A 30 milliárd forintos beruházásban a körforgásos gazdaság európai innovációs- és kutatóközpontját hozzák létre, közel 20 ezer négyzetméteren.
Körforgásos gazdaságra épülő tudományos és innovációs park jön létre Nagykanizsán - adta hírül az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
A MOL és a Pannon Egyetem által alapított MOL-PE Circular Economy Science Park Nonprofit Zrt. célja, hogy a Pannon Egyetem tudásbázisára és a MOL menedzsment- és szakmai tudására építve a körforgásos gazdaság európai innovációs- és kutatóközpontját építsék fel. A mintegy 30 milliárd forint értékű fejlesztés keretében világszínvonalú kutatás-fejlesztési infrastruktúra jön létre Nagykanizsán és Veszprémben.
A projektcég Nagykanizsán a tervek szerint mintegy 18 ezer négyzetméteren építi fel a kutatóintézet új létesítményeit. Ennek során többek közt az alábbi épületek jönnek létre:
Veszprémben pedig további, KFI-tevékenységet támogató beruházásokat valósít meg.
A közleményben Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kiemelte: „A kormány szándéka szerint a megújuló kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer alapvetően a hazai egyetemek köré épül fel. Ennek érdekében erősíteni kell vállalati kapcsolataikat, részben erre szolgálnak az országszerte létesülő science parkok."
Szavaiból kiderült, a központban a nemzetközileg versenyképes körforgásos technológiák és termékek fejlesztését célozzák meg.
Többek között
Cseresnyés Péter, a térség országgyűlési képviselője kiemelte, az ország legnagyobb cége, Nagykanizsa városa és a Pannon Egyetem között példaértékű együttműködés jön létre. "E komolyan alapoz a városban a MOL-nál és a városban 20 éve működő egyetemi kampusznál felhalmozott tudásra, amely komoly kutatásokat, így kutatókat fog a városba vonzani."
Világi Oszkár, a MOL-csoport Innovatív Üzletágak és Szolgáltatások ügyvezető igazgatója elmondta, a cég stratégiájának egyik alappillére, hogy kulcsszereplők legyen a régió alacsony szén-dioxid-kibocsátású körforgásos gazdaságában. "Ezt a célt támogatja, hogy Nagykanizsán a jövő tudásbázisát teremtjük meg, amelynek egyik fő feladata a körforgásos gazdaságban elengedhetetlen szerepet játszó hulladékfeldolgozási és újrahasznosítási technológiák kifejlesztése lesz.
Hangsúlyozta, a magyar vállalat úgy szolgálja ki a növekvő energiaszükségletet, hogy közben fokozatosan megteremti a karbonsemleges jövő feltételeit. "Már a következő öt évben 310 milliárd forintot költünk a körforgásos gazdaság fellendítésére, és minden erőnkkel támogatni fogjuk az ehhez szükséges kutatás-fejlesztési munkát is.”
Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora rámutatott: a MOL és a Pannon Egyetem között már több mint hét évtizede fennálló, eddig is számos jelentős innovációs eredményt hozó kutatás-fejlesztési együttműködés ezzel a kezdeményezéssel szintet lép. "A fókusza ráadásul a XXI. század egyik legnagyobb kihívása, az emberi tevékenységek természetre gyakorolt káros hatásainak tudatos mérséklése, a környezetterhelés csökkentése, az értékes erőforrások megőrzése a jövő generációi számára. Reményeim szerint mindez a régió gazdaságát, elismertségét, az itt élők boldogulását is támogatja.”