadalom az egész ágazatra tekint. Eközben a háttérben zajló szakmai munka, a technológiai fejlődés, az innovációk és a projektek megvalósításában részt vevő szakemberek teljesítménye jóval kevesebb figyelmet kaphat.

Hol és hogyan érdemes kommunikálni?

A bizalomépítés egyik kulcsa az, hogy az építőipar ne engedje át másoknak a saját történeteinek bemutatását. A vállalatoknak és szakmai szervezeteknek aktívabban kell részt venniük a közbeszéd alakításában, és közérthetően beszámolniuk arról, milyen értéket teremtenek.

Az előadásban egy háromszintű kommunikációs megközelítést vázolt fel.

• Saját médiafelületek használata:

A vállalatoknak érdemes tudatosan építeniük saját kommunikációs csatornáikat, például közösségimédia-felületeiket. Ezeken keresztül közvetlenül mutathatják be projektjeiket, a munkafolyamatokat, az alkalmazott technológiákat és az eredmények mögött álló szakembereket.

• Megjelenés a szakmai médiában:

A szakmai médiumok fontos szerepet tölthetnek be abban, hogy a beruházások, a műszaki megoldások és az innovációk részletesebben, a szakmai összefüggéseket is bemutatva jussanak el az érdeklődőkhöz.

• Tudatos együttműködés a szélesebb nyilvánossággal:

A harmadik szintet a mainstream média jelenti. Az építőiparnak ezen a területen is érdemes törekednie a hiteles jelenlétre, hogy a szakmai eredmények és az ágazatot érintő fontos kérdések a szélesebb közönséghez is eljussanak. Ehhez közérthető, ellenőrizhető információkra és a médiával kialakított, tudatos együttműködésre van szükség.

Ne csak a napos oldalt láttassuk

A kommunikáció azonban nem merülhet ki az elkészült beruházások bejelentésében. Kincses Péter megközelítése szerint a fontosabb projektmérföldkövek rendszeres bemutatása segíthet abban, hogy a közönség átfogóbb képet kapjon a kivitelezések összetettségéről és az elvégzett munka értékéről.

A cél nem a nehézségek elhallgatása, hanem az, hogy a sikerek és a problémák egyaránt megfelelő összefüggésben jelenjenek meg.

A kommunikáció hitelességének megőrzése  alapvető feltétel. Az előadó hangsúlyozta az ellenőrzött, szakmailag megalapozott és jogilag is átgondolt tartalmak jelentőségét. A rendszeresen közzétett, később is visszakereshető információk ugyanis csökkenthetik a félreértések esélyét, és megbízható alapot teremthetnek a szakmáról folytatott párbeszédhez.

A fiatalok megszólítása szintén a bizalomépítés része

Az építőipar társadalmi megítélése és a szakember-utánpótlás kérdése szorosan összefügg. Ha a fiatalok kizárólag egy elavult vagy negatív képpel találkoznak az ágazatról, kevésbé láthatják meg benne a korszerű technológiák, a digitális megoldások és a változatos szakmai feladatok kínálta lehetőségeket.

Ezért a szakma működését közelről bemutató programok, a gyakorlati tapasztalatszerzés és az egyetemi közeggel való együttműködés is fontos eszköz lehet. A fiataloknak nem csupán azt érdemes megmutatni, hogy milyen épületek és infrastruktúrák születnek, hanem azt is, milyen tudás, digitális eszközök és csapatmunka szükséges a megvalósításukhoz.

Előkészítik az átfogó korszerűsítést

A munkák eredményeként az érintett váltóknál hamarosan - lépcsőzetesen - visszaállíthatják a korábbi pályasebességet, ami javítja a menetrend tarthatóságát és a vonatközlekedés megbízhatóságát - vetítette előre, rámutatva, hogy a mostani karbantartás után, a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv (Baross-terv) keretében, a pályaudvar és a Kis-Gellért-hegyi alagút átfogó korszerűsítését is előkészítik. A tárcavezető a közösségi oldalán megköszönte az utasok türelmét, illetve a vasúttársaság szakembereinek munkáját.

Megnyílik az út az emeletes vonatok előtt is

Vitézy Dávid egy korábbi bejegyzésében kifejtette: a Baross-terv keretében a későbbiekben átépítik a Kis-Gellért-hegyi alagút vasúti pályáját, így a pályaszint mintegy 20 centiméteres süllyesztésével az emeletes motorvonatok is bejuthatnak az állomásra, az alagútban új kétvágányú pálya létesül, emellett megerősítik az alagút falazatát, az altalajt és a kapcsolódó rézsűket. Emellett vágány- és kitérőkorszerűsítést végeznek, 26 kitérőt kicserélnek. Átépítik, illetve megújítják a peronokat, korszerű hangos és vizuális utastájékoztatási rendszer készül; megújul az energia- és távközlési hálózat, továbbá új biztonsági kamerarendszer is létesül. A Déli pályaudvar épületét is felújítanák, annak tervezése szintén megkezdődött - közölte korábban a miniszter.

Személyes tapasztalatokból építkezünk

Pap Réka az ÉVOSZ Lean munkacsoportjának elnöke szerint azért különösen fontos a működésről beszélnünk, mert a Lean eszközei csak akkor hoznak valódi eredményt, ha értjük azt a működést, amelyben alkalmazzuk őket, és készek vagyunk változtatni rajta.

A hazai szakemberek tapasztalatai ebből a szempontból különösen értékesek, elvégre ők a magyar építőipar valós projektjeiről és helyzeteiről tudnak beszélni. Saját példáikon keresztül mutathatják meg, hol akadt el a változtatás, mi segítette az előrelépést, és milyen tanulságok lehetnek hasznosak más projektcsapatok számára is.

Az építőipari projektek mindennapjai sokszor ismerősek: szoros határidők, folyamatos változások, alvállalkozói koordináció, kapacitáshiány, anyagproblémák, újratervezés és az ezekre adott gyors reakciók. Sok esetben a projektvezetés jelentős energiáját nem az előre tervezett működés, hanem a felmerülő problémák kezelése köti le.

Elég például egy késve érkező információ, ami miatt egy munkafolyamat nem tud időben elindulni, a csapat várakozik vagy más feladatra áll át, majd a csúszás okán a soron következő szakág munkáját is át kell ütemezni. Egyetlen információs probléma így rövid idő alatt több szereplőt érintő szervezési és koordinációs feladattá válik.

De vajon ez mennyire tekinthető az építőipar természetes velejárójának, és mennyiben annak a következménye, ahogyan a projekteket megszervezzük és vezetjük?

Ezek a kérdések vállalatmérettől függetlenül az építőipari értéklánc minden szereplőjének szólnak. A Lean alkalmazásának léptéke eltérhet, az alapvető működési kérdés azonban ugyanaz.

A panelbeszélgetések első része éppen innen indul: milyen működést látunk ma a hazai projektekben, melyek a visszatérő veszteségek és problémák, és mikor jut el egy projekt vagy egy vállalat arra a pontra, hogy a megszokott működés már nem fenntartható?

Mi történik, amikor változtatni akarunk?

A Lean bevezetése kívülről egyszerűnek tűnhet. Megismerünk egy új módszert, kipróbáljuk egy projekten, majd fokozatosan kiterjesztjük. A valóság ennél azonban jóval összetettebb.

Pap Réka kiemelte, hogy egy túlterhelt projektben időt kell teremteni a változásra. Olyan kollégákat kell bevonni, akiknek már így is rengeteg feladatuk van. Meg kell változtatni bizonyos megszokott működéseket, és közben gyakran azzal is szembesülünk, hogy az új módszer önmagában még nem változtatja meg a régi gondolkodást.

A változás nem egyszerűen egy új tervezési eszköz bevezetését jelenti, hanem azt is, hogyan dolgozunk együtt a mindennapokban, bevonjuk-e a munkát ténylegesen végzőket a tervezésbe, időben jelezzük-e az akadályokat, közösen tisztázzuk-e a vállalások feltételeit, és a problémák felmerülésekor csak gyors megoldást keresünk-e, vagy azok okait is megpróbáljuk megszüntetni.

Ha ezek nem változnak, egy új Lean-eszköz könnyen csak új formát ad a régi működésnek.

Ezért a beszélgetésekben fontos kérdés lesz, hogy mi bizonyul nehezebbnek: az új eszközök bevezetése vagy a megszokott működés megváltoztatása?

És természetesen szó lesz azokról a próbálkozásokról is, amelyek nem úgy sikerültek, ahogy eredetileg tervezték. Hiszen a Lean bevezetésének tapasztalataihoz ugyanúgy hozzátartoznak a kudarcok, a félbehagyott kezdeményezések és az „ez nálunk nem fog működni” pillanatok, mint az első sikerek.

Ilyenkor fel kell tennünk a kérdést: maga az eszköz nem működött, vagy a szervezet nem tudta megteremteni azokat a feltételeket, amelyek között működhetett volna?

A Lean végül kultúra kérdése?

Ahogy egyre többet beszélünk a Lean építőipari alkalmazásáról, egyre nehezebb elválasztani a folyamatokat a szervezeti kultúrától.

Mit kezdünk azzal, ha a probléma láthatóvá tétele nem nyitottságot, hanem védekezést vált ki? Mit jelent a bizalom egy olyan projektkörnyezetben, ahol több vállalat, alvállalkozó és szakmai terület együttműködésén múlik a végeredmény? Hogyan lehet együttműködést kialakítani ott, ahol korábban elsősorban az egyéni vagy szervezeti érdekek érvényesültek?

A bizalom ráadásul közvetlenül hat a projekt működésére is. Ha a munkatársak attól tartanak, hogy egy probléma jelzése hibáztatást vagy negatív következményeket von maga után, később jelezhetik az akadályokat – és minél később válik láthatóvá egy probléma, annál kevesebb idő marad a beavatkozásra, annál nagyobb az újratervezés esélye, és annál kevésbé lesz kiszámítható a projekt működése.

Így válik láthatóvá a kapcsolat a bizalom, az információáramlás és a tervezhetőség között.

És talán a legfontosabb kérdés: lehet-e valódi Lean-működést kialakítani bizalom nélkül?

Mikor kezd valóban működni?

A Lean bevezetésének egyik legérdekesebb pontja az első olyan eredmény, amikor a módszer már nem egy újabb vállalati kezdeményezésnek tűnik, hanem a projektcsapat saját működésében látja a hasznát. Ez nagyon konkrét eredményekben jelenhet meg: kevesebb várakozás két munkafázis között, kevesebb ismételten elvégzett vagy javítandó munka, ritkább utolsó pillanatban történő átütemezés, a heti vállalások megbízhatóbb teljesítése, időben láthatóvá váló akadályok és kiszámíthatóbb együttműködés a szakágak között.

Ezen a ponton a Lean már nem egyszerűen egy bevezetett módszer, hanem a projekt működésének része.

Ugyanilyen fontos azonban az is, hogy mit csinálnánk ma már másképp. Egy Lean transzformáció ugyanis nem attól válik értékessé, hogy minden elsőre sikerül, hanem attól, hogy a szervezet képes tanulni a saját működéséből.

A konferencia hazai panelbeszélgetései ezért végső soron egy nagyobb kérdés köré rendeződnek.

Ha tudjuk, hogy a megszokott működés számos problémát újra és újra előállít, hogyan tudunk valóban másképp dolgozni?

És ha egyszer már megtapasztaltuk, hogy lehet másképp, akkor a kérdés talán már nem az lesz, hogy „kell-e Lean az építőiparban?”, hanem az, hogy hogyan tudjuk a Lean szemléletet a magyar építőipar valóságában működőképesen és tartósan alkalmazni.

A részvétel a BKIK önkéntes tagjai számára ingyenes, a többieknek jelképes 10 ezer forint, amit jótékony célra fordítanak.

_______________

PROGRAM

Megnyitó: Koji László

Nemzetközi kitekintés:

• Pawel Lochnicki, STRABAG (Lengyelország)
• Nemanja Danilovic, PERI (Szerbia)

Panelbeszélgetések:

1. PANEL: AZ ÉPÍTŐIPAR, AHOGY MA MŰKÖDIK „Miért ilyenek a magyar építési projektek?”

Moderátor: Bene János

Résztvevők: Ganter Máté (BMW), Fekete István (KÉSZ), Lengyel Balázs (Spányi), Ritter Ádám (Moratus), Csikós Miklós (Cordia), Varga Béla (Tecton)

2. PANEL: AMIKOR VÁLTOZTATNI AKARUNK „Miért nem elég tudni, hogy lehetne jobban?”

Moderátor: Kalmár Zoltán

Résztvevők: Markovich Béla (Mapei), Szabadics Roland (Szabadics), Dr. Sztrapkovics Balázs (BME), Tóth Áron (Tudásépítő), Tibor Dávid (Masterplast)

3. PANEL: AMI A MÓDSZEREK MÖGÖTT VAN „Technológia, bizalom és kultúra”

Moderátor: Kincses Péter

Résztvevők: Hittner Márton (Strabag), Kassai MÁTÉ (Bang & Olufsen), Varga Zoltán (Közlekedési és Beruházási Minisztérium), Huszár Csaba (Gépész Centrál), Benkei Sándor (Óbuda)

4. PANEL AMIKOR MÁR NEM „LEAN”„Hogyan válik egy kezdeményezés működéssé?”

Moderátor: Pap Réka

Résztvevők: Ekler Krisztina (Szabadics), Darabos Csaba (Hunép), Szép István (Dryvit Profi), Mikle Sophia (Axora), Tarnai Csaba (KÉSZ), Kiss István (Market)

Délután pedig workshop és szakmai előadások várják a résztvevőket.

Az elmúlt egy hétben nagy volt a napi hőingás, a hidegre hajlamos helyeken a 25 fokot is meghaladta. Éjszakánként a száraz levegő a völgyekben, valamint síkvidéken 5 Celsius-fok alá hűlt, szórványosan fagyok is előfordultak, ugyanakkor a magasabban fekvő helyeken, illetve az elmúlt egy-két éjszakán a felhősebb vagy szelesebb tájakon 10 fok körüli vagy a fölötti minimumok voltak jellemzők, míg napközben országszerte 25 fok köré vagy a fölé melegedett a levegő.

A nyári növények betakarítása ebben az évben a szokásosnál hamarabb kezdődött, és a legtöbb helyen már véget is ért. A repce fejlődéséhez és az őszi kalászosok talajelőkészítéséhez rendkívül száraz a talaj, a következő napokban érkező csapadékra óriási szükség van a vetéshez.

Az előrejelzés szerint csütörtökről péntekre virradó éjszaka hidegfront vonul át az ország felett, de már előtte is nedvesebb levegő érkezik, ám csak helyenként várható csapadék, eső, zápor, néhol zivatar. A hőmérséklet csütörtökön a felhősebb, esősebb dunántúli tájakon, majd pénteken országszerte visszaesik, 20 fok körüli vagy az alatti maximumok lesznek jellemzők és többfelé élénk, helyenként erős lesz a szél. Szombaton újabb frontrendszer éri el az országot, és vasárnap délutánig sokfelé várható eső, zápor, így a hét végéig nagy területen, főként a keleti országrészben valószínű 10 millimétert meghaladó csapadék. A hőmérséklet a csapadékos területeken a 15 fokot sem éri el, máshol 15-20 fok körül alakul. A jövő héten többnyire napos, száraz időre van kilátás.

Egész életét az útépítés körül töltötte. Milyen szemmel nézi a hazai útügyi szabályozást?

Talán már elmondhatom magamról, hogy sokat láttam, tapasztaltam akár a szabályozás oldaláról is, de a KPM-nél (Magyar Közút elődje) töltött első 10 évemben megismerkedhettem az utak üzemeltetésével és fenntartásával is.

A ‘70-es években, a valamikori NDK-ban tanultam, majd a ‘80-as évek végén az NSZK-ban sikerült egyéni munkavállalóként dolgoznom. Mindkét németországi tartózkodásom jelentősen hozzájárult az itthon szokásostól kissé eltérő szemléletem alakításához. Drezdába azóta is folyamatosan visszajárok, rendszeres részvevője vagyok a Drezdai Műszaki Egyetem által biztosított továbbképzési rendezvényeknek – különösen a Drezdai Aszfaltnapoknak, ahol német szaktekintélyek előadásait lehet élőben meghallgatni. Nos, mondhatjuk, mélyen megfertőzött a német mentalitás és munkakultúra.

A szabályozásra térve rögtön szeretném leszögezni: nem kívánom kritizálni az útépítési szabályozást – annál is inkább, mert magam is benne vagyok abban a bizottságban, amely az aszfaltot érintő Útügyi Műszaki Előírásokat megalkotja.

Figyelembe véve ugyanakkor, hogy 1990-től a német hátterű STRABAG főépítésvezetőjeként az M1-es autópálya különböző szakaszain dolgoztam, az M1 megépülését követően pedig az aszfaltgyártás irányába indultam el és mára közel 35 millió tonna aszfalt gyártásának szervezésénél, irányításánál tartok; talán rálátok bizonyos alapproblémákra és esetleges megoldásaikra.

Ezek egy része megegyezik hitvallásommal, ami nem más, mint tartós, kényelmes és legfőképpen biztonságos utakat építeni az úthasználóknak. Másik fele pedig az empíria kérdésköre. Gondoljunk csak bele, hogy műszaki szabályozásaink gyakran 2000 éves empírián alapulnak. Milyen legyen egy rézsűhajlás, vagy hogyan vezessük el a vizet? Ezeknél sokáig csak tapasztalatokra tudtunk támaszkodni.

Nos, az aszfalt – amivel az úthasználó a teljes utat azonosítja – vizsgálata máig empirikus tudománynak számít, annak ellenére, hogy folyamatosan közelebb kerülünk egy aszfaltra vonatkozó anyagtörvény megalkotásához.

Az úthibákat pedig leginkább az aszfalttal foglalkozókon szokták számon kérni, holott jellemzően  nem onnan indulnak el a problémák, hanem szó szerint is sokkal mélyebbről, az alapoktól – és persze különösen a pályaszerkezet víztelenítésénél. Vannak persze bőven emberi mulasztásra visszavezethető gondok. Maradjunk megint egy német példánál: Fritz Todt már az 1920-as években pontokba szedve leírta azokat a hibákat, amelyeket az aszfaltozásnál el lehet követni és pontosan azokat követjük el ma is. Nem tanulunk eleink hibájából! Azt hiszem, Wellner Professzor néhány évvel ezelőtti mondata sokat elárul a helyzetről:

„Ötezer éve építitek az utat... és még mindig nem tanultátok meg!” – utalva a repedésekre, süllyedésekre és egyéb hibákra.

Mi tehát az alapvető probléma az útjainkkal?

Talán legalapvetőbbnek azt mondhatnám, hogy az útjaink nem elég tartósak és nem biztos, hogy megfelelnek a mai forgalom igényeinek, úgy keresztmetszetben és teherbírásban, mint az utazáskényelmi oldalon. Ez nyilvánvalóan nem elsősorban a gyorsforgalmi hálózatunkat érinti, minden egyéb utunkat azonban egészen komolyan. A víztelenítés, a fagyvédő réteg szintén komolyan veszélyezteti útjaink tartósságát és ezzel a fenntarthatóságot. Ebben egyébként benne vannak a karbantartási hiányosságok, mint a padkák és útárkok rendbetételének elmaradása. Itt van például az M1-es autópálya, amit a ’80-as évek végén, a ’90-es évek elején építettünk és egészen mostanáig bírta, amikor is megtörtént annak gyors leromlása. Ez egy megfelelő víztelenítéssel nem biztos, hogy így lett volna.

