A vasbeton szerkezetű viadukt, Magyarország leghosszabb hídja, megépítése pedig egyedülálló mérnöki teljesítményt igényelt.
Tíz évvel ezelőtt avatták fel a Balaton déli partján az M7-es autópálya részeként megépített kőröshegyi völgyhidat, Magyarország leghosszabb hídját.
A 14,2 kilométer hosszú autópálya-szakasz 76 milliárd forintos költségéből 41,5 milliárd forintba került magának a völgyhídnak a megépítése, ehhez járultak még a fő híd melletti 300 és 168 méteres kis völgyhidak építési költségei. A vasbeton szerkezetű viadukt, Magyarország leghosszabb hídja 1872 m hosszú, 23,8 méter széles, 88 méter magas. A két hídfőre és az egymástól 120 méterre lévő 16 tartóoszlopra épült pálya kétszer kétsávos, amelyet kétszer másfél méteres biztonsági sáv övez.
A völgyhíd különlegessége az is, hogy a 23 méteres pályaszerkezet az általánosan alkalmazott két pillérsor helyett csupán egyetlen pillérsorra támaszkodik. A pályaszerkezet nyugati vége 54 méterrel alacsonyabb a keletinél, vagyis a híd teljes hosszában lejt. A pálya keresztirányú esése 2,5 százalék. A két hídfőnél beépített dilatációs szerkezetek 1,4 m hőtágulást tesznek lehetővé, a hidat képessé teszik egy közepes földrengés elviselésére, és a vízzárás mellett a forgalom zaját is csökkentik.
A völgyhíd a közlekedés gyorsabbá tétele mellett mára a déli part turisztikai látványosságává vált, de mivel a hídon sem megállni, sem gyalogosan közlekedni nem szabad, a kilátás rajongóinak meg kell elégedniük az északi hídfőnél épült kávézó teraszáról látható panorámával. A jubiláló híd fővizsgálata az idén esedékes, állapotáért a kezdetektől Hanák Tímea, Magyarország első női hídmestere felel.
Forrás: hirado.hu, mti
Az épülettömbök elhelyezkedése kiemelt városképvédelmi jelentőséggel bír; a történeti homlokzatok megőrzik eredeti arculatukat, visszaállítva a régi színezésüket.