Csaknem megduplázódik a teknősök száma a balatonföldvári Teknősparkban

A létesítményben az állatok száma a következő hónapokban csaknem megduplázódik, szinte mindennap kelnek majd ki teknősök a tojásokból. - adta hírül a Magyar Idők. Az aldabrai óriásteknősöm 2013 májusában a párizsi állatkertből került hozzám. Akkor tíz centiméteres volt, ma már körülbelül 30 kilogrammot nyom, de kifejlett korában akár 250 kilogrammos is lehet – mondja Pécsi Tibor, a balatonföldvári Teknőspark tulajdonosa. A férfi korábban, 1991 és 2015 között elsősorban krokodilokat tartott: az érdeklődők egykoron 14 faj 38 példányát tekinthették meg az általa működtetett Krokodil Zooban.

Minden kisgyermek valamilyen látványos, érdekes szakmában gondolkodik, tűzoltó, rendőr vagy éppen kukásautós akar lenni, mint az ötéves ­kisfiam. Ezek jellemzően nem válnak valóra. Nem úgy az én tervem, mert én arról álmodtam, hogy olyan állatokkal foglalkozom majd, amelyeket nem szeretnek az emberek. Ez a krokodil – meséli Pécsi Tibor. Két éve azonban a Krokodil Zoot – főként anyagi okok miatt – mégis bezárta, a krokodilok éves fenntartási költsége ugyanis meghaladta a negyvenmillió forintot. Az épület 1080 négyzetméteres volt, ahol folyamatosan magas, 30 Celsius-fokos hőmérsékletet kellett biztosítania.

A vállalkozó ezután nyitotta meg a Teknősparkot. – Már a krokodilok mellett is tartottam teknősöket, de 2015 szeptembere óta már csak velük foglalkozom. A ő tartásuk sem olcsó, de azért a költségek lényegesen alacsonyabbak. A teknősök télen egy 130 négyzetméteres épületben is elférnek, így az állatok elhelyezése egyszerűbb – fogalmaz.

A parkban több mint száz teknős él, amelyek 16 fajhoz tartoznak. A számuk gyarapodni fog százzal, szeptember első hétvégéjéig még várhatóan ennyi példány kel majd ki a tojásokból. A férfi mindet megtartja. – Az aldabrai óriásteknős az egyik leghosszabb ideig élő szárazföldi állat. A tudósok úgy becsülik, hogy az őshazájában, az indiai-óceáni Seychelle-szigetekhez tartozó Aldabra-szigeten egykoron akár több száz évet is elélhettek, mielőtt a területre nem kerültek be melegvérű emlős állatok, amelyek bevitték a kórokozókat – meséli Pécsi Tibor. A férfi azt mondja, hallott egy olyan aldabrai óriásteknősről, amely annak idején Napóleonhoz került, majd 1915-ben, az első világháborúban egy lövedék találta el. Úgy véli: a sok vegyszer és a káros sugárzás miatt a mai állatok már nem élnek ilyen hosszú ideig. – Az én teknőseim is próbálnak elbújni az erős UV-sugárzás elől – teszi hozzá. A férfi abban bízik, hogy az állatok iránt érdeklődő fia egykoron tovább viszi majd a Teknősparkot.