Mint minden épített szerkezetnek, az útnak is a víz az egyik legnagyobb ellensége.

Ezt már az első órákon tanítják az egyetemeken, mégis ebben vétjük a legtöbb hibát. Ha nem tökéletes megoldás születik a víz távoltartására, az fel tud jutni a burkolatba, egészen az aszfaltig, ahol pedig akár a bitument is le tudja oldani a kőről.

Ha a víz utat talál magának egy útban, mindent tönkretesz.

A víz távoltartása vagy elvezetése mellett ugyanakkor ma már nagyon fontos a víz megtartása is – leginkább tározókban. Klímaváltozás közepén vagyunk, ami az idén nyáron tapasztalt vízhiányt is okozta. Vizeink megtartására számos jó megoldás született már a világban, érdemes ezeket számba venni egy útépítésnél. Emellett áll két további fejlesztendő terület: a tartósság és az azzal szorosan összefüggő teherbírási elégtelenség is – ott is lehet még javulnunk éppúgy, mint az utazáskényelem területén.

Hogyan kell a rezilienciának megjelennie a szabályozásokban és a kivitelezésekben?

Európán belül természetesen az európai normáknak kell megfelelnünk. Egy összeurópai, valamint a külön tagállami testületek feladata folyamatosan karbantartani a szabályokat, követni velük a fejlesztéseket és a világ változásait. Ezt a MAÚT, illetve a szervezet által megbízott szakemberek végzik. A szabályozás természetesen valamelyest le van maradva a kutatásoktól.

Ha egy kutatás sikert hoz (most is éppen fejlesztünk egy minden eddiginél jobbnak ígérkező aszfaltkeveréket), évek-évtizedek telnek el, mire annak eredménye bekerülhet a szabályozási rendbe, majd onnan a köztudatba.

Hiába a 2000 éves empíria az útalapoknál, az aszfaltnál nincs ennyi tapasztalatunk. Ha pedig átcsap a szabályozás a megszokás kényelmébe, bizony lelassul az előrehaladás. Nyitottnak kell lennünk az újra, mert ez hozzásegíthet az elengedhetetlen változáshoz; a mai korhoz való alkalmazkodáshoz. Egy neves német professzor néhány éve úgy kezdte előadását, hogy felejtsük el az eddigi empíriát, mert változik a bolygónk klímája és ami működött eddig, nem fog működni a jövőben. Nem kis döbbenetet váltott ki a nagyrészt német hallgatóság körében.

Új tervezési alapelvekre van szükség, amihez kutatásokra, fejlesztésekre és sok-sok kísérleti útépítésre lesz szükség. A kutatásokkal hazánkban inkább hadilábon állunk, ugyan szerencsére az állam által támogatott kísérleti építések azért valamelyest tetten érhetőek.

Az ökológiai szempontok figyelembevétele tehát már kiemelt kérdés az útépítésben. Ebben a másodlagos nyersanyagok felhasználása, azaz a bontott vagy mart aszfalt felhasználása elsődleges fontosságú. Ráadásul e témakörben különösebb kutatásokra sincsen szükség, mivel az európai aszfaltozási kultúra már réges-régen megtette és rendelkezésre állnak a szükséges tapasztalatok.

Hazánk az újrahasznosításban látható, meglehetősen nagy lemaradásának okát – akár a környező országok tekintetében is – első sorban a jogi szabályozásban, a kialakult rossz gyakorlatban látom.

Rengeteg kutatási anyag létezik a világban, még hazánkban is készülnek aszfaltokra vonatkozóan, és talán azt sem túlzás kijelenteni, hogy a legtöbb jelenlegi útépítési problémára létezik már megoldás, mégis a teljes rendszer átalakítására volna szükség ahhoz, hogy ezek eredményeit felhasználhassuk.  Bár az európai szabályozások egyformák, az financiális és természeti adottságok, ásványkincsek miatt az utak, aszfaltok minősége jelentősen eltérhet. Tehát mindent magunkra kell formálnunk, ehhez azonban túl kell tennünk magunkat a megszokásainkon.

És persze jelen van a gazdasági kényszer is, ami nem minden esetben engedi meg a mérnökök “szárnyalását”. Németországból azt hoztam magammal, hogy ideális hármas munkamegosztás szerint egy útépítésnél – ahogy más területeken is – a mérnök mondja meg, mit kell csinálni; a gazdasági kollégáknak az a feladata, hogy megteremtsék hozzá a pénzt és elszámoljanak vele; a politikusoknak pedig az, hogy mindehhez ernyőt biztosítsanak. Ez valahogy mára megfordult, és nem csak nálunk: a politika és a bankok mondják meg, mennyi pénz van az útépítésre, sőt, ettől többet is meghatároznak; a mérnökök pedig a keretből próbálják a lehető legjobb műszaki megoldást kihozni. Sok esetben már a kiírás is helytelen, onnan pedig nagyon nehéz jó munkát végezni.

Ennek az eredménye jól látszik azon, hogy a 20. század első felében épült német autópályák 70 éven keresztül szolgálták a közlekedőket, a mai utaknál pedig ilyen élettartam fel sem merül.

Máshogyan kellene felépítenünk az útjainkat?

Minden bizonnyal valamit változtatnunk kell és ez leginkább a szemléletünk. A magasabb élettartamra való törekedés, a teljes életciklus elemzése, a megfelelő karbantartás, a műszaki szemlélet magasabb szintre való emelése, hogy csak néhány dolgot említsek, illetve hiányolom az úthasználó bevonását a rendszerbe.

Mivel az aszfalt az útpálya legfelső része, ennek hibái tűnnek fel mindenkinek, ezek azonban legtöbbször nem a rossz aszfaltkeverékre vezethetők vissza: minél lejjebb megyek az útszerkezetben, annál tartósabbnak kellene lennie. Legtartósabbnak pedig a töltésnek. Hiszen, ha a kopóréteg elhasználódik, de az alap stabil, elég csak azt cserélni. Ez filléres dolog ahhoz képest, mint amikor teljes rétegrenddel hozunk létre egy utat.

Az útalapok és így a teljes útszerkezet tartósságának emelése azonban ma szigorúan gazdasági kérdés, ahol a mérnököknek nagyon szűk mozgástér marad.

Hogyan állunk a klímaváltozás miatt rendszeressé váló extrém időjárás okozta károkkal?

Mai szabványaink, méretezéseink a kétezer éves empírián alapulnak. A rómaiak óta formálódó és tapasztalatok során csiszolódó elvek mentén készítjük például az útalapozást. Persze mondjuk a Via Appia a mai napig betölti a szerepét, amit kétezer éve építettek, ma pedig ha megépítünk egy utat – ugyan teljesen más terhelésre –, az a közelébe sem fog jutni a római út élettartamának.

Nem arról van szó, hogy elfelejtettünk építeni, hanem arról, hogy korábbi tapasztalatokon nyugvó szabványrendszerek szerint létrehozott utak egyszerűen nem felelnek meg a szélsőséges időjárási körülményeknek. Hogyan változtathatnánk ezeken a szabályokon úgy, hogy a legfontosabb szempont az út költsége?

Rövid a válasz: sehogy.

Úgy gondolom, meg kellene változtatni a szabványainkat. Ha valahol elmosta az utat egy patak, az ki fog önteni legközelebb is – és nem százévente, ahogy ma a katasztrófákkal kalkulálunk. Mára nem biztos, hogy működik a százéves visszatérési modell. Egy áradás miatt tönkrement út újjáépítésénél nem az eredetivel megegyezőt, hanem akár ötször akkora átereszt kellene építeni. És még egyszer hangsúlyozom: nem biztos, hogy ma már elegendő a víz elvezetése, fontos lenne a megtartása is. A tervezést kell hozzáigazítani a várható eseményekhez, mert katasztrófahelyzetből több lesz, mint kevesebb. Hazánkban hiányosnak érzem az ezirányú kutatásokat, pedig az új fejlesztések segíthetik reziliensebbé tenni az útjainkat.

Mennyire tudja kezelni a problémákat a jelenlegi szabályrendszer?

Megint német példát hozok, ahol nagyjából 260 szabályzás rögzíti a német útügyi normákat kereken 12 ezer oldalban, és a magyar rendszer sem sokkal kisebb. Ezekhez pedig még legalább 500 szabályozást kell hozzáigazítani. Ebből is látszik: évekbe telik, mire itt bármi megmozdul.

Látnunk kell továbbá, hogy egyáltalán nem fenntartható rendszerben működtetjük az útépítéseinket: minek építünk autópályákat, ha végül az egyre fokozódó javítási tevékenységek következtében csak a forgalmi dugók nőnek? Mielőtt az a vád érne, hogy az M1 jelenlegi helyzetéből indulok ki személyes érintettség miatt, jelezném, hogy évekkel ezelőtti, német állami vezetők előadására gondolok. Igaz, lassan mi is ott tartunk, ahol ők.

Amikor történik valami baj, azt nem a szőnyeg alá kellene söpörni, hanem kiemelni, hogy többször ne fordulhasson elő. Ok-okozat elemzésekkel juthatunk el a hibák gyökérokainak feltárásához és onnan már csak arra van szükségünk, hogy végre tanuljunk a múltból. Hadd mondjak erre is példát: M1 jobb pálya 60-106 (Tatabánya-Győr): ugye még sokan emlékszünk, hogy 1991-ben, egyéves korában mintegy 2-3 hét alatt benyomvályúsodott. Hol található ennek részletes elemzése? Maradva az M1-nél: pár évvel ezelőtt szintén hetek alatt kikátyúsodott. Vajon tisztában van-e a szakma és az útügyi adminisztráció a hibák okaival?

Ez utóbbi annál is inkább érdekes, mert annak eszkalálódásában komoly szerepet játszott a fagyvédő réteg, pedig ezt a hibát már elég régóta ismerjük.

Máshogy kellene építenünk? Igen, pl. fagyvédő rétegen nem szabad spórolni, még akkor sem, ha tudjuk, hogy az ahhoz szükséges kőanyag nem filléres dolog és korántsem végtelen a forrásunk – később viszont folyamatosan újrahasznosítható.

Évekkel ezelőtt Szicíliában találkoztam kiemelt autóutakkal, amiket nem a domborzati viszonyok, hanem a termőföld védelme és a tartósság miatt létesítettek; de megemlíthetem az osztrák S1 vagy a brüsszeli belső körút alagútban való vezetését is hasonló megfontolás okán.  Összességében azt mondhatjuk, bármilyen megoldást választunk, tartósabb utat mindenképp drágább lesz építeni, mint amit megszoktunk.

Nagyon sokatmondó Markus Oeser professzor egyik drezdai előadásának képe, amiből látszik, hogy a pályaszerkezet erősítésével hogyan lehet a használati időt 30-ról 60, vagy akár 100 évre emelni. Erről persze minden esetben a megrendelő – végső soron maga az állam – dönt, ám neki is meg van kötve a keze, hiszen őt is kötelezik a szabványok, a tervezési előírások és a rendelkezésre álló pénzügyi keretek.

Változtatni véleményem szerint kizárólag a széles utazó közönség bevonásával és csakis egy meglehetősen komoly transzparenciával lehet. Itt volna ennek az ideje, hiszen nemigen találkoztam még olyannal, aki elégedett lenne a hazai utak állapotával. Az útügyi adminisztráció, a mindenkori illetékes minisztérium nem baj, ha tisztában van azzal, hogy kinek is épül az út és milyen mélységű társadalmi, szakmai előzetes egyeztetés történt róla.

Egy példával: a legnagyobb forgalom hazánkban az M1-ről az M5-ösre tart. Miért nem az M200-as épült meg először az M1 bővítése helyett? A Dunahíd már megvan hozzá egy jó ideje.

A kritikus megjegyzések után végezetül még annyit, hogy büszkék lehetünk mai úthálózatunkra, amiről a ‘70-es években még csak álmodoztunk: nagyvárosaink szinte kivétel nélkül elérhetők autópályán vagy gyorsforgalmi úton. Persze kérdéses, hogy a hazai és európai hálózati igényeknek megfelelő bővítéseket hajtottuk-e végre az elmúlt évtizedekben, de ezzel együtt is örüljünk; ha pedig korrekciókra van szükség, azokat végezzük el mielőbb és a mai, méginkább a jövőbeli elvárások figyelembevételével.

A kivitelező társadalomnak egyetlen üzenetem lenne most: dolgozzanak az egyre hatékonyabb módszerek kidolgozásán, mert anélkül nem lesz változás.

Szemerey Samu építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkár előadásában kiemelte: a szektor jelenlegi mélypontjának egyik fő oka a régóta fennálló, egészségtelen állami megrendelés-függőség.

A 2022-ben leállított beruházások és tervezési előkészítések után a piacnak a tiszta verseny, a minőségi szempontok és a fenntarthatóság felé kell elmozdulnia. A tárca célja az integrált városfejlesztés, a barnamezős területek revitalizációja és a Masterplan-típusú tervezés elterjesztése. Külön hangsúlyt fektetnek a bérlakás- és kollégiumépítési programokra, ahol a korábbi, fejlesztési modellek helyett hosszú távon stabil, alacsonyabb hozamú struktúrára van szükség.

A lakossági és közterületi felújítások terén az államtitkárság el kíván szakadni az eddigi „alsó polcos”, pusztán szigetelésre és ablakcserére szorítkozó gyakorlattól; helyette komplex, területi fókuszú, funkcionálisan és építészetileg is értéknövelő rekonstrukciókat céloznak meg, kiemelten a társasházi állományra koncentrálva. A szabályozás terén folyamatban van az állami beruházások rendjének (ÁBTV), a közbeszerzési szabályoknak (Kbt.) és az ÉMI visszaállítása, valamint a BIM-követelmények életszerűbb integrálása a tervezésben, költségvetésben és üzemeltetésben.

Kérdésekre válaszolva hangsúlyozta: az állami beruházások érdemi indulása legkorábban 2028 elejére várható, az addigi, áthidaló időszakban pedig elengedhetetlen a minőségi tervezési előkészítés, a TSZSZ megerősítése.

Mint elhangzott: feltett szándékuk az 5%-os áfa megtartása a lakóingatlan-építésnél, de ennek részletei még formálódnak.

A kkv-k hatékonysága a nagyvállalati szint mindössze 45%-át éri el

Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár rámutatott, hogy az ágazat legsúlyosabb korlátja a strukturális munkaerő- és hatékonysági hiány. A hazai termelékenység az uniós átlag 64%-a, míg a hazai kkv-k a nagyvállalati szintnek mindössze 45%-át érik el. Mivel a felnőtt lakosság közel egyharmada funkcionális készséghiánnyal küzd (PIAAC-mérés), a szakmai továbbképzéseket komoly alapkészség-fejlesztésnek kell megelőznie.

A demográfiai fogyás miatt a munkaerő-utánpótlást nem lehet kizárólag a pályakezdőkre alapozni; a vállalatoknak saját eredményük egy részét a meglévő munkavállalók képzésébe kell befektetniük.

Mintegy 7 milliárd forintos keretű programból országos tudásközpont és ahhoz kapcsolódó ágazati képzőközpont-hálózat jöhet létre, amely a korszerű, digitalizált és zöld technológiák oktatási hátterét biztosítja.

Eljött az idő, hogy felkészüljenek a cégek Ukrajna újjáépítésére

Sándor Fegyir, Ukrajna magyarországi nagykövete meghívta a magyar vállalatokat, hogy vegyenek részt az újjáépítési és védelmi beruházásokban.

Kiemelte, hogy a károk meghaladják az 500 milliárd dollárt, ám a nemzetközi (főként Nordic) alapokból finanszírozott projekteknél a forrás már rendelkezésre áll, miközben súlyos szakemberhiánnyal küzdenek.

Ukrajnában jelenleg is szükség van azonnali újjáépítésekre, különösen oktatási és egészségügyi intézményeknél – amelyeknél a legújabb technológiákat és a moduláris építészetet alkalmazzák. Arra kérte a magyar tervezőket: bátran használják kísérleti terepnek az ukrán újjáépítést, ők ugyanis a legkorszerűbb technológiák bevezetésében érdekeltek.

Mottójuk is ezt sugallja: BULID BACK BETTER

Arra kérte az ÉVOSZ-t, gyűjtse össze azon tervező és kivitelező cégeket, amelyek a potenciálisan érdekeltek lehetnek az újjáépítésben. Mint hangsúlyozta, a tendereken való részvétel alapfeltétele lesz a jelenlegi bekapcsolódás: a megbízásokra a háborút követően már késő lesz jelentkezni.

Az AVK Magyarország Kft. közösségi oldalán számolt be arról, hogy alapító tagként vesz részt az együttműködésben. A társaságot Bedegi Tamás ügyvezető képviseli, akit felkértek a Regionális Szárazgazdálkodási Együttműködés alapító tagjának. Az AVK szerint a felkérés egyszerre jelent elismerést, felelősséget és lehetőséget arra, hogy aktívan hozzájáruljanak a hazai agrárium előtt álló kihívások kezeléséhez.

A vállalat úgy látja, hogy a különböző szakterületek tudásának, tapasztalatának és szemléletének összekapcsolása olyan megoldásokat eredményezhet, amelyek nemcsak a jelenlegi kihívásokra adhatnak választ, hanem hosszú távon is értéket teremthetnek. Az AVK Magyarország ezért alapító tagként aktív szerepet kíván vállalni a fenntartható, alkalmazkodóképes mezőgazdaság megteremtésében.

Az AVK Magyarország Kft. víz-, szennyvíz-, gáz- és tűzvédelmi alkalmazásokhoz kínál szerelvényeket, idomokat, tűzcsapokat és kiegészítőket. A társaság az együttműködéshez kapcsolódó bejegyzésében kiemelte: az innováció és a fenntartható fejlődés alapja az együttműködés, ezért fontosnak tartja, hogy a különböző szakterületek szereplői közösen dolgozzanak a mezőgazdaság jövőjét érintő kihívásokon.

Jelenleg három ilyen jellegű új blokk épül hazánkban: a Visontai (Mátrai) egy 520 megawattos CCGT-blokkal bővül, míg az MVM Tisza Erőmű területén egy két blokkból álló CCGT-erőmű épül fel összesen 1000 megawattot képviselve Tiszaújvárosban. Hogy mindez nagyságrendileg mekkora súllyal bír, azt jól szemlélteti, hogy a paksi erőmű jelenlegi négy blokkjának összes teljesítménye 2000 megawatt.

A hazai energetikai projektek közül több szempontból is kiemelkedik a Mátrai Gázturbinás Erőmű fejlesztése, amelynek részleteiről a projektet kivitelező nemzetközi konzorcium egyik magyar tagjának, a Status KPRIA Zrt.-nek a vezérigazgatójával, Németh Tamással beszélgettünk.

