2021.12.04, Szombat

A járóbeteg-szakellátás feladatairól tanácskoznak Balatonfüreden

MTI

2018.09.20. 16:00

A járóbeteg-szakellátás előtt álló feladatokról tanácskoznak Balatonfüreden. A háromnapos konferencián egyebek mellett a várólisták csökkentésére irányuló intézkedések kerülnek napirendre.

Hirdetés

A XX. országos járóbeteg-szakellátási és a XV. országos járóbeteg-szakdolgozói konferencia szerdai nyitónapján Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy mintegy ötmilliárd forintból megoldható lehet a várakozási idő csökkentése a járóbeteg-ellátásban. Első lépéseként arra volna szükség, hogy szakmánként minden érintett havi jelentést küldjön a finanszírozónak, így átláthatóvá válna a rendszer - mondta.

Közölte: a fekvőbeteg-szakellátásból a járóbeteg-ellátásba áramlott az elmúlt esztendőben 4 milliárd teljesítményvolumen-korlát (tvk) pont, amely mintegy 8 milliárd forintot jelent, ugyanakkor a megjelenési esetszámban ez a változás nem volt tetten érhető és nem csökkent a várakozási idő sem.

Tóth Tibor, a Medicina 2000 Szövetség elnökhelyettese a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség szeptember 19-én kiadott állásfoglalását ismertetve elmondta, hogy magas az elkerülhető fekvőbeteg-felvételek száma a kórházban, amit orvosolni kellene. Meg kell szüntetni az ambuláns és egynapos sebészeti beavatkozások volumenkorlátját - mondta, és szólt egyebek mellett a szakemberek elöregedésének és a külföldi munkavállalásnak a problémájára is.

Takács Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) főosztályvezetője a készülő nemzeti egészségügyi programokról szólva azt emelte ki, hogy ezek egymással összefüggnek, holisztikus szemlélet jellemzi őket, felölelik az alapellátó rendszer részelemeit is, a cél pedig az, hogy mindebből felépüljön az alapellátási koncepció.

Kitért arra is, hogy a hátrányos helyzetű településen élők átlagosan 30 százalékkal gyakrabban látogatják a háziorvosukat, és 25 százalékkal kevesebb a járóbeteg-ellátást igénybe vevők száma ezeken a helyeken, mint más településeken. Ezt figyelembe kell venni az egészségügyi programok megalkotáskor - fűzte hozzá.

Takács Péter elmondta azt is, hogy a szakrendelői beruházások haladnak, a források rendelkezésre állnak, bár nem ritka az átütemezésük. Fontos a köz- és magánfinanszírozott ellátás szétválasztása, ennek érdekében arra volna szükség, hogy a magánszférából "információt nyerjenek ki" az illetékes szervezetek - jelezte.

Gondos Miklós, az ÁEEK főigazgatója szerint a közelmúltban történt Állami Számvevőszék (ÁSZ) által végzett vizsgálatok nyomán megindult a jelzett hiányosságok orvoslása. Az ÁSZ-jelentésről szólva a főigazgató közölte: az egyes kórházak sok szempontból különböznek egymástól, ezért nem lehet őket "egy kalap alá venni", mint ahogy azt tették az ÁSZ vizsgálat folyamán. Példaként említette, hogy olyan adminisztratív intézkedéseket várnak az intézményektől, amelyek egy kisebb kórház esetében a betegellátás rovására mehetnek.

Gondos Miklós beszélt arról is, hogy a fekvő- és a járóbeteg- szakellátás sok esetben nincsen szétválasztva a kórházakban, ez azt eredményezheti, hogy nem tudják betartani a rendelési időt és többet kell várakozni.

A péntek délig tartó balatonfüredi konferencián egyebek mellett szó lesz az egynapos sebészet előtt álló feladatokról, a cukorbetegségről és a szűrőprogramok fontosságáról is.

Aktuálisegészségügykórházvárólistajáróbeteg-szakellátásfekvőbeteg-szakellátásalapellátás