Megnyílt a talpasházból kialakított, megújult vörsi tájház

A megnyitó ünnepségen Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a nemzeti parkok ténykedése ma már messze túlmutat a védett fajok, élőhelyek megőrzésén, egyre több a feladatuk a kulturális-, régészeti örökségek védelme, a hagyományok ápolása területén, aminek szép példája a vörsi tájház is. Rácz András kiemelte Vörs község, mint a Kis-Balaton "fővárosa" jelentőségét, amelynek történelme régebbi, mint a Zala folyó szabályozásával mesterségesen létrejött Kis-Balatoné, hiszen a térség már a bronz és vaskorban is lakott volt. A tájház az államtitkár elmondása szerint azért is különleges, mert egy megmentett talpasházról van szó, amely egykor az itt élő, az akkori földesúrnak, a Festetics családnak adózó halászok, pákászok, csikászok tipikus otthona volt. Tölgyfagerendákból csapolt alapon vesszőfonatos falakból áll, amit sárral tapasztottak, majd meszeltek, a tető pedig a helyi alapanyagból, nádból készült kontyolással - magyarázta. A tájház közel két évszázad kemény, keserves paraszti életéről mesél - tette hozzá. Ez a tájház egy jó példája az állami természetvédelem és a helyiek összefogásának is - mutatott rá Rácz András. Amióta 1971-ben a természetvédelem megvásárolta az utolsó tulajdonostól a vörsi talpasházat, a helyiek üzemeltették. Az időközben pár felújításon, állagmegóváson átesett ingatlannak ma is az önkormányzat az üzemeltetője, és a helyiek tárgyadományai vannak benne kiállítva - mondta.

A kócsagőr emlékezete

A XVIII. század első felében a kert végében hullámzott még a Balaton egyik öble, és komp közlekedett Vörs és Fenékpuszta között - idézte fel. Kitért arra, hogy valaha itt élt és dolgozott az első hivatásos kócsagőr, természetvédő Gulyás József, aki 1922-ben állt szolgálatba. "Innen számítjuk a hivatásos természetvédelem kezdetét" - fogalmazott. Végül méltatta a helyi polgármester "inspiráló" lokálpatriotizmusát, kitartó munkáját, valamint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság jelentős közreműködését a vörsi tájház megújulásában, amelyhez az agrártárca mintegy 40 millió forinttal járult hozzá.

Tavat szeretnének létesíteni

Az eseményen elhangzott, hogy a további tervek között szerepel az istálló belső felújítása és abban a hagyományos állattartás, illetve a korabeli jellegzetes vörsi foglalkozásokhoz - nádvágáshoz, tőzegvágáshoz, halászathoz - tartozó eszközök bemutatása. Deák Tamás (független) polgármester hangsúlyozta, a közös munkát folytatni kívánják. A további fejlesztések részeként az alsó kertrészben egy kis tavat szeretnének létesíteni, amin a régi balatoni halászok jellegzetes, egyetlen fatörzsből kivájt csónakja, bödönhajó is fog ringatózni. Bende Zsolt, a Balaton-felvidéki nemzeti Park Igazgatóság vezetője elmondta, szeretnék, ha a vörsi tájház egyik állomása lenne a még kiépülésre váró Kis-Balatoni turisztikai desztinációnak. Jelezte: integrálni kívánják a falu, a vármegye életébe rendezvények, iskolai foglalkozások idehozatalával. Kapcsolódva a kerékpárút-fejlesztésekhez is, itt be lehet mutatni a Kis-Balaton élővilágát, valamint az itt élő emberek életét - mondta. A megnyitóünnepségen a helyi óvodások és kisiskolások népi viseletbe öltözve népi játékokat, táncokat mutattak be.