Nem csak gázt éget: a hőt is újra munkára fogja

„Ezzel a technológiával tulajdonképpen minden hőt és gőzt újrahasznosítanak legalább egyszer” – fogalmazta meg Németh Tamás CCGT-rendszer egyik lényegi elemét, a korábbi gázerőművekhez képest megnövekedett hatásfokot.

„A gázturbina első lépésben villamos energiát termel, ugyanakkor a távozó füstgázt egy hőhasznosító kazánba vezetve majd gőzt termelve meghajt egy gőzturbinát.”

A Status KPRIA Zrt. a WEST HUNGÁRIA BAU Kft.-vel és az Elsewedy Power System Projects nevű egyiptomi céggel alkotott konzorciumban tavaly szeptemberben kezdte el a kivitelezést. Az átadást 2029-ra tervezik. „Ez az 520 megawattos blokk Magyarországon ekkora méretben elsőként képviseli a CCGT-technológiát” – mutatott rá a projekt úttörő jellegére a vezérigazgató.

Amikor nem kell áram, vissza lehet venni a teljesítményt

A projekt egyik kulcsszava a rugalmasság. „A gázturbinás erőművek egyik lényeges sajátossága, hogy teljesítményük a villamosenergia-igényhez igazítható: szükség esetén visszaszabályozhatók, majd újra felterhelhetők.”

Ezt fajta a tulajdonság a paksihoz hasonló havaria helyzetben is kulcsfontosságú lehet, akárcsak a megújuló energiaforrásokkal összefüggésben.

„Ha például egy adott időszakban a nap- vagy szélenergia miatt többlet villamos energia áll rendelkezésre, a CCGT teljesítménye visszavehető. Amikor viszont nő a fogyasztás, ismét nagyobb teljesítményre kapcsolható.” Azt is kifejtette, hogy például az atomerőművek esetében nincs meg ez a rugalmasság: ott az optimális működés egyik alapfeltétele az egyenletes teljesítmény.

Az MVM Csoport beruházására mindezeken túl amiatt is nagy szükség van, mert az ország villamosenergia-igénye folyamatosan növekszik, többek között az új ipari beruházások és a lakossági fogyasztás miatt. A tervezett 520 MW nagyságrendileg egy paksi blokk teljesítményének felel meg, így a Mátrában létrejövő új kapacitás jelentős eleme lehet a hazai rendszernek.

Sokat jelenthet Magyarországnak a korábbi üzembe állás

A Duna vízállása miatt fellépő energiaválság a projekt átfutási idejét is más megközelítésbe helyezte: az ország érdekeit szem előtt tartva az esetleges korábbi üzembe állítás lehetősége is napirenden van. „A kivitelező konzorcium megvizsgálta, hogy az Olaszországban gyártás alatt álló turbina miként állítható üzembe a teljes erőmű elkészülte előtt” – fogalmazott Németh Tamás.

Szavai szerint erre a megoldás egy ideiglenes bypass kémény lehet, amely által a gázturbina önállóan is (OCGT) működésbe hozható. A lehetőségről a kivitelező a beruházó MVM-mel egyeztet. A vezető hangsúlyozta:

a KPRIA oldaláról nincs akadálya annak, hogy a turbina érkezését és üzembe helyezését előrébb hozzák, a végső döntés azonban a megrendelő, illetve az állam oldalán születhet meg.

Szavaiból az is kiderült, a blokkba egy Ansaldo Energia GT26 típusú gázturbina kerül, amely a jövőben részben zöldhidrogén tüzelésére is alkalmas lehet. Az eszközt a világ egyik vezető erőmű gyártójaként az olasz Alsado állítja elő - illetve számos más az erőműhöz szükséges egységet is, amelyek már szintén gyártás alatt vannak.

Négy mérföldkőből hármat a tervezett határidő előtt teljesítettek

Németh Tamást a Visontán zajló építési projekt jelenlegi állásába is betekintést adott. Eszerint elkészültek az első fontos mélyépítési feladatok, zajlik a turbinasziget és a hűtőtorony alapozása, amelynek során mintegy kétszáz 25 méter hosszú cölöpöt vernek le. Hangsúlyozta, a projekt eddigi négy mérföldkövéből hármat a tervezett határidő előtt teljesített a kivitelezői konzorcium.

A következő nagy lépés a mélyépítési munkák lezárása, miközben megkezdődik a 130 méter magas hűtőtorony szerkezeti kialakítása is. 2027-ben már a magasépítés és a technológiai munkák kerülnek egyre inkább előtérbe.

A nemzetközi együttműködés pluszt hozott a projektbe

A projekt további különlegessége a kivitelezői konzorcium nemzetközi összetétele: a magyar Status KPRIA és a WEST HUNGÁRIA BAU Kft. mellett az egyiptomi Elsewedy Power System Projects vesz részt a munkában. Németh Tamás elmondta, a partnereknek eleinte össze kellett hangolniuk a különböző munkakultúrákat.

„Ugyanakkor az együttműködés kezdeti összecsiszolódása nem lassította a kivitelezést, épp ellenkezőleg. A különböző tapasztalatok egymást erősítették, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy a projekt a tervezett ütemezéshez képest előrébb tart.” – mutatott rá.

A KPRIA vezérigazgatója szerint a sikeres közös munka azért is fontos, mert a projekt tapasztalatai későbbi külföldi beruházásoknál is hasznosíthatók lehetnek.

A 130 méteres hűtőtoronytól a transzformátorig magyar cégek kerültek főszerepbe

Németh Tamás a projekt egyik fontos erényeként jelölte meg a magyar vállalkozások hangsúlyos szerepét. „Az építészeti és mélyépítési feladatokat kizárólag magyar cégek végzik, továbbá a technológiai munkáknál is elsősorban hazai vagy magyarországi bázissal rendelkező vállalkozásokat preferálnak.”

Különösen látványos feladatként emelte ki a 130 méter magas hűtőtorony megépítését, amelyet egy MVM tulajdonú magyar vállalat, az MVM EGI Zrt. valósít meg. A projekthez szükséges transzformátort ugyanakkor a Ganz Transzformátor gyártja Tápiószelén. A mélyépítési, alapozási és szerkezetépítési munkákban szintén magyar vállalkozások vesznek részt.

„A beruházás nemcsak egy új erőművi kapacitást hozhat létre, hanem olyan hazai szakmai tudás felépítését is szolgálhatja, amely később más energetikai projektekben használható”

– foglalta össze a magyar szerepvállalás fontosságát a vezető.

Óriási boom indult be a CCGT-építési piacon

Hogy a most megszerzett tapasztalatoknak mekkora jelentősége lehet, azt a nemzetközi piaci helyzettel támasztotta alá. Szavai szerint világszerte jelentős boom alakult ki a CCGT-erőművek építésében: ezen belül a mi kontinensünkön Nyugat- és Közép-Európában, valamint a Balkánon is több ilyen fejlesztési projekt van folyamatban. „Ráadásul az AI-adatközpontok építése berobbantotta a piacot, a villamosenergia-termelési igény sokszorosára nőtt.”

Ezt a helyzetet tapasztalatai szerint a turbinagyárak túlterheltsége is jelzi.

„Rengeteg megrendelésük van, kvázi már azért is fizetni kell, hogy ajánlatot kapjunk egy ilyen eszközre, és többéves az átfutási ideje a turbina-beszerzéseknek.”

Az energiatárolók terén is komoly szerepük lehet

A fent leírt piaci folyamatot igyekeznek meglovagolni: júliusban írtunk arról, hogy a szintén a Mészáros Csoporthoz tartozó Status Energy Skopje d.o.o. egy szerződéskötés által belépett Észak-Macedónia energiarendszerének továbbfejlesztésébe. Emellett Németh Tamás arról is beszámolt, hogy Csehországban egy CCGT-erőmű közbeszerzési eljárásában sikerült bejutniuk a második fordulóba.

Ugyanakkor a vállalat egy szélesebb portfoliót is képes átfogni az erőművek kivitelezése mellett. Többek közt a megújuló energiák integrációjához szükséges energiatárolók építésében is van tapasztalatuk. A Status KPRIA 2025-ben adta át Litéren a nátrium–kén (NaS) technológián alapuló energiatárolót 750 kW teljesítménnyel és 4350 kWh kapacitással.

„Mi a többséggel ellentétben nem a lítiumos akkumulátorokkal dolgozunk, hanem a nagyobb, hosszabb tárolási kapacitással bíró akkumulátorok telepítését próbáljuk erősíteni Magyarországon”

– jegyezte meg ezzel kapcsolatban a vezérigazgató.

A szakemberek jelentik a legfontosabb láncszemet

A leendő projektek és a piaci célok szempontjából nem csak a megszerzett tapasztalatoknak, hanem a cégnél összecsiszolódó munkaerőnek is óriási jelentősége van. „Egy fiatal, jól képzett szakembergárda állt össze” - hangsúlyozta Németh Tamás.

„Többek közt olyan, másodgenerációs energetikus kollégáink vannak, akiknek a szülei részt vettek a hazai erőműépítésekben (Paksi Atomerőmű, Dunamenti, Kispesti, Bakonyi, Lőrinci Erőművek), így családi hagyományként hozzák az elhivatottságukat. Ugyanakkor arra is büszkék vagyunk, hogy eddig nemzetközi cégeknél dolgozó sikeres szakembereket sikerült hazacsábítani és meggyőzni arról, hogy csatlakozzanak hozzánk ebben a projektben. Tehát ebből a szempontból is elmondható, hogy van perspektíva a cégben.”

Németh Tamás aláhúzta, a magyar szakembergárda és a most megszerzett referencia olyan tudásbázist hozhat létre, amelyre a későbbiekben külföldi munkákat és további nagy léptékű hazai projekteket is lehet építeni. „Ezzel a referenciával többek közt akár a paksi bővítés szekunder körének kialakításában is részt tudunk majd vállalni” – hívta fel a figyelmet. (A szekunder kör az atomerőmű hagyományos, nem nukleáris berendezéseit magába foglaló, zárt vízköre, amely a reaktorban megtermelt hőenergiát ténylegesen villamos energiává alakítja – a szerk.)

A vezérigazgató – aki maga is személyes tapasztalatokkal bír, miután részt vett a 2011-ben átadott, kombinált ciklusú gönyűi erőmű építésében – külön kiemelte, hogy ebben az iparágban fokozott jelentősége van a szürkeállománynak.

„Nagyon magas szintű tudásbázist kell kialakítanunk, mert ez egy más színvonal, nem pusztán klasszikus építőipari projektekről van szó. Az energetikában azt szoktuk mondani, hogy az építőiparosok centiméterben mérnek, mi pedig milliméterben!” Zárásként úgy összegzett, a mostani visontai projekt egyik fő feladata éppen ezeknek a sokfelől érkező egyéni referenciáknak és tapasztalatoknak az összegyúrása.

Ezt a lehetőséget kínálja a HOMEINFO Építőipari, Faipari és Kertépítő Mester Workshow (ÉMW), amely 2026. október 16-17-én, a budapesti BOK Csarnokban várja a szakembereket. A rendezvény 16.000 négyzetméteren, több mint 120 kiállítóval, 150-nél több márkával és több mint 50 szakmai előadással készül.

A Workshow-n nemcsak megismerkedni lehet a legújabb szerszámokkal, anyagokkal és technológiákkal, hanem gyakorlati környezetben is lehetőség nyílik a tapasztalatszerzésre. Egy kivitelező, egy művezető, egy szakember vagy akár a cégvezető más-más szempontból figyelhet ugyanarra a megoldásra, a közös látogatás során azonban ezek a tapasztalatok összeadódhatnak.

A tapasztalat fontos, de önmagában nem mindig elég

Az építőiparban, a faiparban vagy a kertépítésben a szakmai tapasztalat pótolhatatlan. Egy rutinos szakember pontosan tudja, mire kell figyelnie egy munkafolyamat során, milyen hibákat érdemes elkerülni, és hogyan lehet egy váratlan helyzetet megoldani. Közben azonban folyamatosan változik az a környezet, amelyben dolgozik.

Új gépek és szerszámok jelennek meg, fejlődnek a mérési és tervezési lehetőségek, változnak az anyagok és technológiák, és egyre több olyan megoldás válik elérhetővé, amely néhány éve még nem volt része a mindennapi munkának.

A naprakész szakmai tudás ezért nemcsak a pályakezdők számára fontos. A tapasztalt szakembereknek ugyanúgy szükségük lehet arra, hogy megismerjék az új eszközöket, technológiákat és munkamódszereket, különösen akkor, ha ezek a mindennapi munkafolyamatokra vagy a kivitelezés hatékonyságára is hatással lehetnek.

A gyakorlati tudás ott kezdődik, ahol a katalógus véget ér

Az új technológiákat és eszközöket nem elég katalógusból vagy termékismertetőből megismerni. A gyakorlati tudás akkor válik igazán értékessé, amikor a szakember látja, hogyan működik egy eszköz vagy technológia valódi munkakörnyezetben, kérdezhet róla, és lehetősége van kipróbálni.

Egy szerszámot kézbe venni, egy technológiát működés közben látni vagy egy tapasztalt szakembertől kérdezni egészen másfajta tudást ad, mint egyszerűen elolvasni róla egy ismertetőt. A személyes tapasztalat abban is segíthet, hogy egy vállalkozás könnyebben mérlegelje, egy új megoldás hogyan illeszthető be saját munkafolyamataiba.

A Workshow ezt a gyakorlati megközelítést helyezi a szakmai találkozás középpontjába. A résztvevők a kiállított termékek és technológiák mellett szakmai előadásokon is tájékozódhatnak, így egy helyen szerezhetnek elméleti és gyakorlati tapasztalatokat.

A megszerzett tudás a vállalkozásban is hasznosulhat

Egy cég szakmai fejlődése nem kizárólag az egyes munkatársak ügye. Ha egy csapat naprakészebb tudással rendelkezik, az a munkaszervezésben, a kivitelezés minőségében és az új megoldások bevezetésében is megjelenhet.

Éppen ezért érdemes a továbbképzést nem egyetlen munkatárs feladataként kezelni. Ami az egyik kollégának egy új gép vagy technológia miatt érdekes, az egy másik munkatársnak a munkafolyamat vagy a hatékonyság szempontjából lehet fontos. A közös tapasztalatszerzés pedig lehetőséget ad arra, hogy ezek a különböző szempontok a későbbi munkában is összeérjenek.

Egy közös szakmai nap így nem pusztán a kiállítók és termékek megismeréséről szólhat. A csapat tagjai kérdezhetnek, kipróbálhatnak és tapasztalatokat gyűjthetnek, majd az eseményen szerzett ismereteket saját munkájuk során is hasznosíthatják.

Az esemény médiapartnere a Magyar Építők. Jegyek ITT elérhetők. 

Erre az igényre kínál magas színvonalú megoldást a VIASTEIN Kft., amely hosszú évek óta a hazai térkőgyártás meghatározó szereplője. A márka számos városi tér, közterület, ipari beruházás és lakóingatlan burkolataként bizonyított már.

A minőség, amely hosszú távon is megtérül

A kültéri burkolatok esetében az egyik legfontosabb szempont a tartósság. Az időjárás, a fagy, az UV-sugárzás és a folyamatos igénybevétel olyan kihívások, amelyeknek csak magas minőségű termékek képesek hosszú éveken át ellenállni.

A VIASTEIN előnyei: 

- a tartósabb szín- és felületvédelem,
- a könnyebb tisztíthatóság és
- a változatos felhasználás, pl. járda, terasz, kert, udvar, parkoló, közterület térkövezésére is alkalmazható. 

A forgalmazó idén nyáron mutatta be új termékcsaládját, a VIASTEIN LUX-ot, amely egyedi technológiával készült felületkezelésével a luxus kategóriát képviseli szortimentjében. A kollekció komplett designrendszerekben, változatos méretekkel és felületekkel érhető el.

Ahol a megjelenés és a tartósság találkozik

A VIASTEIN fejlesztéseinek köszönhetően a LUX burkolatok nemcsak esztétikusak, hanem ellenállóak is, így hosszú távon megőrzik megjelenésüket és műszaki tulajdonságaikat. Ez különösen fontos olyan beruházásoknál, ahol a fenntartható üzemeltetés és az alacsony karbantartási igény is szempont.

A díszburkolat különleges felületi kialakításaival elegáns, letisztult megjelenésű, a korszerű gyártástechnológia pedig magas kopásállóságot és időtállóságot biztosít.

A CleanProtect technológia a LUX egyik fontos ismérve

A VIASTEIN LUX díszburkolatok felületének védelmét a CleanProtect technológia garantálja, amely az időjárás és a környezeti hatásokkal szemben ellenállóvá és könnyen tisztíthatóvá teszi a terméket.

A burkolat két különlegessége:

-a gyártás során utólagos felületmegmunkáláson esik át,

- a gyártás utolsó fázisában impregnálóréteg kerül a kövek felületére (Clean Protect), amely elzárja a beton pórusait, így biztosítja a védelmet.

A CleanProtect technológia

• kiemeli a burkolat színeit,
• védi a felületet a szennyeződésektől,
• segíti a gyors felületi vízelvezetést,
• hozzájárul a tartósabb, esztétikus megjelenéshez.

Vagyis nem pusztán arról van szó, hogy „szebb a térkő”, hanem a látvány és a felületvédelmi technológia együtt alkotja a LUX termékélményt.

A LUX díszburkolatok egyik legnagyobb előnye a sokoldalúság. Megjelenése méltó választássá teszi reprezentatív közterek, vállalati környezetek, irodaházak vagy intézmények burkolataként, ugyanakkor ugyanez az elegancia egy családi ház környezetében is érvényesül.

„Általában az építőmérnök hallgatók közül még sokan nem tudják, hogy mit szeretnének, ami teljesen rendben van” – húzta alá Kerékgyártó Attila. „Ne csodálkozzatok, ha azt az óriási perspektívát, amit a mérnöki szakma kínál, több évbe telik, mire át tudjátok látni.”

Úgy fogalmazott, ez a szakma egyszerre hatalmas és csodálatos. „Emiatt is jelentős, hogy Magyarország legnagyobb mélyépítő vállalatát ismerhetitek meg ezeken a napokon: ráadásul nemcsak itt az előadóteremben, hanem kint a munkaterületen is” – hangsúlyozta az elnök, aki a világszerte több mint 3500 munkavállalót foglalkoztató cégcsoportot a számok mentén is bemutatta a hallgatóknak.

Az idei szabadegyetemen hangsúlyt kap a Duna Group egyre erősödő nemzetközi szerepvállalása, amelynek részleteiről a nap következő előadójaként Tompos Attila beszélt. A nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgató a négy országban – Lengyelországban, Romániában, Csehországban és Szlovákiában – zajló tevékenységek közül elsősorban a lengyelországiakat emelte ki, amelyek jelenleg a legjelentősebb volument képviselik.

A nemzetközi jelenlét egyik legjelentősebb és legösszetettebb példájaként szintén a nyitó szekcióban adott összegzést Jászberényi Tamás a GED Africa projektről. A Duna Aszfalt Zrt. igazgatósági tagja rámutatott,

csak kevesek számára világos, hogy Afrika mekkora lehetőségeket rejt; ugyanakkor azt is bemutatta, hogy a Kongóban és Zambiában pilot projektként megvalósuló fejlesztés feltételeinek megteremtéséhez milyen rendkívüli erőfeszítésekre van szükség az afrikai körülmények között.

