Befejeződött az a természetvédelmi projekt, amelyet az egyre szárazabb belső-somogyi vízi világ biológiai sokszínűségének megőrzése érdekében indított a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága.
A nemzeti park MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a múlt századi vízszabályozások miatt a belső-somogyi területeken a talajvízszint csökkent, melynek következtében a vizes élőhelyek természeti állapota romlott, a lápos területek kiszáradtak és a patakokat kísérő erdőállományok környezeti feltételei is jelentősen romlottak.
Az egyre szárazabb területeken inváziós fajok jelentek meg, az ott élő védett fajok (például vidra, mocsári teknős, rétisas, cigányréce) szaporodó-, élő- és táplálkozó helye pedig veszélybe került.
"A szárazodó belső-somogyi vízi világ biológiai sokszínűségének megőrzése a vízháztartás javításával" elnevezésű projekt célja ezeknek a negatív folyamatoknak a megállítása, visszafordítása volt.
E célok érdekében munkálatokat végeztek a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben és környezetében, a Gyótai-tórendszeren, valamint a Csombárdi-réten található tónál, ahol három víztér kialakításával kétéltűek és veszélyeztetett halfajok (széles kárász, compó, csíkfajok) számára létesültek új szaporodó helyek. A helyi védettségű Újvárfalvi-réten pedig új műtárgyakat építettek a talajvízszint emelése és ezáltal a vízhez kötődő élőlény-közösségek megőrzése érdekében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósult meg, csaknem 187 millió forintos támogatással - olvasható a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának tájékoztatásában.
Bár harminchárom évet töltött el egy munkahelyen és nem gondolkodott a váltáson, a Paks II. projekt mégis elcsábította Bohus Róbertet, aki úgy gondolja: ennek a beruházásnak olyan nívója, hírneve van, amiért érdemes volt ezt a lépést megtenni. A cég programelem-felelőse tapasztalt projektmenedzserként került márciusban a két új blokk létesítését koordináló társasághoz.