Eltüzelhető-e a karácsonyfa tűzifaként?

Mindig nagy dilemma karácsony után, hogy mihez kezdjünk az ünnepi díszektől megszabadított fenyőfával. A társasházban élők zöme vízkereszt  után a kommunális gyűjtőedények mellé viszi őket, a kertesház-tulajdonosok azonban szívesebben komposztálják vagy rakják a tűzre. Alábbi cikkünkben most pont annak jártunk utána, érdemes-e begyújtani egykori karácsonyfánkkal, és ha igen, akkor hogyan. 

A tűzifáknak - felépítésük és mechanikai tulajdonságuk alapján - két nagy csoportja van: puhafa és keményfa. A fenyő a puhafák közé tartozik. Kisebb fasűrűsége miatt pillanatok alatt meggyullad, azonban rövid idő alatt adja le a hőt, azaz gyorsan elég. Ezért, illetve magas gyantatartalma miatt sem ajánlott fenyőfát használni fűtőanyagként: a gyanta  hosszú távon károsíthatja tüzelőberendezésünket, illetve kéményünket is. Egykori karácsonyfánk viszont jó szolgálatot tehet kályhák, cserépkályhák begyújtásakor.

Az általában fenyőből vagy tölgyből készült gyújtóst a tüzelőanyag alá, esetleg mellé pakolják, majd meggyújtják újságpapírral. Ezután dominószerűen megindul az égési folyamat: az újságpapír a gyújtósnak, a gyújtós pedig a nagyobb fadaraboknak adja le a hőt. Ha tűzgerjesztőként használnánk karácsonyfánkat, ágait metszőollóval és/vagy fűrésszel vágjuk le, törzsét pedig az alábbi videóban látható módon hasítsuk fel. 

Kandallókban viszont - szikrarács vagy szikravédő függöny nélkül - nem ajánlott fenyőfával indítani a tüzet. Az említett magas gyantatartalma miatt pattogva ég, ami balesetveszélyes lehet. Kandallók begyújtásához leginkább a rolós gyújtós való, tüzelőanyagnak általánosságban pedig a kemény, száraz tűzifa.