A nyitó nap folytatásában Vass Imre, a Duna Aszfalt BIM termelési vezetőjeként a társaság InfraBIM szekcióját mutatta be. A Duna Aszfalt technológiai területét Rosta Szabolcs, innovációs főmérnök, valamint Gerencsér Máté és Csernusné Dr. Justh Nóra ismertette meg a hallgatókkal; akik ugyanakkor munkavédelmi oktatásban is részesültek.

A szabadegyetem szervezőjeként Kincses Péter a rendezvény egyik fő céljaként azt adta meg, hogy a hallgatók láthassák az általuk tanultak megvalósulását a gyakorlatban. A Duna Group Szabadegyetemen immár több száz hallgató vett részt, akik közül sokakkal ma is élő a kapcsolat az iparág kereteiben. Az idei szabadegyetem középpontjában az ország jelenlegi legnagyobb infrastruktúra-fejlesztéseként a mohácsi híd áll: a pénteki nap a helyszínen szervezett bejárásokkal és előadásokkal telik.

A résztvevők a 2,3 kilométeres családi gyaloglástól az 5 és 10 kilométeres távokon át egészen a klasszikus, 42,2 kilométeres maratonig válogathatnak a lehetőségek között. A 14 kilométeres futam és a félmaraton rajtlistája már hetekkel ezelőtt betelt, a királykategóriára - egyéniben, valamint a kétfős Powerade Páros Maratonban és a négyfős Tolle Mini Trappista Maratonstafétában - még nyitva áll a jelentkezés.

A tájékoztatás szerint az esemény mérete és a külföldi futóturizmus volumene 2023 óta közel a duplájára nőtt, a külföldről érkezők kiemelt forgalmat generálnak a turisztikai szektor számára. Tavaly a futókkal és kísérőikkel együtt közel 100 000 ember fordult meg a Pázmány Péter sétányon felépített fesztiválközpontban. Az idei adatok alapján is hatalmas tömegre számítanak: a rajtnál a világ több mint 120 országából érkező külföldi futók és Magyarország 1100-nál is több településének indulói találkoznak.

Rejtélyes betegség

Az Alzheimer-kórról a tünetek alapján csak valószínűségi diagnózist lehet alkotni, a szövettani vizsgálat ad biztos eredményt. A betegség pontos oka nem ismert, többnyire nem egy tényező idézi elő. A kiváltó okok között lehet genetikai hajlam, amit jelez, ha a családban korábban már előfordult ilyen betegség. E mellett a szakirodalom többnyire 14 rizikófaktort azonosít, köztük a cukorbetegséget, a magas vérnyomást, a depressziót, az alkoholt, a dohányzást, az elhízást, a szellemi és fizikai aktivitás hiányát, a szociális kapcsolatok elapadását - ismertette Hidasi Zoltán. A betegség progresszív, idővel rosszabbodik, ám ennek a folyamatnak az ütemét nehéz megjósolni: van amikor évtizedekig elhúzódik, és van, amikor évek alatt súlyos állapotba kerül a beteg - tette hozzá.

Sokat tehetnénk a megelőzésben 

Az Alzheimer-kórnak jelenleg nincs hatékony gyógyszeres kezelése. Ezért is fontos a betegség minél korábbi diagnosztizálása, hiszen a kockázatok ismeretében megelőzhető, illetve jelentősen lassítható a demencia. Az egészséges életmód, a cukorbetegség és a magas vérnyomás megfelelő kezelése sokat javíthat a beteg életminőségén - hangsúlyozta a Semmelweis Egyetem docense. A szellemi hanyatlás kialakulásában esetenként hormonális eltérés vagy valamilyen hiánybetegség, például vitaminhiány is szerepet játszhat, így akár a B12-vitamin is számottevően javíthat a beteg állapotán. A tünetek megjelenésekor elsőként a háziorvost kell felkeresni, és az ő döntése alapján következhet a neurológiai, pszichiátriai szakellátás - mondta Hidasi Zoltán.

65 év felett ugrásszerűen nő a betegek száma

Melcherné Kázár Ágnes Eszter háziorvos, a Feledhetetlen Alapítvány vezetője az MTI érdeklődésére elmondta: a magyar lakosság milliós nagyságrendben érintettje a demenciának betegként vagy családtagként, 65 évtől az életkor emelkedésével gyorsan nő a betegek aránya a korosztályban, a 80 felettieknek akár 30-40 százaléka is demens lehet. A nemzetközi felmérések szerint a betegség 45 százalékban megelőzhető vagy jelentősen késleltethető. A demencia megelőzéséért nemcsak időskorban lehet tenni. Fiatalkorban fontos egyrészt az egészségtudatos életmódra nevelés, másrészt a neuroplaszticitás, az idegsejtek rugalmasságának, fejlődőképességének javítása magas szintű oktatással. Felnőttkorban egyrészt az elsődleges megelőzés, az egészséges táplálkozás, mozgás, stresszmentes életmód, alkohol mellőzése, másrészt a másodlagos megelőzés, a szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség megfelelő kezelése csökkentheti a demencia kockázatát, amely ezek szövődménye lehet.

Kevés az állami segítség, a terhek a családokra nehezednek

Magyarországon többnyire késői a betegség diagnosztizálása, jellemzően középsúlyos-súlyos stádiumban ismerik fel, hogy milyen betegséggel állnak szemben - mondta a szakember. A demencia középsúlyos eseteinél a beteg önellátásra minimális segítséggel képes, azonban a háztartása viteléhez, pénzügyei kezeléséhez mindenképpen segítséget igényel. Súlyos esetekben már az önellátást is segíteni kell, mert a táplálkozás, tisztálkodás sem megy egyedül. Magyarországon ennek az állapotnak a terheit túlnyomórészt a családok viselik, nagyon kevés az állami segítség. Ez elfogadhatatlan - mondta. Magyarország két évtizede elfogadta az ENSZ fogyatékosságügyi egyezményét, amely szerint a kognitív funkcióvesztés fogyatékosság. Ám, a magyar jogszabályok nem ennek megfelelően kezelik a demens betegek otthoni ápolását. Miközben a hozzátartozók gyakran munkahelyüket is feláldozva gondoskodnak a betegről, legfeljebb havi 50 ezer forint ápolási díjat kaphatnak, jövedelemalapú ápolás díjat nem, hiszen a demencia Magyarországon nem számít fogyatékosságnak - ismertette a szakember.

Nincsen még stratégia a helyzet kezelésére

Melcherné Kázár Ágnes Eszter arra hívta fel a figyelmet: Magyarországon nincs átfogó demenciastartégia és nincs demenciaregiszter. Mindehhez az első lépés a demencia népegészségügyi prioritássá emelése és a kognitív funkciózavar fogyatékosságként való elismerése. A 2030-ig szóló "Van értELME!" program az előző kormány idején, 2023-ban jelent meg. 2024 márciusában azt közölték, rövidesen a kormány elé kerülhet, ám nyilvánosan hozzáférhető, elfogadott program, költségvetés, ütemterv és mérhető eredmények nem ismertek. Az évekkel ezelőtt bejelentett Nemzeti Demencia Programból eddig semmi nem valósult meg - közölte a Feledhetetlen Alapítvány vezetője.

A kivitelezők számára egy új technológia vagy szerszám értéke elsősorban akkor derül ki, amikor működés közben is látható. Az október 16.-17-én a budapesti BOK Csarnokban (korábbi Syma-csarnok - a szerk.) rendezendő HOMEINFO Építőipari, Faipari és Kertépítő Mester Workshow 2026 ezért a hagyományos kiállításnál nagyobb hangsúlyt helyez a gyakorlati tapasztalatszerzésre - hangsúlyozza a HOMEINFO lapunkhoz eljuttatott közleménye.  

A látogatók ennek köszönhetően működés közben ismerhetik meg a legújabb gépeket, szerszámokat, építőanyagokat és kivitelezési megoldásokat, közvetlenül kérdezhetnek a gyártók és forgalmazók szakembereitől, és olyan információkat szerezhetnek, amelyek a mindennapi munkában is hasznosíthatók.

Hozzáteszik, a rendezvény egyben fontos találkozási pont is: lehetőség nyílik új beszállítók, partnerek és szakmai kapcsolatok megismerésére.

16 000 négyzetméteren, három csarnokban

A 2025-ös sikeres rendezvény után 2026-ban tovább bővül a Workshow, amely idén a Magyar Építők ügynöksége, a BC COMM médiatámogatásával valósul meg. A BOK Csarnok három csarnokában, összesen 16 000 négyzetméteren több mint 150 kiállító és 150-nél is több ismert márka mutatkozik be.

Az építőanyagoktól és szerszámoktól a gépeken, burkolati és nyílászáró megoldásokon át a bútor- és faipari, valamint kertépítő technológiákig számos, a kivitelezők mindennapi munkájához kapcsolódó terület képviselteti magát.

A kiállítást több mint 50 szakmai előadás egészíti ki, amelyek aktuális piaci és technológiai ismeretekkel, valamint gyakorlati tapasztalatokkal segítik a látogatókat.

Új szereplő a Workshow-n: a kertépítő szakma

Az idei rendezvény egyik fontos újdonsága, hogy a kertépítés is teljes értékű része lesz a Workshownak.

Az épület és környezete egyre szorosabban kapcsolódik egymáshoz. A kültéri burkolatok, térkövek, kerítések, pergolák és egyéb kertépítési megoldások sok projektben ugyanúgy a kivitelezés részét képezik, mint maga az épület.

A bővítésnek köszönhetően a kertépítők, tájépítészek, kültéri projekteken dolgozó kivitelezők és az építőipar más szakemberei is új termékekkel, technológiákkal és piaci szereplőkkel találkozhatnak.

Kinek érdemes ellátogatni?

A Workshow elsősorban azoknak szól, akik a gyakorlatban dolgoznak:

generálkivitelezőknek, kőműveseknek, burkolóknak, ácsoknak, tetőfedőknek, festőknek, szárazépítőknek, gépészeti és szakipari, valamint kertépítési területeken dolgozó szakembereknek, épületasztalosoknak és bútorasztalosoknak.

Ugyanakkor hasznos lehet kereskedőknek, tervezőknek, oktatóknak és szakmai képzésben részt vevő tanulóknak is, különösen azoknak, akik új eszközöket, technológiákat vagy beszállítókat keresnek.

Két nap a szakma jelenéről és jövőjéről

A HOMEINFO Építőipari, Faipari, Kertépítő Mester Workshow 2026. október 16–17-én várja a szakembereket a BOK Csarnokban (1146 Budapest, Dózsa György út 1.).

Két nap, amely alatt nemcsak meg lehet nézni a szakma újdonságait, hanem ki is lehet próbálni azokat, kérdezni lehet a gyártóktól, szakmai előadásokat hallgatni és személyesen találkozni a piac szereplőivel.

További információ ezen a linken érhető el.

A Festetics-kastélyban a rendezvényt a Boombatucada ütőegyüttes lendületes előadása indítja. Ezen az éjszakán mind az öt állandó tárlat megtekinthető lesz: a Főúri enteriőrkiállítás, a Hintókiállítás, a Főúri utazások, úti kalandok című kiállítás, a Vadászati kiállítás és a Történelmi Modellvasút-kiállítás.

A főúri enteriőrök termeiben korhű ruhába öltözött vezetők kíséretében fedezhetik fel az érdeklődők a Festetics család egykori otthonát. A csoportok 10–15 percenként indulnak, az utolsó vezetés 22 órakor kezdődik. A Vadászati kiállításon virtuális lőtér is kipróbálható, ahol valósághű lézeres puskákkal tehetik próbára ügyességüket a résztvevők.

A képzőművészet is szerepet kap a délután és az este folyamán. 17 és 19 óra között a Művészeti Műhely „Hordható művészet” workshopján gyermekek és felnőttek készíthetnek egyedi linómetszeteket, amelyeket saját pólóra, vászontáskára vagy más textíliára nyomtathatnak. Az Amazon Ház Látogatóközpont rendezvénytermében ugyanekkor a KOCKA kiállítás mutatja be az építőkockák kreatív felhasználásának lehetőségeit.

A kastélyparkban a zenélő szökőkút félóránként víz- és zenejátékkal kel életre. Mindezek mellett 17 és 19 óra között a Történelmi Játszóház közreműködésével kézműves foglalkozásokon vehetnek részt a családok, emellett lovasbemutatók is színesítik a kínálatot. Az első 25 gyermek világítós vattacukrot kap ajándékba.

19:30-kor a kastély erkélyéről Kardos Eszter, Nagy Katinka, Németh Bálint, Horváth Szilárd és Horváth Attila ad koncertet. A keszthelyi eseménysorozatot 23 órakor fényjáték zárja.

Esti kalandok Fenékpusztán

A Fenékpusztai Majorságban 17 órától lovas fogatozással veszi kezdetét a Múzeumok Őszi Éjszakája. A résztvevők a Fenyves allén tehetnek kora őszi kocsikázást, a fogatok 19 óráig félóránként indulnak.

19 órától a Balaton Vonósnégyes erkélykoncertje teremti meg az este zenei hangulatát, majd 20 órakor különleges tárlatvezetés kezdődik a majorságban.

A fenékpusztai eseményeket 21:30-tól fáklyás séta zárja a római kori erőd maradványainál. A résztvevők fáklyafényben járhatják be a területet, miközben megismerhetik az egykori erőd történetét. A lovas fogatozás előzetes regisztrációhoz kötött a fenekpusztaimajorsag@nof.hu e-mail-címen.

A programváltoztatás jogát a szervezők fenntartják.

A díjjal, amely pénzjutalommal is jár, azokat a harminc év alatti művészeket jutalmazzák, akik korosztályuk legjobbjai között is kiemelkedő teljesítményt nyújtanak.

Az elismerést a zsűri tagjai és a kategória társalapítója, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese, Ginzer Ildikó adta át a negyven jelölt közül kiválasztott művészeknek. Mint mondta, a művészi pálya első évei meghatározóak. A tehetség mellett szükség van kitartásra, szorgalomra, bátorságra, folyamatos megújulásra, hogy valaki megmutassa saját látásmódját, és következetesen végigmenjen azon az úton, amelyet választott.

Kiemelte: az MBH Banknál a tehetséggondozásra hosszú távú értékteremtésként tekintenek, hiszen a megfelelő időben érkező támogatás megerősítést, önbizalmat, új lehetőségeket ad a folytatáshoz.

A fiatal alkotók úgy viszik tovább mindazt, amit az előttük járó generációktól kaptak, hogy közben saját látásmódjukkal, ötleteikkel alakítják is a művészetet - tette hozzá.

Gyulai-Zékány István a díjat átvéve arról beszélt, hogy számára a színház az embert jelenti, és azt képviseli színészként és alkotóként, hogy az ember nem csak képes a lelki fejlődésre, de feladata is. "Ezért szeretném azt kérni magunktól, a színházvezetőktől és a kultúráért felelős döntéshozóktól is, hogy legyünk kíváncsibbak egymásra. Beszéljünk egymással többet, hallgassuk meg a színészeket, a színházvezetőket, a műszaki dolgozókat, rendezőasszisztenseket, keressük meg együtt, hogyan lehetne úgy dolgoznunk, hogy jusson idő regenerálódni két munka között, hogy legyen biztonságunk, és hogy a mentális és fizikai egészségünk ne annak az ára legyen, hogy ezt a szakmát választottuk" - fogalmazott. Azt kérte, segítsenek olyan munkakörülményeket teremteni, amelyekben hosszú távon is egészségesen és méltósággal lehet dolgozni.

A díjátadó után az MTI-nek nyilatkozva Podlovics Laura kiemelte: boldog, hogy a díjazott gárdában a bábszínházi szakma is képviselve van. Jurák Bettina hangsúlyozta: számára azért is különleges az elismerés, mert 12 éve nem kapott kortárs táncművész díjat.

Kenéz Ágoston kiemelte: a színházcsinálás és különösen a független színház minden esetben csapatmunka, és ha adott esetben ki is emelnek egy-egy alkotót, akkor az csak azért lehet, mert egy olyan csapat áll mögötte, aki ezt lehetővé teszi, és minden ilyen elismerés az egész csapatot dicséri. "Szerintem különösen most nagyon nagy szükségünk van arra, hogy együtt dolgozzunk és ne széthúzzunk, hanem ezek a csapatok valódi csapattá váljanak és azok maradjanak" - tette hozzá.

A Kovács ikrek az MTI-nek úgy fogalmaztak: az elismerés erősíti azt a felelősségérzetet, hogy a díjhoz a későbbiekben is méltónak kell maradni. Ők is hangsúlyozták, hogy egy összmunka eredményeképp részesülhettek ebben a kitüntetésben. Mint hozzátették, ez éppúgy jelenti a családjuk erőfeszítéseit és támogatását, mint az iskolákat ahol tanultak. A Színházi Dramaturgok Céhét és a produkciókat is kiemelték, amelyekben dolgoztak. Most ezek a produkciók és ezek a találkozások, ezek a szerencsés alkalmak is díjat kaptak - fűzték hozzá.

Az MBH Bank felkérésére színházak, szakmai és érdekképviseleti szervezetek 40 jelöltet állítottak az idén. Közülük választotta ki a hattagú zsűri - Balogh Gabriella, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának tagja, Káel Csaba rendező, a Müpa vezérigazgatója, Kováts Adél színész, a Radnóti Színház igazgatója, Aleszja Popova balettművész, Orlai Tibor színházi producer, valamint Rudolf Péter színész-rendező, a Vígszínház igazgatója - azt a hét fiatalt, aki kiérdemelte a Junior Prima Díjat. A Kovács ikrek megosztva részesültek a díjban és a vele járó pénzjutalomban, amire eddig nem volt példa a kategória 2008 óta tartó történetében.

A díjat színház-, film- és táncművészet kategóriában 2026-ban tizennyolcadik alkalommal adták át, az idei jutalmazottakkal együtt már 129 fiatalnak ítélték oda az elismerést.
 

Díjmentes kerékpárszállítás, autómentes napijegy is elérhető lesz

Vitézy Dávid szerdán a Facebook-oldalán azt írta: az akcióhét célja, hogy minél többen válasszák a közösségi közlekedést, ezért szeptember 16. és 22. között díjmentesen lehet kerékpárt szállítani a helyközi közlekedésben elérhető vonatokon. Ahol kerékpár-helyjegy szükséges, azt továbbra is meg kell váltani, de az is ingyenes lesz. Jövő kedden, az autómentes napon 999 forintos autómentes napijegyet vezetnek be, amellyel egy teljes napon keresztül korlátlanul lehet utazni a helyközi közösségi közlekedésben, a Magyarország24 napijeggyel azonos területi érvényességgel - tette hozzá a miniszter. A napijegy a helyi közlekedésben nem érvényes, azokban a városokban sem, ahol egyébként a vármegyebérlet elfogadott.

