2022.11.30, Szerda
Navracsics: minden esély megvan a partnerségi megállapodások aláírására
Illusztráció - Pixabay

Navracsics: minden esély megvan a partnerségi megállapodások aláírására

MTI

2022.11.09. 16:57

Navracsics Tibor a Somogy megyei polgármesterek és jegyzők tanácskozásán azt mondta: "időarányosan jól állunk", az Európai Bizottság november második felében meghozhatja az aláíráshoz nélkülözhetetlen döntéseket, és a források már jövőre megnyílhatnak Magyarország előtt.

Hirdetés

Magyarországnak minden esélye megvan arra, hogy még ez év végéig megkösse a kohéziós és a helyreállítási alap pénzeinek folyósításához szükséges partnerségi megállapodásokat az Európai Bizottsággal - jelentette ki a területfejlesztési miniszter kedden Siófokon.

Navracsics Tibor a Somogy megyei polgármesterek és jegyzők tanácskozásán azt mondta: "időarányosan jól állunk", az Európai Bizottság november második felében meghozhatja az aláíráshoz nélkülözhetetlen döntéseket, és a források már jövőre megnyílhatnak Magyarország előtt.

A tervek szerint 2023-ban 560-561 milliárd, 2024-ben 747 milliárd, 2025-ben 1047 milliárd forint érkezne Magyarországra a még hivatalos 374-375 forint-euró árfolyamon számolva - jegyezte meg a politikus. A miniszter emlékeztetett arra, hogy Magyarországnak a 2021-2027-es uniós költségvetési időszakban a társfinanszírozással együtt mintegy 14 ezer milliárd forint áll rendelkezésére, ebből 10 ezer milliárdot a területfejlesztési, 4 ezer milliárdot a vidékfejlesztési operatív programok tesznek ki.

A helyreállítási alap értéke 6 ezer milliárd forint a támogatással és a hitelkonstrukcióval együtt, a partnerségi megállapodás megkötésével az első részletekhez Magyarország már jövőre hozzáférhet - mutatott rá. "Az ambícióinkat alátámasztja, hogy Magyarország hagyományosan a legjobbak között szerepel az uniós források hatékony felhasználása terén, ez igaz a most lejáró 2014-2020-as pénzügyi kerettervre is, amelynél a 71 százalékos uniós átlaggal szemben Magyarország már most 80 százalékon áll" - közölte.

Kiemelte, a közösségi és a hazai források felhasználásának célja, hogy Magyarország 2030-ra az unió öt legélhetőbb állama legyen, a pénzek a gazdaság, az infrastruktúra fejlesztését, a versenyképesség növelését szolgálják, és támogatják a zöld, valamint a digitális átállást.

A miniszter a területfejlesztésről azt mondta: folyik a következő évek területfejlesztési politikáját meghatározó intézményrendszer kiépítése és szakpolitikai koncepció kidolgozása. "Mindennél fontosabb, hogy a helyi közösségek érezzék, olyan odafigyelő fejlesztési politika van, ami a helyiek igényeit szolgálja, nem általánosságban Magyarországról beszél, hanem a helyi közösségekről, az ő specialitásaikat szolgálva és fejlesztve" - fogalmazott.

Navracsics Tibor előadásában beszélt arról is, hogy az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) alakulását tekintve még mindig nagy a különbség a főváros és az ország többi térsége között, ezért más profilú területfejlesztési politikára van szükség a nagyvárosi, illetve a vidéki térségekben.

A miniszter megfogalmazása szerint Budapest és a vidéki régiók "más ligában fociznak", de a fővárosnak sem könnyebb, mert olyan vetélytársai vannak, mint például Prága, Bécs, Pozsony vagy Varsó. Navracsics Tibor fontosnak nevezte azoknak a térségi központoknak a kiépítését, amelyek Budapest mellett, a fővárost tehermentesítve az egész ország gazdaság- és területfejlesztése szempontjából pozitív szerepet tölthetnek be.

Kitért arra, hogy az elmúlt több mint tíz évben látványosan javult a gyorsforgalmi utak elérhetősége, s ez nagyon fontos, mert a közlekedési infrastruktúra fejlesztése az első lépés egy térség felzárkóztatásához. A miniszter úgy vélte, a fejlesztéspolitika akkor lehet kiegyensúlyozott, ha sikerül megoldani, hogy a megyehatárok ne válasszák el az "életvitelszerűen együttműködő térségeket". Példaként a közigazgatásilag több megyéhez, fejlesztési régióhoz és vízügyi igazgatósághoz tartozó Balatont említette. "Tegyünk lépéseket, hogy a Balaton értelmezhető legyen egységes térségként is, ennek egyik első lépése a tó átszállás nélküli körbevonatozhatósága lenne" - szólított fel Navracsics Tibor.

György István, területi közigazgatásért felelős államtitkár egyebek mellett arról szólt, hogy a koronavírus-járvány is bizonyította: a kormányhivatalok és az önkormányzatok együttműködése nélkülözhetetlen szintje és erőforrása, s intézményi szinten résztvevője az országos problémákat kezelni képes szervezeteknek. Az államtitkár a hatékony munkavégzés, a jó gyakorlatok megismerése és alkalmazása érdekében fontosnak nevezte a párbeszédet a kormányzati és az önkormányzati igazgatás szereplői között.

György István beszámolt arról, hogy az államtitkárság javaslata szerint a 313 magyarországi kormányablakból 61 lenne nyitva a december 22. és január 6. közötti közigazgatási szünetben, de bizonyos ügy- és feladatkörökben az intézkedés továbbra sem tűrne halasztást. Példaként a gyermek családból való kiemelését, s egyes járványügyi eljárásokat említett. "A javaslatokról Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter dönt" - hangoztatta. Az államtitkár azt mondta, szerencsésnek tartaná, ha az önkormányzatok a kormányhivatalokéhoz igazítanák saját igazgatási szüneteiket.

Biró Norbert (Fidesz-KDNP), a Somogy megyei közgyűlés elnöke előadásában azt mondta, hogy a magas energiaárak miatt felértékelődtek az energiahatékonyságra fordított TOP-források. Utalt arra, hogy a Somogy megyei önkormányzatnak a kaposvári vármegyeháza közelmúltban befejeződött energetikai korszerűsítésének köszönhetően "van esélye a túlélésre".

Neszményi Zsolt, Somogy megye főispánja azt mondta, a megyei kormányhivatal és a megyei önkormányzat kétnapos polgármesteri és jegyzői tanácskozásán több mint kétszázan vesznek részt és hallhatnak előadásokat a településeket érintő legfontosabb témákról.

Aktuálispartnerségsiófokterületfejlesztés