Tavaly 400 menhelyi kutya talált gazdára.
Kisteherautót „lepleznek le” egy Facebook-videóban a siófoki kutyamenhelyesek. „Nagyon örülünk, hogy sikerült megvásárolnunk ezt a használt autót, a régit „elhasználtuk”, ezt most adományok révén szereztük meg, mert pályázati úton nem sikerült – mondja Vörös Zsuzsa, a Siófoki Állatvédő Alapítvány elnöke - számolt be a siofok.hu. – Sokat segített német partnerszervezetünk, ők is meghirdettek gyűjtést, mi is erre kértük a támogatóinkat. Volt, aki a 40. születésnapjára kapott pénzt ajánlotta fel, más a munkahelyén végzett gyűjtést, sokan csak pár ezer forintot tudtak küldeni, de az is nagy segítség volt.”
Felhívásaikra rendre megmozdulnak az állatszerető emberek – a téli időszakban például meleg takarót kérnek, karácsony előtt annyi állateledelt kaptak, hogy mostanáig kitartott –, de alakítottak nemrég egy adományozó csoportot is, ahol ki-ki a konkrét célú adakozásokon túl rendszeres pénzadományokkal is tud segíteni.
El is kél a segítség, mert ahogyan az alapítványi elnök számol, a közüzemi számlák, a munkabér és az állatorvosi költség éves szinten sok tízmillió forintjukat elviszi. „Feladatellátási szerződésünk van a siófoki önkormányzattal, ami tízmilliós tétel – részletezi Vörös Zsuzsa először a bevételeket. – Néhány kisebb környező település is hozzájárul a költségeinkhez, de csak minimális összeggel. Ezen kívül évente a városi civil alapból is kapunk támogatást (a 2023-as 8 milliós keretösszegből a legtöbbet kapták, 1,1 millió forintot – a szerk.). Az adók egy százalékából legutóbb mintegy 20 millió forint jött össze, adományokból úgy 15-20 millió. Az állatorvosi költségek évről-évre nőnek, sok gyógyszer és táplálékkiegészítő, vitamin és speciális eledel fogy és ugye az oltások, műtétek, ivartalanítások…De például a hulladékszállítás is havi 400 ezer forintos tétel minálunk...”
Az utcáról a menhelyre kerülő kutyák száma évről-évre nő, az örökbefogadás azonban csökkenőben az elmúlt években, s mivel a 140-150-es eblétszámot nem engedik túllépni a lehetőségeik, szinte esélytelen, hogy feleslegessé vált, megunt négylábúakat is be tudjanak fogadni. „Oltás, ivartalanítás, ha szükséges, kezelés, azután a gazdásodás – ez volna a kívánatos folyamat, de kevesebbeknek van lehetőségük most erre, különösen a nagy testű ebek kerülnek nehezen új gazdához. De még így is úgy 400 kutyát örökbe tudtunk adni tavaly” – így a siófoki alapítványi elnök, aki úgy látja, van egy réteg (általában a városban élők és a fiatalabbak), amelyiknek pozitívan változott a gondolkodása a felelős állattartásról az utóbbi időben.
„De sokan vesznek magukhoz kutyát még ma is meggondolatlanul. Ezeket nem ivartalanítják, a szaporulatokból pedig annyi állat marad, hogy azokat már nem tudják ellátni, s ezek gyakorta az utcán végzik…Állattartási szabályok léteznek, de ki tartja, tartatja be ezeket? Az oltás, nyilvántartás, chipelés ellenőrzése költséges „mulatság” volna… A hozzánk bekerülőknek csak a 20-30 százaléka chippel ellátott. ”
Vörös Zsuzsa szerint sokat jelentene az állatvédelmi ismeretek terjesztése az iskolákban, tantervi szinten (amikor egy-egy ritka alkalommal eljutnak óvodába, iskolába néhány kutyával együtt, mindig nagy a sikerük), valamint hogy az ivartalanítás állami támogatással legyen elérhető széles tömegek számára, hogy kevesebb kidobott kölyökkutyára leljenek a bokrok aljában. Rászorulóknak most civilek nyújtanak ehhez támogatást az úgynevezett Nyista-pályázaton (Nyílt Ivartalanítás Szponzorálását Támogató Alapítvány), de éppen a közeli napokban Ovádi Péter állatvédelemért felelős kormánybiztos jelentett be 500 millió forintos állami támogatási programot civil állatvédő szervezetek számára. S bár a kisteherautó megszerzése érdekében hiába pályázott a hat állandó dolgozót és két rutinos önkéntes segítőt foglalkoztató, idén 30 éve működő siófoki alapítvány, ezúttal talán jut nekik is az 500 millióból…