A közösségi közlekedés vonzóvá tétele a cél

A napijegy valamennyi értékesítési csatornán egységesen 999 forintba kerül, de az adott járathoz szükséges egyéb felárakat, például a helyjegyet, külön kell megváltani - tájékoztatott. Azért döntöttek ezekről a kedvezményekről, mert meg kell mutatni, hogy a közösségi közlekedés sok utazásnál valódi alternatívája lehet az autónak - jelezte Vitézy Dávid.

A közlemény szerint a következő napokban néhány területen kell a kifejlett szúnyogok ellen fellépni. A Balaton parti települések jelentős részén, valamint Kaposváron továbbra is a tigrisszúnyogok okoznak kellemetlenségeket, míg egyes Dráva parti lakóövezetekben a honos szúnyogok intenzív jelenléte tapasztalható - tették hozzá.

A legtöbb helyen úgynevezett ULV eljárást alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy a permetszert nagyon kis mennyiségben - alig több mint fél liter hektáronként -, apró cseppekre porlasztva juttatják ki.

Az inváziós fajokkal idén is meg kellett küzdeni

Közölték azt is, hogy idén rendhagyó módon alakult a szúnyogártalom az országban: az elhúzódó aszály miatt a nyár elején alig volt szükség beavatkozásra, míg később az inváziós fajok - különösen az ázsiai tigrisszúnyog - fokozott jelenléte miatt kellett a csípőszúnyogok ellen fellépni.

Idén eddig negyedannyi kezelést végeztek a szakemberek a kifejlett szúnyogok gyérítése érdekében, mint a korábbi években, s a vizes élőhelyek számának a csökkenése, illetve a kiszáradt árterületek miatt biológiai lárvagyérítésre is kevesebb alkalommal volt szükség - közölték.

A tájépítészet, a hagyományőrzés és a kortárs építészet egyaránt fókuszban

A KBM közleménye szerint az október 2-ig tartó pályázati időszakban több kiemelkedő építészeti díjra lehet állítani jelölteket:

• a Kós Károly-életműdíj,
• az Ybl Miklós-díj,
• a Mőcsényi Mihály-díj,
• a Pro Architektura díj,
• a Műemlékvédelemért – Forster Gyula-díj,
• a Régészeti örökségért – Schönvisner István-díj

pályaműveit szakmai bíráló bizottság fogadja be, értékeli és rangsorolja.

Hangsúlyozzák, az építészeti díjak azoknak a szakembereknek a munkáját ismerik el, akik kiemelkedő teljesítményükkel hozzájárulnak a magyar építészet fejlődéséhez, épített környezetünk minőségéhez és értékeink megőrzéséhez.

Az elismerések egyaránt szólnak a kimagasló alkotói életműveknek, a tájépítészetnek, a hagyományőrzésnek és a kortárs építészeti értékteremtésnek. A kulturális örökségvédelem területén adományozható díjakkal a műemlékvédelem és régészet területén jelentős munkásságot felmutató szakemberek munkáját ismerik el.

Itt érhetőek el a részletek

A jelölés részletes feltételei és az elektronikus javaslattételi felület az alábbi oldalakon érhetők el.

Kós Károly - életműdíj: koskarolyeletmudij.hu/javaslattetel

Ybl Miklós-díj: ybldij.hu/javaslattetel

Mőcsényi Mihály-díj: mocsenyidij.hu/javaslattetel

Pro Architectura díj: proarchitectura.hu/jelentkezes

Építők Elismerő Oklevél: titkarsag@eptud.org

Műemlékvédelemért – Forster Gyula-díj: https://forsterdij.hu/

Régészeti örökségért – Schönvisner István-díj: https://schonvisnerdij.hu

A címlapi fotón a tavaly Kós Károly-díjjal elismert Balázs Mihály és Tarnóczky Tamás Attila által tervezett székesfehérvári Alba Aréna látható.

Szakemberek összegzik a szükséges lépéseket

A tematikus napon a szakemberek az ellátórendszer fejlesztési lehetőségeit és a szükséges reformokat tekintik át. A rendezvény egy júniusban indult, országos szakmai konzultációs és reform-előkészítő folyamat második állomása. A júniusi fórumon szakemberek, érintettek, hozzátartozók, valamint civil és szakmai szervezetek közösen tárták fel a problémákat. A mostani fórumon a feltárt problémákat öt összefüggő tematikus blokkban tárgyalják meg az MTA szakértőinek bevonásával. A szakértői vita célja közös, szakmailag megalapozott kiindulópont létrehozása, a megvalósítás szakmai, jogi, finanszírozási, humánerőforrás- és intézményi feltételeinek feltárása.

Hogyan oldható meg, hogy a segítség időben érkezzen a rászorulókhoz?

A közleményben kiemelték: a hazai mentális egészségügyi ellátórendszer a mentális problémák megelőzésétől a gyermek- és fiatalkori ellátáson, valamint a pszichológiai és pszichoterápiás segítségnyújtáson át a súlyos pszichiátriai betegségek kezeléséig számos területen fejlesztésre szorul. A tanácskozás résztvevői arra keresnek megoldást, miként alakítható át a rendszer úgy, hogy a segítség időben és valóban eljusson a rászorulókhoz. A rendezvényen szó lesz a megelőzésről, a gyerekek, fiatalok mentális egészségéről, a pszichológiai és pszichoterápiás segítséghez való hozzáférésről, a súlyos pszichiátriai betegségek ellátásáról, a kezelésen túli közösségi és szociális támogatásról, valamint az ellátórendszer irányításáról, finanszírozásáról és a digitális fejlesztési irányokról is. Az előadók között szerepel Unoka Zsolt (Semmelweis Egyetem), Balázs Judit, az MTA doktora (ELTE), valamint Szemelyácz János (Magyar Addiktológiai Társaság, INDIT). A szakmai fórumot követően, a szeptember 24-ei tanácskozáson indulhat el a fehér könyv előkészítése. A dokumentumban a helyzetértékelésre épülő szakmai javaslatokat foglalják majd össze a kormány számára. A csütörtöki rendezvény zártkörű, de élőben követhető az MTA YouTube-csatornáján (https://www.youtube.com/c/MTA1825).

A keddi budapesti sajtótájékoztatón Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója kiemelte: a nagyszabású programsorozat az idén 25 éves Hagyományok Háza, a 75 éves Magyar Állami Népi Együttes és a 125 éves Budai Vigadó közös ünnepe. Tájékoztatása szerint a fesztiválon egyebek mellett bemutatnak egy, a városi cigányzenével foglalkozó online kutatási platformot, fellép a Magyar Banda, valamint Gryllus Dániel által összeállított emlékkoncerttel tisztelegnek az idén elhunyt Sebő Ferenc munkássága előtt.

Műsorra tűzik a Magyar Állami Népi Együttes Naplegenda című produkcióját, ezen kívül a nagyközönséget a magyar verbunk táncot és zenei örökségét bemutató előadásokkal és gálaműsorral, valamint a Kutatók éjszakája programsorozathoz kapcsolódó különböző bemutatókkal is várják - tette hozzá a főigazgató.

A csatlakozó helyszíneken a reggeli órákban érkezőket étellel és frissítőkkel fogadják, délután pedig az uzsonnás pontokon találkozhatnak a hazafelé tartó kerékpárosok. A szervezők nemcsak a rendszeresen biciklizőket várják, hanem azokat is, akik először próbálnának kerékpárral munkába vagy iskolába indulni.

A kezdeményezés hátterében az a cél áll, hogy a kerékpár a sport és a szabadidős használat mellett a mindennapi közlekedésben is természetes alternatívává váljon. A rendszeres biciklizéshez ugyanakkor megfelelő közlekedési környezetre és biztonságos infrastruktúrára is szükség van, így az ilyen közösségi programok a szemléletformálás mellett a kerékpáros közlekedés láthatóságát is növelhetik.

Az egyes helyszínek és időpontok a Bringázz a munkába! honlapján érhetők el. Az eseménysorozat a Magyar Kerékpárosklub szervezésében, az Aktív Magyarország támogatásával valósul meg.

A szakember szerint a szárazodás hátterében összetett légköri és felszínhasználati folyamatok állnak. A változó éghajlati viszonyok mellett az is meghatározó, hogy mi történik a lehulló csapadékkal: a gyorsan elvezetett víz kevésbé tud hozzájárulni a talaj és a környezet vízkészleteinek pótlásához.

Ezért a következő időszak egyik fontos feladata lehet a víz helyben tartása, a talajok vízmegtartó képességének javítása, valamint a települési és mezőgazdasági területek vízháztartásának tudatosabb kezelése. A beépítések, a burkolt felületek növekedése és a vízelvezetési rendszerek szintén hatással vannak arra, hogy a csapadék mekkora része marad a tájban.

A JÉGER feladata ezzel szemben a jégkárok mérséklése. A rendszer működésének megítélését ezért elsősorban ebből a szempontból érdemes vizsgálni, miközben az aszály elleni védekezéshez szélesebb körű vízgazdálkodási és területhasználati beavatkozásokra van szükség.

• a lakásépítési kínálat bővítése, 
• a megfizethető lakások arányának növelése,
• a barnamezős területek elsődleges hasznosítása,
• a megfelelő közlekedési kapcsolatok biztosítása,
• a településrendezési és városépítészeti minőségi követelmények érvényesítése,
• az önkormányzatokkal történő együttműködés megerősítése,
• az intézményi bérlakások és kollégiumi férőhelyek fejlesztésének ösztönzése,
• a piaci beruházások kiszámítható szabályozási környezetének biztosítása,
• a lakásépítési beruházások szabályozási és engedélyezési környezetének egyszerűsítése
• az energiahatékony és fenntartható lakásépítések ösztönzése,
• a közlekedési, közmű- és közösségi infrastruktúrával összehangolt fejlesztések elősegítése
   

Tulajdon vagy bérlemény - A megfizethető lakhatás biztosítása a cél

A program hátterét ismertetve Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter arra hívta fel a figyelmet facebook posztjában, hogy miközben egyre nehezebb saját otthonhoz jutni, nem épül elegendő új lakás, az albérletárak jelentősen emelkedtek, a meglévő lakásállomány pedig a felújítások elmaradása miatt folyamatosan veszít az állapotából.
A minisztérium adatai szerint 2020 és 2025 között évi mintegy 30 ezerről 12 ezerre csökkent a használatba vett új lakások száma. Ez hatvan százalékos visszaesést jelent.

A lakáspiacon az árak tartósan gyorsabban emelkedtek, mint a jövedelmek. Míg 2015-ben egy átlagos magyarországi lakás ára 5,9 évnyi nettó átlagkeresetnek felelt meg, 2025-re ez az érték 7,1 évre emelkedett. A tárca közlése szerint 2010 és 2025 között a reál-lakásárak 120 százalékkal, a reálbérek ezzel szemben 60 százalékkal nőttek.

Legalább 100 ezer bérlakásra lenne kereslet

Az albérletek díjai 2015 óta reálértéken mintegy 30 százalékkal emelkedtek. A minisztérium becslése szerint legalább 100 ezer megfizethető bérlakás iránt lenne kereslet Magyarországon.
A program ezért nem kizárólag az értékesítésre szánt új otthonokra összpontosít. Az intézményi bérlakások fejlesztése, valamint az intézményi befektetők hosszú távú részvételének ösztönzése is bekerült a célok közé. A megfizethető bérlakásépítést segítő pénzügyi és szabályozási eszközrendszert 2026. december 31-ig kell kidolgozni.
Ugyanerre a határidőre készülhet el az állami lakásügynökségi rendszer létrehozásának szabályozási koncepciója is.

Kollégiumépítések - jelenleg 320 ezer hallgatóra 49 ezer férőhely jut

Külön fejlesztési területet jelenthet a kollégiumi kapacitások bővítése. A tárca adatai szerint Magyarországon mintegy 320 ezer hallgatóra mindössze 49 ezer kollégiumi férőhely jut, ezért a felsőoktatásban tanulók jelentős része a magánbérleti piacon kénytelen lakhatást keresni.
A kormányhatározat alapján a lakás- és kollégiumkínálat bővítését, illetve a bérlakásszektor kínálati fejlesztését szolgáló adópolitikai intézkedéseket is meg kell vizsgálni. Az ezekről szóló javaslatot a 2027-es költségvetési törvény benyújtásával egy időben kell a kormány elé terjeszteni.

A lakások mellett infrastruktúrát is építeni kell

A Wekerle Sándor Lakásépítési Program az építőipari piac több területén teremthet új megrendeléseket. A lakásprojektek a kormány szándéka szerint nem valósulhatnak meg a szükséges infrastruktúra nélkül. Biztosítani kell a megfelelő közlekedési kapcsolatokat, közműkapacitásokat és közösségi szolgáltatásokat, így a magasépítési feladatok mellett út-, közmű- és egyéb infrastruktúra-fejlesztések is kapcsolódhatnak a beruházásokhoz.
A programban érvényesíteni kell a településrendezési és városépítészeti minőségi követelményeket, valamint ösztönözni kell az energiahatékony és fenntartható lakóépületek létrehozását. Kiemelt szempont lesz az önkormányzatokkal való együttműködés megerősítése is.

Egyszerűbb és kiszámíthatóbb engedélyezést ígérnek

Az építőipari szereplők számára meghatározó célkitűzés a lakásberuházások szabályozási és engedélyezési környezetének egyszerűsítése, valamint kiszámíthatóságának erősítése.
A kormányhatározat a piaci beruházások számára tervezhetőbb szabályozási környezet kialakítását és az intézményi befektetők hosszú távú részvételének ösztönzését is előírja

Átvilágítják a kiemelt lakásberuházásokat

A Wekerle-program követelményei alapján október 31-ig a jelenlegi lakáscélú kiemelt beruházásokat is felülvizsgálják. Az átvilágítás során nemcsak azt vizsgálják meg, hogy az egyes projektek hány új lakással bővítik a kínálatot, hanem azt is, milyen mértékben biztosítanak megfizethető otthonokat.

Értékelik továbbá

• a beruházások közlekedési kapcsolatait;
• a szükséges közmű- és infrastruktúra-fejlesztések rendelkezésre állását;
• a településrendezési és városépítészeti megfelelőséget;
• az önkormányzati együttműködés megvalósulását;
• valamint a projektek társadalmi és környezeti hatásait.

A felülvizsgálat alapján egy-egy beruházás kiemelt státusza változatlanul fennmaradhat, módosított feltételekhez köthető vagy megszüntethető. Az összesített előterjesztést november 30-ig kell elkészíteni a kormány számára.

Az 550 millió euró uniós forrás bővülhet a banki és piaci finanszírozással

Vitézy Dávid közlése szerint a programra a Magyarország számára elérhetővé vált uniós forrásokból 550 millió eurót fordíthatnak. Ehhez banki és piaci társfinanszírozás kapcsolódhat, így a rendelkezésre álló összeg elérheti a kétmilliárd eurót.  
A program tényleges piaci hatása azonban azon múlik majd, hogy az ősszel elkészülő részletszabályok milyen finanszírozási konstrukciókat, engedélyezési könnyítéseket és konkrét projektállományt rendelnek a meghirdetett célokhoz.

A projekt tulajdonosa és fejlesztője a Southblaze Kft. A Bayer Construct Zrt. a beruházásban kizárólag kivitelezői minőségben vesz részt; a fejlesztés tulajdonosi, finanszírozási és döntési struktúrájában nem érintett – áll Rózsahegyi Zsanett projektigazgató nyilatkozatában.  

Hangsúlyozza: a Láng Negyed jelenleg kivitelezés alatt álló épületei jogerős építési engedélyekkel rendelkeznek, az engedélyes terveket pedig a kerületi konzultációs tervtanács és az országos építészeti tervtanács is támogatta. 

A kivitelezés az ütemtervnek megfelelően halad: a mélyépítési munkálatok szeptember végére befejeződnek, és megkezdődik a szerkezetépítés. Fejlesztőként elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a lakásvásárlók határidőben és a vállalt műszaki tartalommal vehessék át otthonaikat. Ennek érdekében a projekt ütemterv szerinti megvalósítását és műszaki minőségét a kivitelező személyétől függetlenül biztosítjuk. 

A Láng Negyed célja, hogy a Láng Gépgyár területét példaértékűen, az ipari örökség megőrzésével alakítsa át. Az egykori barnamezős ipari terület helyén emberközpontú, zöldfelületekkel és közösségi terekkel rendelkező városrész jön létre: olyan negyed, amelynek közösségteremtő ereje van, és amely stabil, megbízható minőséget képvisel.

Az ÉVOSZ ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy mindezek mellett nem szabad megfeledkezni a rendelkezésünkre álló egyik leggyorsabban mozgósítható energetikai tartalékról: a meglévő épületeink energiafogyasztásának csökkentéséről.

Az a legolcsóbb és leginkább környezetbarát energia, amelyet nem kell megtermelni

Miközben egy új erőmű, hálózati beruházás vagy más jelentős energiatermelő kapacitás megvalósítása éveket vehet igénybe, egy megfelelően kialakított épületenergetikai program hatása már a következő fűtési és hűtési szezonban megjelenhet.

Az ÉVOSZ korábbi számításai szerint a hazai épületállomány széles körű energetikai korszerűsítése télen akár egymilliárd köbméterrel mérsékelhetné Magyarország éves földgázfelhasználását. A megfelelő hőszigetelés ugyanakkor nemcsak télen jelent megtakarítást. Nyáron lassítja az épületek felmelegedését, ezáltal jelentősen csökkentheti a légkondicionálás energiaigényét és az elektromos hálózat terhelését is. Az ÉVOSZ szemléltető becslése szerint egy országos hőhullám idején a megfelelően korszerűsített épületállomány a legmelegebb órákban akár 1000 MW-tal mérsékelhetné a villamosenergia-rendszer terhelését.

Az épületek korszerűsítése tehát egyszerre csökkenti a téli földgáz- és a nyári villamosenergia-igényt. Ráadásul azonnal: egy idén elvégzett hőszigetelés hatása már az idei fűtési szezonban és a következő nyáron jelentkezik, majd minden ezt követő évben.

Először az épület energiaigényét kell csökkenteni

A mostani árkompenzáció mérsékelheti a háztartások aktuális energiaköltségeit, de tartós energiamegtakarítást csak az jelent, ha magát az energiafogyasztást is csökkentjük. Egy megfelelően megvalósított hőszigetelés évtizedeken keresztül mérsékli az épület energiaigényét, függetlenül az energia világpiaci árától vagy attól, hogy az adott épületet később gázzal, villamos energiával, hőszivattyúval vagy más technológiával fűtik és hűtik.

Az ÉVOSZ álláspontja szerint az energetikai fejlesztések szakmai sorrendje is fontos:

először az épületek energiaigényét kell csökkenteni a megfelelő termikus burok kialakításával, majd az alacsonyabb energiaigényhez kell méretezni a gépészeti rendszereket.

