Államtitkár: területfejlesztési alapot hoznak létre

Mayer Gábor a Somogy vármegyei polgármesterek és jegyzők tanácskozásán tartott előadásában hozzátette, a vármegyeszékhelyeken 2024-ben területfejlesztési irodákat létesítenek, a pénzalapot 2025-ben töltik fel magyar forrásból.

Közölte, az alapra azért van szükség, mert a funkcionális várostérségek számára önálló fejlesztési programokra van szükség.

Jelezte, hogy a vármegyei programok, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) és a TOP Plusz változatlan keretben működnek.

Az államtitkár utalt arra, hogy az elmúlt tíz év jelentős gazdasági fejlődésével nem csökkentek a különbségek egyes térségek, illetve Budapest és a vidék között, a nagyvárosok nem "húzzák" az elmaradott térségeket, hanem elszívják a népességet. Az ország elmúlt harmincéves vándorlási egyenlege a főváros agglomerációjában, Közép-Magyarországon és a Közép-Dunántúlon pozitív, míg a vármegyeszékhelyek és a közepes városok népessége csökken. Magyarország jelentős része ugyanakkor városok funkcionális vonzáskörzetéhez tartozik - jegyezte meg.

Kitért arra is, hogy vannak Magyarországon határ menti és belső periférikus térségek is. Ezek között említette a Fejér, Tolna, Somogy és Baranya vármegye egyes részeit tartalmazó térséget, illetve a Marcal völgyét, amelynek problémái hasonlóak a keleti határ menti területekéhez. Ezen térségek felzárkóztatásához szintén önálló programok kellenek - tette hozzá.

Almási Győző hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár többi között ismertette, hogy bár két éve bevezették az elektronikus halottvizsgálati bizonyítványt, azok 30-40 százalékát még ma is papíron állítják ki. A tervek szerint 2024-ben teljesen kivezetik a papíralapú bizonyítványt.

Beszámolt arról is, hogy november 30-án zárul le a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program 16 milliárd forintos támogatásával folyó projekt, amelynek célja az elektronikus ingatlan-nyilvántartás fejlesztése. A teljes átállást az e-nyilvántartásra 2024. december elejére tervezik - mondta.

Oláh Gábor területfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy az év végén záruló TOP projektjei közül 104-et "elállásra" jelöltek 27 milliárd forint értékben, és 184, 80 milliárd forint összértékű projekt minősült kockázatosnak, utóbbiak kivitelezése átnyúlik 2024-re.

Megemlítette, hogy három új felhívás jelent meg szeptemberben a TOP Plusz keretében a helyi humán fejlesztésekre, a köznevelési infrastruktúra és az aktív turizmus fejlesztésére.

A "sajtóban zajló polémia" az európai uniós pénzek érkezéséről nem érinti és a jövőben sem fogja érinteni az önkormányzatokat, mert a költségvetés előre finanszírozza a projekteket - jegyezte meg.