Megkezdődött a balatoni nádaratás, de a tervezett mennyiséget évek óta nem érik el

A Balaton körül mintegy 1200 hektárnyi nádas található, amelyből telente 300-400 hektárról kellene levágni a növényt a megújulása érdekében, de ezt évek óta nem tudták elérni. Az elmúlt négy télen 115, 132, 80, illetve legutóbb 67 hektárról sikerült csak learatni a nádat a tó körül a vízügy adatai szerint.

Az igazgató kifejtette, természetvédelmi előírás, hogy a jégről arassák a nádat a növény tövének védelme, a taposási károk megelőzése érdekében. Az idén csak a szárazföldön lévő nádasokat tudják vágni, miután a Balaton nem fagyott be.

Csonki István emlékeztetett arra, hogy az igazgatóság régóta tervezi saját nádarató gép és szállítójármű beszerzését, ez a 2016-os balatoni kormányrendeletben is szerepel. Hozzátette: a klímaváltozás miatt fel kell készülni arra, hogy úszó munkagépről is lehessen aratni a jövőben.

Beszámolt arról, hogy tavaly elkészült a Balaton nádgazdálkodási terve, amelynek szakmai egyeztetése jelenleg is zajlik. Ennek elfogadása után lehet meghatározni azon területeket, ahol a nádaratást folyamatosan el kellene végezni.

Az igazgatóság saját gépek hiányában pályázatot szokott kiírni vízminőség-védelmi nádaratásra, amely a vonatkozó jogszabály és a környezetvédelmi engedély értelmében február 15-ig végezhető el, indokolt esetben február 28-ig meghosszabbítják a határidőt. Az igazgató tájékoztatása szerint az idén három vállalkozó kapott ajánlatkérési felhívást, de még kérdéses, sikerül-e szerződést kötni mindegyikkel. Tavaly egy vállalkozóval tudtak mindössze 27 hektárnyi terület learatására szerződést kötni.

Az igazgatóság adatai szerint az idén az elmúlt évekhez hasonló nagyságrendben nyújtottak be kérelmet mederkezelői hozzájárulásért, úgynevezett tisztító nádvágáshoz az önkormányzatok, a part menti ingatlanok tulajdonosai, üzemeltetői, valamint egyesületek. Tavaly mintegy 40 hektárnyi területről vágták le így a balatoni nádat.

Csonki István elmondta, hogy vízminőségi célú nádaratásra bruttó 3 millió forint jut, ennél mindenképpen több forrásra lenne szükség a nádasok minőségének megőrzéséhez.