Épületeik energetikai korszerűsítésére fordított, minden egyes forint többszörösen is itthon hasznosul. Csökkenti az ország energiafogyasztását és energiaimportját télen és nyáron egyaránt, mérsékli a háztartások rezsiköltségét és az energiarendszer terhelését. Mindeközben a beruházások jelentős része Magyarországon valósul meg. Rendelkezésre áll hazai építőanyag-gyártói kapacitás, a kivitelezési munkákat pedig jellemzően magyar mikró-, kis- és középvállalkozások végzik. Az importigény viszonylag alacsony, a ráfordított forrás jelentős része pedig a magyar gazdaságban marad, munkát és árbevételt teremt, valamint adó- és járulékbevétellel erősíti a költségvetést.

Kevés olyan energetikai beruházás létezik, amely egyszerre javítja az ország energiabiztonságát, mérsékli az importfüggőséget, erősíti a költségvetést és jelentős hazai hozzáadott értéket teremt.

Reális lehet a kormány programjában hirdetett korszerűsítési szám

Az ÉVOSZ pozitívnak tartja a Tisza választási programjának szakpolitikai céljait, amely évente 100 ezer magyar otthon energetikai korszerűsítésével számol. A szakma tapasztalatai alapján ez a gyakorlatban reálisan megvalósítható nagyságrend. A hazai építőanyag-gyártói és kivitelezői kapacitások rendelkezésre állnak ahhoz, hogy Magyarország a jelenleginél lényegesen nagyobb léptékű épületenergetikai programot valósítson meg. Ehhez azonban több évre előre kiszámítható programokra van szükség, hogy a gyártók és a kivitelezők megfelelő kapacitással, munkaerővel és készletekkel tudjanak felkészülni.

Az ÉVOSZ két, egymást kiegészítő eszközre épülő programot javasol

Az első pillér az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer továbbfejlesztése. Az EKR az elmúlt években már bizonyította, hogy képes rövid idő alatt nagy számú lakóépületet elérni. Ezek elsősorban a homlokzati, valamint padlásfödém szigetelések, nyílászáró cserék, és gépészeti korszerűsítések voltak. A rendszer szabályozását ugyanakkor úgy szükséges továbbfejleszteni, hogy az EKR-ben rendelkezésre álló források minél nagyobb része közvetlenül a tényleges energiamegtakarítást eredményező beruházásokhoz és a lakossághoz jusson, és a rendszer működése ne teremtsen indokolatlan többletjövedelmet a kötelezetteknél és a közvetítő szereplőknél. A rendszernek továbbra is kiemelten kell támogatnia a családi házak energetikai korszerűsítését, és lehetőséget kell biztosítania szociális alapon ingyenes vagy részben ingyenes szigetelési programokra is. A következő lépés pedig az lehet, hogy az egyszerű beavatkozások mellett egyre több beruházás célozza a teljes termikus burok korszerűsítését, beleértve a homlokzatot, a födémet vagy tetőt, valamint szükség szerint a nyílászárókat és az árnyékolást is.

A második pillér egy egyszerű, vissza nem terítendő támogatást tartalmazó, hosszú távon kiszámítható lakossági épületenergetikai program. Olyan konstrukcióra van szükség, amely kevés adminisztrációval jár, több évre elegendő forrással rendelkezik, és a banki hitelt nem kötelező elemként, hanem választható finanszírozási lehetőségként biztosítja.

Ezen elemek mellett a társasházak és középületek energetikai korszerűsítését is célzott programokkal és vissza nem terítendő támogatásokkal indokolt ösztönözni. A lakosság körében érzékelhető kivárás tapasztalható, mivel az energetikai korszerűsítés a választási programokban is előtérbe került, ezért sok háztartás halasztja a már betervezett felújításokat is. Egy gyors, kiszámítható kormányzati döntés viszont már az idei fűtési szezonban is jelentős megtakarítást hozhat.

„E két pillérre épülő programmal reálisan elérhető az évi százezer otthon korszerűsítése” - hangsúlyozza Koji László az ÉVOSZ elnöke.

Már a James Webb tehcnológiáján is dolgozott a magyar fizikus, csillagász

Az új űrteleszkóp fejlesztésében magyar szakember is kulcsszerepet játszott: Detre Örs Hunor fizikus és csillagász a James Webb űrteleszkóp mellett a Roman egyik fontos technológiai fejlesztésén is dolgozott - tájékoztatta az MTI-t szerdán a Student Spacelab Network. A közleményben kiemelték, hogy az új űrtávcső az exobolygók kutatásában is fontos szerepet kaphat, mivel Coronagraph Instrument (CGI) tudományos műszere a csillagok vakító fényének elnyomásával lehetővé teheti a körülöttük keringő halvány bolygók közvetlen megfigyelését.

Kijelölték a küldetés kezdetének lehetséges időpontját

"A CGI műszer mechanikáinak megépítésével a NASA a németországi Max Planck Csillagászati Intézetet bízta meg, ahol az űrműszerek legkritikusabb elemeinek számító mechanikák fejlesztésében Detre Örs Hunor a koncepció és a prototípusok kialakításán dolgozott, feladata volt a mechanika tesztlaboratóriumának felépítése, vezetése" - írták a közleményben, hozzátéve, hogy a tesztlabort később a kvalifikációs és a repülési modell méréseihez is használták. A Student Spacelab Network program az űrkutatás és az űrtechnológia világát gyakorlati élményeken keresztül teszi elérhetővé a fiatalok számára. A Roman a közlemény szerint legkorábban magyar idő szerint augusztus 30-án, 13 óra 26 perckor indulhat el a küldetésére.

Hazánkban 27 ezer hektáron műkő halastavak ideális esetben mintegy 350 millió köbméter vizet képesek visszatartani, mely az idei évben az aszály ellenére is megközelíti a 300 millió köbmétert. Bár korábban a lehalászások során keletkező víz szinte kizárólag a csatornákba és a folyókba került, az elmúlt években azonban már több tógazdaságban is sikeresen elindult a víz tájba történő kivezetése.

A MA-HAL elnökségének és tagságának döntése értelmében ez a korábban már megkezdett, jól bevált gyakorlat most országos szintre lép. A cél az, hogy a halastavak vizének szinte teljes egésze a környező ökológiai rendszerek vízpótlását szolgálja, ami óriási segítség hazánknak a jelenlegi vízhiányos helyzetben.

A folyamat a területi vízügyi igazgatóságokkal és az OVF-fel szorosan egyeztetett, szigorú szakmai alapokon nyugvó, tudatosan koordinált tevékenység. A tógazdák és a vízügyi szakemberek közös munkája garantálja, hogy az intézkedés ne esetleges, laikus módon valósuljon meg, hanem a legmagasabb szakmai elvárásoknak megfelelően hazánk vízmegtartó képességének javítását és a környező ökológiai egyensúly fenntartását szolgálja.

A hazai akvakultúra ágazat ezen intézkedése is rámutat a termelők természeti erőforrások felelős hasznosításával előállított biztonságos élelmiszertermelés iránti elkötelezettségére.

A kormány egyelőre nem a program végleges tartalmáról, hanem az elkészítéséhez szükséges feladatokról döntött. A következő hónapokban a támogatási és finanszírozási konstrukció mellett a kapcsolódó adózási, építési és működtetési szabályokat is áttekintik. Az egyeztetésekbe az önkormányzatokat, a pénzügyi intézményeket, az ingatlanfejlesztőket és az építőipari szereplőket is bevonják.

Cél a lakásépítések élénkítése és a lakhatási válság kezelése

A program kidolgozását egyebek mellett a hazai lakásépítések alacsony száma indokolja. A miniszter által ismertetett adatok szerint 2025-ben egymillió lakosra 1256 átadott új lakás jutott Magyarországon. Ausztriában és Lengyelországban lakosságarányosan többször ennyi otthon épült, de Csehország és Románia mutatója is több mint kétszerese volt a magyar értéknek.

Az új lakások iránti igény elsősorban Budapesten, a nagyvárosokban, valamint az egyetemi és gazdasági központokban jelentős. A keresletet a kollégiumi férőhelyek hiánya is növeli, mivel az egyetemisták jelentős része a bérlakáspiacon keres lakhatást.

A Wekerle-program egyik legfontosabb eleme ezért a megfizethető bérlakások számának növelése és az intézményi bérlakásszektor kialakítása lehet. Ehhez a lakóingatlan-fejlesztések finanszírozását, kivitelezését és hosszú távú üzemeltetését meghatározó szabályok módosítására is szükség lehet.

A tervek alapján az állami és az önkormányzati szféra a jelenleginél aktívabb szerepet vállalhat a beruházásokban. A közszféra a szabályozási feladatok mellett finanszírozóként, telektulajdonosként, illetve egyes projektek együttműködő partnereként is megjelenhet.

A program teljes volumene akár a hárommilliárd eurót is megközelítheti

Az új bérlakások és kollégiumi férőhelyek építésére 550 millió euró áll rendelkezésre az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéből. Ez az összeg a beruházási költségek várhatóan 20 százalékát fedezné, a fennmaradó részt piaci finanszírozásból kellene biztosítani. A konstrukció így több mint kétmilliárd euró értékű ingatlanfejlesztést indíthat el. Az Európai Beruházási Bank társfinanszírozásával a program teljes volumene akár a hárommilliárd eurót is megközelítheti.

A projektek megvalósításába magánfejlesztők, intézményi befektetők, ingatlanalapok, projektcégek és nonprofit szervezetek egyaránt bekapcsolódhatnak. A kollégiumi beruházásokban az egyetemek is szerepet vállalhatnak.
Az állami vagy uniós támogatásért cserébe a fejlesztések egy meghatározott részét megfizethető lakhatási célra kellene felhasználni. A konstrukció részletes pénzügyi és műszaki feltételeit az év végéig dolgozzák ki.

Nem elszigetelt épületekben, hanem komplett városrészek fejlesztésében gondolkodnak

A támogatott fejlesztéseknél nem kizárólag a megépülő lakások száma lenne meghatározó. Vitézy kiemelte, a beruházásoknak megfelelő építészeti és városépítészeti minőséget, energiahatékony működést, valamint a mindennapi élethez szükséges közösségi és szolgáltatási infrastruktúrát is biztosítaniuk kell.

Kiemelt szempont lehet, hogy az új lakások és kollégiumok közösségi közlekedéssel jól megközelíthető területeken épüljenek meg. A program így önálló lakóépületek helyett közösségi terekkel, szolgáltatásokkal és megfelelő közlekedési kapcsolatokkal rendelkező városrészek kialakítását ösztönözné.

Budapesten és a vidéki városokban eltérő támogatási megoldásokra lehet szükség. A fővárosban a piaci lakásfejlesztések támogatás nélkül is megvalósulhatnak, ezért itt elsősorban a városépítészeti minőség javítása, a szükséges infrastruktúra kialakítása és a megfizethető lakások arányának biztosítása kerülhet előtérbe.

A vidéki egyetemi és gazdasági központokban ugyanakkor az alacsonyabb értékesítési árak miatt számos ingatlanfejlesztés piaci alapon nehezebben indítható el. Ezeken a helyszíneken a beruházások létrejöttét további pénzügyi ösztönzők segíthetik.

Barnamezős területeket kapcsolhatnak vissza a városszövetbe

Az új lakó- és kollégiumi fejlesztések elsődleges helyszínei Budapest, valamint a nagyobb vidéki városok barnamezős és alulhasznosított területei lehetnek. A program felhagyott ipari, vasúti és más városi területek újrahasznosítását ösztönözné.
A már kialakult városszöveten belüli építkezésekkel mérsékelhető a települések terjeszkedése, a zöldterületek további beépítése és az új közlekedési igények növekedése. A fejlesztések fontos műszaki követelménye lehet az energiahatékony kialakítás, valamint a közösségi közlekedéshez való megfelelő kapcsolódás.
A városrészek megvalósítása így a lakó- és kollégiumi épületek kivitelezésén túl út-, közmű- és közterület-fejlesztéseket, valamint közösségi és szolgáltatási funkciók kialakítását is szükségessé teheti.

Vegyes funkciójú városrész jöhet létre a Diákváros területén

A program egyik kiemelt helyszíne lehet a dél-pesti Diákváros területe. A fejlesztés korábban elkészült mestertervét áttekintik, majd ennek alapján folytathatják a beruházás előkészítését. Az érintett ingatlanok és tervanyagok a közlés szerint augusztus végére kerülhetnek a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz. Hozzátette: át kell nézni a régi terveket, de az alapvető cél az, hogy ott egy vegyes lakó és kollégiumi típusú fejlesztés induljon diákok, fiatal munkavállalók, hiányszakmákban dolgozók számára.

Harminchárom lakásfejlesztést tekintenek át

A Wekerle-program kidolgozásával párhuzamosan felülvizsgálják az Otthon Start programhoz kapcsolódó 33 kiemelt lakásberuházást is. Az érintett projektek többsége Budapesten található. Vitézy Dávid elmondta, a kormány a "kiemelő rendeletek" felülvizsgálatára tesz javaslatot az Országgyűlésnek, ennek társadalmi egyeztetése is megindul. Felfüggesztik és felülvizsgálják december 31-ig az összes otthon startos kiemelő rendeletet, amíg a Wekerle-program kialakítása megtörténik - jelezte. Hozzátette, mindez 33 beruházást érint, többnyire Budapesten. A kormány arról is döntött, hogy több beruházás kiemelt státuszát is visszavonja, de olyanokét nem, ahol már építési engedélyt kapott a beruházás, mert akkor kártérítést kellene fizetni. 

A felfüggesztett projektek megvalósítását meghatározott feltételek teljesülésével és a helyi közösségek támogatásával folytathatják

A bejelentés után Szemerey Samu, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium  Építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkára további részleteket közölt. Ő is kiemelte, hogy az építési engedéllyel bíró, illetve már építés alatt álló beruházások esetében az engedélyek természetesen megmaradnak, a szerzett jogok nem vesznek el. Hozzátette azt is, 

az engedéllyel még nem rendelkező, vagy az engedélyezési eljárás megkezdése előtt álló beruházások esetében akkor lesz lehetőség az engedélyek megszerzésére, ha az említett közlekedési, városépítészeti, megfizethetőségi és fenntarthatósági feltételrendszernek megfelelő paraméterekkel rendelkeznek és bírják a helyi önkormányzatok támogatását.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a felfüggesztett projektek esetében sem minden esetben az a cél, hogy azok ne folytatódhassanak, hanem az, hogy ahol a helyi közösségek érdekeivel ez összeegyeztethető, ott olyan irányba tereljék ezeket a beruházásokat, amely mindenki számára megfelelő, minőségi és fenntartható eredménnyel jár. Szemerey úgy fogalmazott: "kiemelt célunk az ingatlanpiac ösztönzése, a lakásépítések és a beruházások számára egy átlátható, kiszámítható és támogató jogi és szakpolitikai környezet megteremtése, megfelelő adópolitikai ösztönzőkkel és számos további intézkedéssel."

Az ősegyházig nyúlik vissza a történet, hogy Jézus Krisztus nem engedte át a földi enyészetnek édesanyja, Mária holttestét, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe. Az ünnep meglétéről a 7. századtól tanúskodnak írásos emlékek, Mária mennybevitelét 847-ben IV. Leó pápa tette hivatalos ünneppé. Magyar elnevezése az 1446. évi Müncheni kódexben "Marianac fel menbe vetele" formában tűnik fel először.

Mária halálának és mennybemenetelének története kedvelt témája volt a középkori egyházi művészetnek, a kódexirodalomnak, a vallásos népkönyveknek, az epikus énekeknek. A hagyomány szerint Jézus három nappal előbb tudatta anyjával halála óráját. Mária holttestét az Olajfák hegyén vágott sziklasírba fektették, temetésére az apostolok felhőkön érkeztek a világ különböző tájairól. Tamás csak harmadnapra jelent meg, és miután látni akarta az elhunytat, felnyitották a sírt, amelyből kellemes balzsamillat áradt. A koporsó viszont üres volt, csak halotti leplek voltak benne. Míg az apostolok ezen álmélkodtak, az égbolton megpillantották Mária testét, amint az angyalok énekhang kíséretében a mennybe emelik.

Magyarországon Szent István király avatta ünneppé Nagyboldogasszony napját. Az államalapító király minden évben augusztus 15-re hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot, hogy törvénykezést tartson. Élete vége felé, már betegen ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, akit ezért neveznek Magyarország égi pártfogójának (Patrona Hungariae), s István 1038-ban ezen a napon halt meg. A felajánlás nyomán érvényesült a magyar közjogban a Regnum Marianum-eszme, amely szerint Magyarország Mária országa, így a magyar államiság a kezdetektől összefonódik a Mária-kultusszal. Nagyboldogasszony ünnepe egyben Magyarország patrónájának napja is, a Mária-kegyhelyekre tartó zarándoklatok, körmenetek, búcsúk ideje.

Nagyboldogasszony napjához számos legenda és népszokás fűződik. Mindenekelőtt ilyen a Mária-virrasztás magyar hagyománya, amely azon a hiten alapul, hogy e napon a napfelkeltében meg lehet látni a "Napba öltözött asszonyt" (Mulier Amicta Sole), akiről az Újszövetség a Jelenések könyvének 12. fejezetében tudósít. A másik ismert hagyomány a virágokból összeállított Mária-koporsó készítése vagy a virágszentelés. A megszentelt illatos füveket és virágokat később vagy a halott koporsójába tették, hogy Máriához hasonlóan ő is dicsőségre jusson, vagy az épülő ház alapjába, másutt a csecsemő bölcsőjébe, a fiatal pár ágyába helyezték. Úgy tartják, hogy e nap időjárásából a termésre is következtetni lehet: ha a Nagyboldogasszony napja fénylik, jó lesz a bortermés.

A népi kalendáriumban a "két asszony köze", azaz az augusztus 15-i Nagyboldogasszony és a szeptember 8-i Kisboldogasszony napja közötti időszak varázserejűnek számít. Ekkor kellett szedni a gyógyfüveket, kiszellőztetni a téli holmikat, a ruhaféléket, hogy a moly beléjük ne essen. A termékenységvarázsláshoz kapcsolódott, hogy ilyenkor "ültették a tyúkokat", hogy az összes tojásukat kiköltsék, és gyűjtötték a mészben sokáig elálló "két asszony közi" tojást.

A fejlesztések többsége néhány kilométeres útszakasz korszerűsítését foglalja magában. A miniszter hangsúlyozta: bár egy két-három kilométeres útfelújítás országos léptékben kisebb beruházásnak tűnhet, az érintett településeken élők számára jelentős változást hozhat, különösen ott, ahol évtizedek óta várnak az út rendbetételére.

A megújuló úthálózat 57 százalékát uniós forrásból korszerűsítik

A programban szereplő 210 projekt közül 114 a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz, vagyis a TOP Plusz európai uniós forrásaiból valósul meg. Ezek összértéke mintegy 58,1 milliárd forint, a támogatásból pedig 324 kilométernyi utat újítanak fel.

Az uniós finanszírozással érintett szakaszok az idén megújuló úthálózat közel 57 százalékát teszik ki.

Vitézy Dávid szerint az adatok azt is jelzik, hogy az európai uniós forrásoknak meghatározó szerepük van a falvakat, kisvárosokat és térségi központokat összekötő utak korszerűsítésében.

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében indul a legtöbb projekt

Az idei programban nincs olyan vármegye, ahol ne valósulna meg közúti beruházás. A legtöbb, összesen 23 projekt Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében szerepel, Pest vármegyében 21, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében pedig 19 fejlesztést terveznek.

