Támad a bogáncslepke és a szőlőkabóca

A bogáncslepke a szóján kívül a napraforgóra és a cukorrépára is veszélyt jelent, erős fertőzés esetén, rövid idő alatt akár tarrágást is okozhat. A Nébih kéri az érintett termesztőket, hogy a helyzet megismerése és a kár megelőzése érdekében mielőbb kezdjék el a bogáncslepke okozta fertőzöttség táblaszintű felmérését.

Jelenleg nincs engedélyezett rovarölő szer a bogáncslepke elleni védekezésre a szójában, ezért szükséghelyzeti engedély kérelmet kell benyújtani kártevő lepkefajok elleni védekezésre más kultúrában engedélyezett rovarölő szerre. A kérelmet a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályához kell eljuttatni.

Az amerikai szőlőkabóca lárvakelése - a korábbi évektől eltérően - idén később kezdődött meg. A szőlő aranyszínű sárgaságát okozó FD fitoplazma vektorának jelenleg az L3-as fokozatú lárvái figyelhetők meg Magyarország szőlőtermő vidékein. Az amerikai szőlőkabóca lárvái ellen most kell védekezni, melyek a mostani fejlettségi stádiumban könnyen elpusztíthatók, ezáltal pedig megakadályozható a rendkívül veszélyes FD terjedése - írja közleményében a Nébih.

A védekezés ütemezéséhez segítséget nyújt az online károsító monitoring rendszer, ahol az érdeklődők térképen követhetik nyomon az egyes lárvafokozatok észlelésének helyeit.

Azokban a termőültetvényekben, amelyekben az előző tenyészidőben kimutatták az amerikai szőlőkabóca jelenlétét, kifejezetten ajánlott a lárvák elleni védekezés a nagyobb fertőzésveszély miatt. A szaporítóanyag-előállító területeken (törzsültetvények és faiskolák) a vektor elleni védekezés kötelező, függetlenül attól, hogy előfordul-e a kabóca a területen vagy sem.

A védekezésre több - a szőlőmolyok ellen is engedélyezett - rovarölő szer alkalmazható (például lambda-cihalotrin, deltametrin, alfa-cipermetrin, béta-ciflutrin stb. hatóanyagú permetezőszerek). A tiametoxam hatóanyagú rovarölő szerek már nem használhatók - figyelmeztet a Nébih.