A jegyzőtől, illetve a katasztrófavédelmi igazgatóságtól lehet megtudni, hogy egy már létező fúrt kútnak van-e engedélye, ha nincs, akkor el kell végezni a kút utólagos állapotfelmérését és legalizálását - mondta Rózsa Attila, a Magyar Vízkútfúrók Egyesületének elnöke az M1 aktuális csatornán kedden.
Az érdekvédelmi egyesület elnökét azzal kapcsolatban kérdezték, hogy az engedély nélkül fúrt kutak fennmaradásához vízjogi engedély szükséges, és a jelenleg hatályos jogszabály szerint azon kutak után, amelyekre 2018. december 31-ig megkérik ezt az engedélyt, nem kell vízgazdálkodási bírságot, valamint igazgatási és szolgáltatási díjat fizetni. Egy kormányjavaslat meghosszabbítaná a fúrt kutak bejelentésének türelmi idejét 2020. december 31-ig.
Rózsa Attila elmondta: becslések szerint akár egymillió ilyen illegálisan fúrt kút is lehet az országban, az engedéllyel rendelkező kutak száma egy nagyságrenddel kisebb.
Hozzátette: akinek a telkén van fúrt kút, amelynél nem tisztázott, hogy van-e engedélye, a tulajdonos a helyi jegyzőtől, vagy ha öntözési célú kútról van szó, a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságtól kérhet tájékoztatást. Amennyiben nincs engedély a kútra, be kell jelenteni.
Bár harminchárom évet töltött el egy munkahelyen és nem gondolkodott a váltáson, a Paks II. projekt mégis elcsábította Bohus Róbertet, aki úgy gondolja: ennek a beruházásnak olyan nívója, hírneve van, amiért érdemes volt ezt a lépést megtenni. A cég programelem-felelőse tapasztalt projektmenedzserként került márciusban a két új blokk létesítését koordináló társasághoz.