Heves vármegyében 18, Vas vármegyében 15, Nógrád vármegyében 13, Bács-Kiskun és Zala vármegyében 12-12, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében pedig 11 projekt valósul meg. Baranya, Hajdú-Bihar és Komárom-Esztergom vármegyében egyaránt 9-9, Csongrád-Csanád és Veszprém vármegyében 8-8 beruházás szerepel a programban.

Békés vármegyében 7, Győr-Moson-Sopron vármegyében 6, Fejér vármegyében 5, Tolna vármegyében 4, Somogy vármegyében pedig 1 közúti fejlesztést hajtanak végre 2026-ban.

Nem csupán az aszfaltburkolatot cserélik ki

A legtöbb helyszínen a munkálatok nem merülnek ki a meglévő burkolat felújításában. A miniszteri tájékoztatás szerint számos útszakaszon teljes pályaszerkezeti megerősítést végeznek, ami az aszfaltrétegek alatt elhelyezkedő szerkezeti rétegeket is érinti. A komplex beavatkozások célja, hogy a korszerűsített utak hosszabb távon is tartósak és biztonságosak maradjanak.

Vitézy Dávid emlékeztetett arra, hogy 2024-ben a Magyar Közút a kezelésében lévő teljes közúthálózat mindössze 0,1 százalékát tudta teljes körűen felújítani. A tárca a mostani beruházásokat egy több évre előre tervezhető országos program első elemeinek szánja. A tervek szerint a hazai költségvetési és az európai uniós források együttes felhasználásával fokozatosan az ország teljes fő- és mellékúthálózatának állapotán javítanának.

Az épületek a teljes energiafelhasználás közel 40 százalékáért felelősek, ezen belül pedig az épületgépészeti rendszerek adják az épület energiaigényének jelentős részét, közel a felét.

„Az energiahatékonyságról sokszor hajlamosak vagyunk úgy gondolkodni, mint egy épületgépészeti beruházás költségéről, pedig valójában egy hosszú távú üzemeltetési döntésről is beszélünk. Nem az a kérdés, hogy mennyit tudunk megtakarítani egy szezon alatt, hanem hogy a következő húsz évben mennyivel használ kevesebb energiát az épület úgy, hogy közben a bent tartózkodók komfortja és a beltéri levegő minősége sem romlik” – emelte ki Csipszer Zoltán, a Lindab Kft. ügyvezetője.

A gyors intézkedések fontosak, de nem váltják ki a rendszerszintű gondolkodást

A nyári energetikai csúcsterhelések idején kézenfekvő lépésnek tűnik az irodai jelenlét csökkentése. A munkaidő korábbi órákra helyezése, a hibrid munkarend összehangolása, a ritkán használt irodaterületek lezárása, a díszvilágítás vagy a digitális kijelzők kikapcsolása mind olyan beavatkozás, amely gyorsan végrehajtható és rövid távon is érzékelhető eredményt hozhat.

Az irodaházak energiaigényének jelentős része azonban nem közvetlenül az ott dolgozók eszközeihez, hanem az épület működtetéséhez kapcsolódik. A hűtés, a szellőztetés, a légkezelés és az ezekhez kapcsolódó szabályozás akkor is fogyaszthat, amikor egy tárgyaló üres, egy szint csak részben használt, vagy az adott munkanapon a dolgozók többsége otthonról végzi a feladatait.

A hagyományos rendszerek sok esetben még úgy kezelik az épületet, mintha annak minden zónája folyamatosan azonos terhelést kapna.

Az energiamegtakarítás kulcsa: a tényleges használathoz igazított működés

A hagyományos rendszerek gyakran ugyanazzal a teljesítménnyel szellőztetik és hűtik az épületet akkor is, amikor például egy tárgyaló üres, vagy egy teljes irodaemeletet csak néhány munkatárs használ. Hibrid munkarend mellett ez jelentős energiapazarlást eredményezhet.  Erre a problémára kínál megoldást az igényvezérelt szellőztetés (Demand Controlled Ventilation, DCV), amely érzékelők segítségével folyamatosan figyeli a helyiségek használatát és a levegő minőségét, majd ehhez igazítja a szükséges légmennyiséget. Mindig csak annyi friss levegőt juttat a helyiségbe, amennyire az adott pillanatban valóban szükség van. Így egyszerre csökkenthető az energiafelhasználás és biztosítható az egészséges beltéri komfort.

Az igényekhez hangolt irodaház – akár 70 százalékos energiamegtakarítást is eredményezhet!

A Lindab németországi irodaházának felújításakor  németországi irodaházának felújításakor CO₂-érzékelőkkel vezérelt igényvezérelt szellőztetést alkalmaztak. A rendszer folyamatosan a tényleges kihasználtsághoz igazította a befújt levegő mennyiségét.

Az eredmény: közel 70 százalékos energiamegtakarítás a korábbi, állandó légmennyiségű működéshez képest, miközben a folyamatosan biztosított jó minőségű beltéri levegő növelte a komfortot. A munkavállalók beszámolói szerint pedig csökkent a betegszabadságok száma, és javult a teljesítményük.
A projekt megtérülését 4,5 évre kalkulálták. A tényleges megtakarítás természetesen minden épület esetében függ a kiinduló rendszertől, az üzemeltetéstől és a kihasználtságtól.

Komfortos hűtés kisebb légmennyiséggel

Az energiahatékonyság szempontjából egy másik jó megoldás lehet az aktív klímagerenda.

A mennyezetbe integrálható rendszer szellőztetés mellett hűtésre, és igény szerint fűtésre is alkalmas, miközben esztétikus megjelenésével illeszkedik a modern épületek enteriőrjébe.

Működésének alapja, hogy a hűtési energia jelentős részét nem levegő, hanem víz szállítja, amely lényegesen hatékonyabb hőhordozó. Ez nemcsak energiahatékonysági, hanem komfortszempontból is előnyös lehet, ugyanis a megfelelően tervezett rendszer csendes, huzatmentes működést és szabályozott belső klímát biztosíthat.

Egy nemzetközi összehasonlító vizsgálat alapján a klímagerendás technológia más légtechnikai rendszerekhez képest számottevő, 17–22 százalékos energiamegtakarítási potenciált mutathat. A pontos eredmény ugyanakkor mindig az épület adottságaitól, a kiinduló rendszer állapotától, a szabályozás minőségétől és nem utolsó sorban az üzemeltetési gyakorlattól függ.

A lakóépületekben is nagy lehetőség rejlik

Az energiahatékonyság kérdése nemcsak az irodaházakat és ipari épületeket érinti. A családi házakban és társasházakban is nagy potenciál rejlik a hővisszanyerős szellőztetés alkalmazásában. Magyarországon még mindig kevés lakossági beruházásnál jelenik meg alapvető épületgépészeti elemként a gépi szellőztetés és a hővisszanyerés. Pedig ezek a rendszerek hosszú távon nemcsak komfortnövelő, hanem gazdaságilag is megtérülő beruházást jelentenek.

A hővisszanyerős szellőztetés az elszívott, elhasznált levegő hőenergiáját visszanyeri, és ezt a hűtési/fűtési energiát átadja a befújt, friss levegőnek. Így minimális a hőveszteség, kevesebb energia szükséges a belső komfort fenntartásához, miközben a beltéri levegő minősége is javul.

A retrofit a következő évek egyik legfontosabb feladata

Az energiahatékonyság javításához nem minden esetben szükséges teljes épületgépészeti rendszercsere. A meglévő épületek jelentős részében fokozatos korszerűsítéssel is komoly eredmények érhetők el. Érzékelők telepítése, zónaszabályozás, változó légmennyiségű szabályozás korszerű ventilátorok, automatika fejlesztése vagy éppen a légcsatornák légtömörségének javítása mind hozzájárulhatnak az energiafelhasználás csökkentéséhez.

A légcsatorna-hálózat állapota különösen fontos, mert a szivárgások miatt a rendszer több levegőt mozgathat a szükségesnél, ami közvetlenül növeli a ventilátorok és a légkezelés energiaigényét. A légtömör rendszer ezért nem csupán kivitelezési részletkérdés, hanem hosszú távú üzemeltetési szempont is. Ebben kiemelt szerepet kap a légcsatorna rendszer minősége is. A Lindab Safe rendszer immár ötven éve bizonyítja, hogy a magas légtömörség nemcsak kisebb energiaveszteséget jelent, hanem kiszámíthatóbb működést, egyszerűbb beszabályozást és hosszabb távon stabilabb teljesítményt is.
A jövő energiahatékony épületei tehát nem attól lesznek fenntarthatóbbak, hogy kevesebbet használjuk őket, hanem attól, hogy csak ott és akkor használnak energiát, ahol és amikor arra valóban szükség van.

Megjegyezték, hogy a bajor, osztrák és szlovák állomásokon már tapasztalható kisebb vízszintemelkedés, amely immár Nagybajcsnál is érzékelhető. A Duna magyar szakaszán a jelenleginél pár deciméterrel magasabb vízállások alakulhatnak ki a következő napokban - tették hozzá.

A vízszintek emelkedése azonban a jelenlegi ismeretek szerint átmeneti lesz, újabb esők nélkül ugyanis a jövő hét közepén ismét csökkenhetnek a vízállások a Dunán - olvasható a közleményben.

Több évszázados hagyományokra visszatekintő, katolikus egyházi felsőoktatási intézményként teológiai, egészségügyi, gazdasági és pedagógiai képzéseket kínálnak, és kiemelt figyelmet fordítanak a hallgatók személyes mentorálására, a gyakorlati tapasztalat megszerzésére, valamint a régió és a Kárpát-medence közösségeinek szolgálatára.

Egyetemük idén is meghirdette szakirányú továbbképzéseit és kiegészítő képzéseit. A következő tanávban induló programokra, így a szakirányú továbbképzésre, a pedagógus szakvizsgát adó továbbképzésre, valamint a kiegészítő képzésre felvett, alap, mester (főiskolai/egyetemi) diplomával rendelkező hallgatók, valamint a képzésben részt vevő oktatók jelentkezhetnek.

A képzések jelentkezési határideje: 2026. augusztus 15.

Így segítheti ön is a munkát

Ugyanakkor néhány állandó víz, így a változó vízállású Tisza-tó, valamint a holtágak még alacsony vízállás mellett is alkalmas helyek a csípőszúnyoglárvák fejlődésére. Ezek mellett a kertvárosias területeken érzékelhető jelentősebb szúnyogártalom, elsősorban az inváziós fajok, köztük az ázsiai tigrisszúnyog jelenléte okoz problémát. Azt írták: a lakosság is sokat tehet a szúnyogártalom csökkentéséért. Ezek a fajok ugyanis a ház körüli apróbb vízmegállásokban, például eldugult ereszcsatornában, vödrökben, gyermekjátékokban összegyűlt vízben is képesek kifejlődni. Az aszályos időjárás ellenére folyamatosan terjednek és a meleg égövi eredetük miatt a hőséget is jól bírják. Az inváziós szúnyogfajok visszaszorítása és terjedésük megakadályozása érdekében célszerű felszámolni a ház körül pangó vizeket, valamint szúnyoghálóval lefedni az esővízgyűjtőket. A ház körüli teendőkről a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ egy plakátot és egy tájékoztatót készített, amelyek az intézmény honlapján elérhetőek - olvasható az OKF közleményében.

A szervezet szerint a hazai épületállomány széles körű energetikai korszerűsítése a téli időszakban akár egymilliárd köbméter földgáz megtakarításához járulhatna hozzá.

Nyáron ugyanakkor a megfelelő hőszigetelésre és árnyékolásra épülő felújítások akár a felére is csökkenthetik az épületek hűtési energiaigényét.

A paksi erőmű teljesítményének akár a felét is meg lehetne takarítani

Kiemelik, a jól kialakított épületburok a nyári hőhullámokban legalább olyan fontos, mint télen. Nyáron ugyanis lassítja a külső hő bejutását, csökkenti a túlmelegedést, és hosszabb ideig megőrzi a kellemes belső hőmérsékletet.

A probléma jelentőségét egy szemléltető becsléssel is alátámasztják. Ebben opcionálisan mintegy 1,5-2 millió légkondicionálóval ellátott háztartással számolnak Magyarországon, amelyek átlagosan körülbelül 1 kW villamos teljesítményt vesznek fel hűtésre. Tekintve, hogy a jelenleg is uralkodó rendkívül forró időszakban ezek jelentős része egyszerre működik, az országos hőhullám csúcsidejében az együttes terhelés elérheti az 1 500-2 000 MW-ot. Ez nagyságrendileg a Paksi Atomerőmű mintegy 2 000 MW-os névleges teljesítményével vethető össze.

Kifejtésük szerint, ha a korszerűsítések a hűtési igényt 50 százalékkal mérsékelnék, a legmelegebb órákban akár 750 – 1000 MW-tal is csökkenhetne az ország villamosenergia-igénye. Ez a Paksi Atomerőmű névleges teljesítményének megközelítőleg 40-50 százalékával egyenértékű csúcsidei terheléscsökkenést jelentene.

Az ÉVOSZ becslése óvatosabb mint a Nemzetközi Energiaügynökségé

A közleményben jelzik: a benne szereplő értékek szemléltető ÉVOSZ-becslések, és nem elkülönített országos mérési eredmények. Hozzáteszik, a Nemzetközi Energiaügynökség szerint a megfelelő hőszigetelés és a külső árnyékolás együttes alkalmazása kedvező körülmények között akár 80 százalékkal is csökkentheti egy épület hűtési igényét.

Az ÉVOSZ ennél óvatosabb, 50 százalékos korszerűsítési potenciállal számol. Ez a megfelelő hőszigetelés mellett külső árnyékolást, légzárást, szellőztetést is feltételez.

Járjon akkor a klíma, amikor a napelemek termelnek – ehhez azonban termikus burok kell

Mindazonáltal rámutatnak, nemcsak az számít, mennyi áramot használunk fel hűtésre, hanem az is, hogy mikor. A magas napelemes termelésű nappali órákban az épületek előhűthetők. Ez azonban csak akkor jelent valódi előnyt, ha az épület megfelelő termikus burokkal rendelkezik: a jó hőszigetelés és az árnyékolás lassítja a visszamelegedést, így a napközben elért kellemes hőmérséklet a késő délutáni és esti órákban is tovább fenntartható. A rosszul szigetelt épület viszont gyorsan visszamelegszik, ezért este ismét nagy teljesítménnyel kell működtetni a klímaberendezést.

Okosmérőre épülő lakossági tarifa bevezetését szorgalmazzák

A jól szigetelt épület tehát lehetővé teszi, hogy a megmaradó fogyasztás egy része a napenergia-termelés szempontjából kedvezőbb nappali időszakra kerüljön. Emellett egy korszerűen felújított épület kisebb teljesítményű klímaberendezéssel is komfortosan hűthető, ami egyszerre csökkenti a beruházási és az üzemeltetési költségeket.

Az ÉVOSZ ezért indokoltnak tartja egy önkéntesen választható, okosmérőre épülő lakossági idősávos villamosenergia-tarifa bevezetésének vizsgálatát. A magas napelemes termelésű nappali időszakban kedvezőbb ár ösztönözhetné az előhűtést, míg az esti csúcsidőszak magasabb ára a fogyasztás időbeli áthelyezésére késztetne.

Hangsúlyozzák, egy ilyen tarifa a jól szigetelt épületekben működhet igazán hatékonyan. A fogyasztó alacsonyabb költséggel hűthetné le otthonát akkor, amikor bőséges a napenergia, az épület pedig estig megőrizhetné a kellemes hőmérsékletet.

A fejlesztésekben a téli energiamegtakarítás mellett a nyári hővédelem is kapjon figyelmet!

Zárásként úgy összegeznek, mindez egyszerre csökkenthetné a háztartások költségeit, az esti rendszerterhelést és a villamosenergia-import iránti igényt, miközben javítaná a hazai napenergia felhasználását. Mindez jól összehangolható a rezsicsökkentés elveivel, adott esetben az idősávos tarifa a napközbeni órákban nagyobb kedvezményt biztosíthatna az esti fogyasztáshoz képest.

Szorgalmazzák, hogy felújítási programokban a téli energiamegtakarítás mellett a nyári hővédelem, a hűtési energiaigény csökkentése és a csúcsterhelés mérséklése is kapjon figyelmet.

„A jó hőszigetelés ma már nem évszakfüggő előny, hanem egész éves energiabiztonság és klímavédelem” – áll a közleményben.

Hangsúlyozzák, egy ilyen volumenű, több országot és pénzügyi szereplőt érintő fejlesztés finanszírozása és működése igen összetett. Az összegzésben a projekt legfontosabb tudnivalói mellett a finanszírozási, működési és gazdasági konstrukció legfontosabb összefüggéseit is bemutatják.

A két állami tulajdonú bank állami kezességvállalást kért a finanszírozáshoz

A beszámolóból kiderül, a projekt finanszírozását az EXIM Bank és a folyamatba bevont MFB közel tíz hónapos pénzügyi, jogi és kockázati átvilágítást követően hagyta jóvá.

A finanszírozási konstrukció megvalósításához a két állami tulajdonú bank állami kezességvállalást kért, amelyet a magyar állam biztosított számukra. „Ez a kezesség nem a Duna Aszfalt Zrt.-nek szólt, hanem a finanszírozó bankok számára jelentett biztosítékot a kötvénykibocsátás lebonyolításához” – hangsúlyozzák.

„A kezességvállalásról a magyar kormány és az illetékes állami szervek saját hatáskörben döntöttek; erre a Duna Groupnak sem ráhatása, sem döntési jogosultsága nem volt.”

Hozzáteszik, a kezességvállalás után a magyar állam kezességvállalási díjban részesül, amelyet a társaság fizet meg.

A kezesség nem a vállalat felelősségét váltja ki

Az írásban azt is kiemelik, hogy a finanszírozást nyújtó bankok a kölcsönt nem az afrikai projektcégnek, hanem a Duna Aszfalt Zrt.-nek biztosították, így a hitel visszafizetéséért elsődlegesen a Duna Aszfalt Zrt. felel saját vagyonával. Az állami kezesség kedvezményezettje nem a Duna Group, hanem a finanszírozó bankok.

Kifejtik, a kezesség kizárólag arra az esetre szolgál biztosítékul, ha a Duna Aszfalt Zrt. valamennyi rendelkezésére álló eszköze és vagyona ellenére sem tudná teljesíteni fizetési kötelezettségeit.

A kezesség tehát nem a vállalat felelősségét váltja ki, hanem a finanszírozó bankok kockázatát csökkenti.

A piaci átlagnál magasabb kamatbevételeket biztosít az államnak

A folytatásban arra is választ adnak, hogy miért éri meg a projekt finanszírozása a magyar államnak, és milyen hasznuk lesz ebből a magyar adófizetőknek. „A projekt finanszírozási konstrukciója több szempontból is előnyös a magyar állam és közvetve a magyar állampolgárok számára” – mutat rá az összegzés. Emlékeztetnek, az állami kezességvállalásért a Duna Aszfalt Zrt. kezességvállalási díjat fizet, amely közvetlen bevételt jelent az államnak.

Emellett a projekt finanszírozására kibocsátott kötvények a piaci átlagnál magasabb, jelentős kockázati felárat tartalmazó kamatozásúak. Mivel a kötvényeket magyar állami tulajdonú pénzintézetek jegyezték le, a kamatbevételek szintén az állami pénzügyi rendszerben jelennek meg. „Ez azt jelenti, hogy a konstrukció sikeres működése nemcsak a projekt megvalósítását szolgálja, hanem az állam számára is bevételt termel, amely közvetve a magyar közösséget és az adófizetőket is szolgálja” – fogalmaznak a közleményben.

A vállalatcsoport stabilitását több országban zajló projektek erősítik

Mindezeken túl arra is kitérnek, hogy a finanszírozás biztonságát tovább erősíti a Duna Group több lábon állása. A vállalatcsoport ugyanis nem egyetlen projektre épül: a Duna Aszfalt Zrt.-n keresztül a magyarországi mellett lengyel, cseh, szlovák és román leányvállalatok is végeznek kivitelezési tevékenységet, így a vállalatcsoport pénzügyi stabilitását több országban megvalósuló projektek és több piacon keletkező bevételek támasztják alá.

Ennek köszönhetően a finanszírozó bankok kockázata nem kizárólag az afrikai projekt eredményességétől függ.

Ehhez kapcsolódva hangsúlyozzák, hogy a társaság a kibocsátott kötvényekhez kapcsolódó valamennyi kamat- és adósságszolgálati kötelezettségét eddig maradéktalanul teljesítette, és a jövőben is ennek megfelelően kíván eljárni.

Minél sikeresebb a projekt, annál gyorsabban csökken a kötelezettség

A továbbiakban a gazdasági modelljét is kifejtik a projektnek, amelyben 184 kilométernyi közút és egy határhíd épül meg. Leírják, a Duna Group bevétele a megépített infrastruktúra üzemeltetése során beszedett útdíjakból származik majd.

A finanszírozási konstrukció alapján ezek a bevételek elsődlegesen a kötvény előtörlesztésére szolgálnak, így a projekt eredményes működése közvetlenül hozzájárul a finanszírozás gyorsabb visszafizetéséhez és a futamidő rövidüléséhez. Minél sikeresebb a projekt működése, annál gyorsabban csökken a fennálló finanszírozási kötelezettség, ezzel együtt pedig a finanszírozó bankok kockázata is.

Sem afrikai útépítésekkel, sem hazai autópálya-fejlesztésekkel nem vethető össze

A beruházás költségét meghatározó tényezőkkel kapcsolatban kifejtik: a nemzetközi infrastruktúra-fejlesztési projektek költségeinek összehasonlítása kizárólag kilométerenkénti kivitelezési költség alapján nem ad valós képet.

Kiemelik, a Kasomeno–Mwenda projekt nem autópálya, hanem egy mintegy 184 kilométer hosszú, kétsávos közút megépítését és üzemeltetését foglalja magában, amelynek műszaki tartalma jelentősen eltér egy magyarországi autópálya-beruházástól. Az afrikai talaj- és geológiai adottságok eltérő műszaki megoldásokat tesznek szükségessé.

A beruházás része továbbá egy 362 méter hosszú határhíd, két korszerű egymegállásos határállomás, valamint az elektronikus útdíjfizetési és üzemeltetési infrastruktúra teljes kiépítése is. Ezért sem más afrikai, kizárólag útépítési elemeket tartalmazó projektek, sem hazai autópálya-fejlesztések kilométerköltségeivel nem végezhető szakmailag megalapozott összehasonlítás.

Hangsúlyozzák azt is, hogy a kivitelezési költségeket a piaci verseny határozta meg. A nemzetközi és helyi partnerek, valamint az alvállalkozók nyílt versenyeztetési eljárás keretében kerültek kiválasztásra, amelyben minden megfelelő piaci szereplő részt vehetett.

Ezt tartalmazza a projekt

Az összegzés végezetül a GED Africa projekt részleteit is ismerteti, amely a Kongói Demokratikus Köztársaság és a Zambiai Köztársaság területén valósul meg. A beruházás részeként

• közel 184 kilométer hosszú közút,
• egy 362 méteres határhíd,
• két korszerű határállomás
• és a működtetésükhöz szükséges infrastruktúra épül ki.

A hároméves kivitelezési szakaszt 22 év üzemeltetés és fenntartás követi

Az új útvonal mintegy 500 kilométerrel rövidíti le a Haut-Katanga tartomány bányászati területe és a tanzániai Dar es Salaam kikötője közötti szállítási útvonalat, így jelentősen csökkenti a szállítási időt és a logisztikai költségeket. A két új, korszerű határállomás emellett jelentősen felgyorsítja a határátlépést a két ország között, tovább javítva a közlekedés és a kereskedelem hatékonyságát.

A projekt egy 25 éves PPP (Public–Private Partnership) konstrukcióban valósul meg. A 2024-ben megkezdett, hároméves kivitelezési szakaszt 22 év üzemeltetés és fenntartás követi. A beruházást a Duna Group szakmai irányítása mellett nemzetközi és helyi vállalkozók valósítják meg.

Számos nemzetközi vállalat választja ezt a projektstruktúrát

A projektet a Duna Group Mauritiuson bejegyzett projektcége, a GED Africa Ltd. valósítja meg. Mint írják, Mauritius az Afrikába irányuló nemzetközi beruházások egyik legfontosabb pénzügyi és üzleti központja. Számos nemzetközi vállalat választja ezt a struktúrát, mivel fejlett pénzügyi szolgáltatási környezetet biztosít, továbbá több afrikai országgal rendelkezik kettős adóztatást elkerülő egyezménnyel, miközben Magyarországnak az érintett országokkal nincs ilyen megállapodása.

A társaságiadó-rendszereket vizsgáló nemzetközi rangsorban Mauritius 2024-ben a 15. helyen szerepelt, míg Svájc a 4., Magyarország pedig a 22. helyen állt. A 2025-ös rangsorban Mauritius a 16. helyre került, Magyarország a 21., Svájc pedig a 3. helyet foglalja el.

Érezzük a bőrönkön a változásokat

A folyamat hátterében többek között a fosszilis energiahordozók használata, a túlzott energia- és nyersanyag-felhasználás, valamint a pazarló termelési és fogyasztási gyakorlatok állnak. Következményei Magyarországon is érzékelhetők az egyre súlyosabb aszályokban, a szélsőséges időjárási eseményekben, a vizes élőhelyek kiszáradásában és a biológiai sokféleség csökkenésében.

Van még erőforrás, amit nem használunk

„Hazánkban a megújuló energiaforrások közül az egyik legnagyobb kiaknázatlan potenciál jelenleg a szélenergiában rejlik. A korszerű szélturbinák a magyarországi szélviszonyok között is megbízhatóan, alacsony kibocsátással és kis költséggel termelhetnének nagy mennyiségű villamos energiát – ráadásul jól kiegészítik a napenergiát, különösen télen és éjszaka. Ennek a lehetőségnek a kiaknázása azonban hatalmas felelőséggel is jár, hiszen ahogy minden energiatermelő technológiának, úgy a szélenergiának is van környezeti terhelése. A szakértők és a döntéshozók közös felelősége, hogy ezt minimalizáljuk, és az új szélerőműveket a természeti, társadalmi és a gazdasági szempontokat is figyelembe véve, jól megtervezett módon, az élővilág számára alacsony kockázatú területekre helyezzük el, hogy az általuk megtermelt energia ténylegesen csökkentse az ökolábnyomunkat és érdemben segítse későbbre tolni a túlfogyasztás napját” – mondta dr. Csontos Csaba, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője.

Mit tehetünk...

A WWF Magyarország szerint az egyéni takarékosság mellett rendszerszintű változásokra is szükség van: javítani kell az energiahatékonyságot, csökkenteni kell a fosszilis energiaforrások használatát, és növelni kell a megújuló energia részarányát. A Global Footprint Network számításai alapján a fosszilis energiahordozókból származó szén-dioxid-kibocsátás megfelezése önmagában csaknem három hónappal tolhatná későbbre a túlfogyasztás napját.

A mérések kezdete óta júniusban még soha nem regisztráltak ilyen magas napi átlagértéket, amiben a hónap végi extrém hőség mellett a Balaton alacsony vízállása is szerepet játszott. A júliusi változékony időjárás után a jövő héten várható kánikula hatására ismét jelentősen melegszik majd a Balaton vize - jelezték. Közölték azt is, a hivatalos vízhőmérséklet-mérés a Siófoki Viharjelző Obszervatórium előtt, mély vízben, egyméteres mélységben történik. A part közelében, a sekélyebb területeken ezért akár 1-2 fokkal magasabb is lehet a víz hőmérséklete.

Az elmúlt évtizedek legnagyobb infrastruktúrafejlesztési tervét jelentették be ezzel, ugyanis a visszaszerzett uniós források több, mint felét, 3550 milliárd forintot fordítanak 10 éves távlatban vasútfejlesztésre. Ez az osztrák vasútfejlesztés költségvetésével azonos mértékű ráfordítás.

Nehéz helyzetből indul a program

Az ország szinte minden fővonalát érintő beruházáscsomag részletes tájékoztatását a miniszter azzal nyitotta: ma évente 100 millió utazást bonyolít a vasúthálózat. Emellett az is átszik, ahol fejlesztés történik, kilő az utasszám.

43 év a járműkpark átlagéletkora, így egyik legfontosabb feladatként emelték ki ennek javítását:

„Az a cél, hogy 10 éven belül megfelezzük az átlagéletkort” – mondta Vitézy Dávid.

Ráadásul a legtöbb helyen az állomások vagy vonatok akadálymentessége sem megoldott. „Óriási feladatunk van abban, hogy mindenki számára elérhetővé tegyünk a vasutat” – tette hozzá.

Az állomások 33 százalékában nincs valós idejű utastájékoztatás, míg a pályahálózat 42%-án van érvényben érdemi sebességkorlátozás. Elképesztő vállalásokra van tehát szükség egy átfogó minőségemeléshez.

Ott avatkoznak be először, ahol a legtöbb késés keletkezik, majd a következő években lépnek előre a beruházásokkal is. Létrehozzák hamarosan az Országos Közlekedésszervezőt, digitalizálják a vasúti működést, új intercity flotta érkezhet majd az országba pár éven belül, idén elindítják a HÉV szerelvények és több motorvonat beszerzését is.

A kormány szándéka a vasútállomások kereskedelmi hasznosítása és bizonyos fejlesztésekhez a magántőke bevonása is, de minden esetben úgy, hogy az a közérdeket szolgálja.

Az útépítési prioritást a vasútra tolják át

Távlati képként mutatták be, hogy a teherforgalmat a közútról a vasútra kívánják terelni. „Ausztria – emlékeztetett Vitézy – minden erővel védi gyorsforgalmi útjait a kamionoktól, nekünk is át kell vennünk ezt a mintát.”

A Baross Tervben rögzítették a szándékot megyeszékhelyek közötti vasúti közlekedés versenyképessé tételére. . A cél az egésznapos kiszámítható, megbízható InterCity közlekedés, ami a megyeszékhelyek között óránként jár, ehhez gyorsabb fővonalakra és új generációs InterCity motorvonatokra lesz szükség. Hosszabb távú célként jelölték meg, hogy a fővonalakon garantálható legyen a legalább 100 km/óra állomástól állomásig számított átlagsebesség.

A program második pontja egy megbízható regionális hálózat kiépítése, a mellékvonalak megtartása és fejlesztése, korszerű hibrid járművek beszerzése, valamint a busz- és vasúti menetrendek összehangolása is. Minden 500 fő feletti településen szeretnék elérni, hogy napi öt járat legyen elérhető, ehhez a jelenleginél sokkal szorosabban összehangolják majd a vonat- és buszközlekedést. „Ez a magyar vidék felzárkóztatása szempontjából is kulcsfontosságú feladat” – jegyezte meg a miniszter.

Újjáépítik a pécsi vasútvonalat, illetve a Debrecen-Nyíregyháza, valamint a Hatvan-Miskolc vonal is 160 km/órás pályává válhat; mindkettő 200 milliárd forint fölötti fejlesztéssel; kidolgozzák a Kazincbarcika-Miskolc-Tiszaújváros tram-train koncepcióját; de 170 milliárd jut majd a Budapest-Szeged vonalra is.

A miniszter a következő évekre vonatkozó tervek közül elsőként a debreceni állomás átfogó fejlesztését emelte ki a buszpályaudvar integrációjával, vizsgálva a helyi a tram-train létrehozásának lehetőségét is.

Az agglomerációs térségek fejlesztésére eddig jóformán nem reagált a magyar közlekedéspolitika.  Ma Budapest körül 30 percenként közlekednek vonatok, ezt 15 percre emelnék, míg a nagyvárosoknál fél órára sűrítenék a járatokat.

Budapest kulcspozícióban

„A fővárosi agglomeráció autófüggőségét – hangsúlyozta – fel kell oldani, el kell kezdeni a központi régió fejlesztését.”

Amint arra felhívták a figyelmet: minden fővonal a fővárosba köt be, ahol azonban teljesen telítettek a vasúti kapacitások. Budapest vasúti kapacitása az egész országét befolyásolja: ha egy budapesti rendezőpályaudvaron történik probléma, az akár egy békéscsabai vonalon mutatkozó késésért is felelős lehet.

Kulcskérdés tehát az fővárosi fejlesztések előtérbe helyezése. Ezért korszerűsítik majd a Nyugati pályaudvart, építik meg a déli körvasút folytatásaként a Népligeti vasútállomást (ami az ország egyik legjelentősebb vasúti csomópontja lesz) és újítják fel a Csepel-ráckevei, valamint szentendrei HÉV vonalakat, ahová új szerelvények is érkeznek majd.

Mivel kész tervek vannak hozzá, elkészülhet még a jelenlegi kormányzati ciklusban a 3-as metró meghosszsabbítása úgy 80 milliárd forintból, ősszel indul a budai fonódó folytatása és 2030-ig megépülhet a Bajcsy-Zsilinszky úti villamospálya is kb. 52 milliárd forintból.

Nekiállnak a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér városba való kötöttpályás bekötésének is. Ezt új vonalon képzelik el, amely Monortól vezet Budapestre. A 400 milliárd forintos tervezett költségvetésű fejlesztéstől azt várják, a jelenlegi monori vonal a teherszállításban hasznosul majd. E beruházást koncesszióban építené a kormány.

Messzire tekintve az országot szeretnék bekötni az európai gyorsvasút-hálózatba, így 2050-re el akarják érni, hogy Bécsbe és Pozsonyba kevesebb, mint kettő, Prágába 3,5, Varsóba pedig 5-6 óra alatt el lehessen jutni Budapestről.

-- Galériánkban több fejlesztés tervezete között is böngészhet -- 

Nemcsak a kérdőíven, hanem mailben is elküldhetik javaslataikat

"Arra vagyunk kíváncsiak, hogy az emberek mit gondolnak a közlekedésbiztonság legfontosabb kérdéseiről" - fogalmazott a tárcavezető. A visszajelzéseket a kérdőív mellett a kozlekedesbiztonsag@kbm.gov.hu email címen is várják. A kérdőívben egyebek mellett az illegális utcai versenyzés visszaszorításáról, a kirívó gyorshajtás elleni fellépésről, a visszaeső szabályszegők szankcionálásáról, az átlagsebesség-mérés bevezetéséről, valamint az elektromos rollerek szabályozásáról kérik ki az emberek véleményét.

Koszorúzással tisztelegtek a vasutasok, vasútépítők előtt

A Nyugati pályaudvarról 180 évvel, 1846. július 15-én indult útjára az első menetrend szerinti gőzvontatású vasúti szerelvény Pest és Vác között, az emléktábla koszorúzásával a vasútépítők, az elődök és mindazok előtt tisztelegtek, akik munkájukkal hozzájárultak a magyar vasút fejlődéséhez, sikereihez. Hegyi Zsolt, a MÁV Zrt. vezérigazgatója az ünnepségen arról szólt, hogy az 1846-os vasút közlekedését jellemző előremutató szemlélettel kell tovább dolgozni, hogy a következő évtizedekben a magyar vasút aranykorát lehessen megvalósítani. Hegyi Zsolt beszámolt arról, hogy a 180. évfordulónak méltó emléket szeretnének állítani. Egyebek közt a 180 éves évfordulóra felmatricázott Vectron mozdonyt közlekedtetnek, emlékbélyegsorozatot készítettek, és elindítottak egy online játékot is.

Változások a MÁV vezérkarában

Az ünnepséget követően Vitézy Dávid az MTI kérdésére elmondta, hogy rövidesen kinevezik a MÁV új igazgatósági tagjait is. Az Országgyűlés várhatóan július 21-én elfogadja az országos közlekedésszervező és gördülőállomány-kezelő társaság létrehozására vonatkozó törvényjavaslatot. Ekkor foglalkoznak majd a személyi kérdésekkel, és ennek része lesz az új MÁV igazgatóság is - tette hozzá. Hangsúlyozta, addig sem lesz működési zavar, az igazgatóság új tagjainak kinevezéséig a jogköröket ő gyakorolja.

Új P+R parkolók és B+R kerékpártárolók segítik a közlekedőket.

Berettyóújfaluban megszépült az épület homlokzata, az utasok pedig mára tágasabb előcsarnokot, valamint egy új, hűtött-fűtött várótermet és teljesen korszerűsített, akadálymentes mosdókat vehetnek birtokba.

Demecserben a külső-belső felújítás mellett, bringatárolót és egy akadálymentes parkolót is kialakítottak. Az épület körüli burkolatot felújították, ezen belül akadálymentessé is tették a környezetet, taktilis burkolatokkal, rámpával.

A magyar tájfutó 22 másodpercre a győztestől és négy másodpercre a dobogótól a negyedik helyezést érte el, ami minden idők legjobb magyar férfi egyéni helyezése a felnőtt világbajnokságok történetében. 

Jó versenyt futott Jónás Ferenc is, aki 54 másodperc hátránnyal a 13. helyen végzett, korábbi világbajnokot is maga mögé utasítva. A számot a norvég Kasper Fosser nyerte, második a francia Vilhelm Gerove, harmadik a finn Tuomas Heikkila.

Csütörtökön a kieséses sprint selejtezőjével folytatódik a vb

A magyar szövetség honlapján Bujdosó Zoltán elmondta, hogy előre aláírta volna ezt az eredményt, ám picit bosszantja a hiba, amit a 15-ös pontnál elkövetett. Jó előjelnek tartja a kieséses szám előtt, hogy versenyben volt a legjobbakkal, és ez extra motivációt ad neki.

"Tudtam, ha összeáll egy jó futás, akkor az bármire elég lehet, de igazából csak arra akartam koncentrálni, hogy a saját futásom jó legyen, és majd meglátjuk, ez mire lesz elég" - fogalmazott a Tabáni Spartacus versenyzője.

A szerdai pihenőnap után csütörtökön a kieséses sprint selejtezőjével folytatódik a vb, amire szintén Sestri Ponentében kerül sor. A kieséses körök majd pénteken következnek immár a belvárosban.