Változások a tűzgyújtási szabályokban

Tavasz közeledtével egyre gyakrabban fordulnak elő szabadtéri tűzesetek. A jó idő beköszöntével megkezdődnek a kerti munkálatok, egyre többen választanak szabadtéri programokat. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének legfőbb oka az emberi gondatlanság. 

A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival:

• Általában tilos szabadtéren égetni, kivéve ott, ahol azt jogszabállyal, külön meghatározott esetekben és feltételekkel megengedik;
• Belterületen csak abban az esetben lehet növényi hulladékot égetni, ha azt önkormányzati rendelet megengedi;
• Előzetesen tájékoztatni kell a tűzvédelmi hatóságot a külterületen lévő, lábon álló növényzet, tarló, illetve a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék szabadtéri égetéséről;
• Továbbra is megengedett a kerti grillezés és a tűzön történő sütés-főzés a tűz állandó felügyelete mellett;
• Tűzgyújtási tilalom alatt tilos tüzet gyújtani az erdőterületeken, valamint a fásításokban és az ezek 200 méteres körzetén belül lévő külterületi ingatlanokon.
• A szabadtéri tűzgyújtás feltételeit az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza;
• Jogszabálytól eltérően végzett tűzgyújtási tevékenység tűzvédelmi bírságot vonhat maga után!

A szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül, veszély esetén azt azonnal oltsuk el. Minden esetben gondoskodjunk megfelelő mennyiségű oltóanyagról, mindig legyen nálunk a tűz oltására alkalmas kézi szerszám, és csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyelet alatt tudunk tartani. Tájékozódjunk a várható időjárásról, mert a szél kedvez a tűz gyors továbbterjedésének. Az égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni és a parázslást, izzást meg kell szüntetni.

I. Külterületi irányított égetés 

Ha jogszabály másként nem rendelkezik, külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet. Az irányított égetés végzésének időpontját, terjedelmét, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét a megkezdés előtt 5 nappal az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez írásban (7400 Kaposvár, Somssich P. u. 7., [email protected])  be kell jelenteni.

II. Belterületi szabadtéri égetés

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014 (XII.5.) BM rendelet 225. § (1) bekezdése értelmében tilos belterületen, valamint külterületi zártkerti ingatlanok területén szabadtéri égetést végezni, kivéve ha azt más jogszabály - így különösen önkormányzati rendelet - megengedi.

Abban az esetben, ha belterületen szabadtéri égetést végeznek, és a települési önkormányzat azt rendeletében nem engedélyezte, vagy engedélyezte, de az égetést nem a rendeletben meghatározott napon vagy időpontban végezték, a tűzvédelmi hatóságnak meg kell indítania a tűzvédelmi hatósági eljárást.

Amennyiben a kirendeltségre vagy a megyei műveletirányításra belterületi szabadtéri égetésről érkezik panasz, bejelentés, a helyszínre kivonuló tűzoltó egység helyszíni ellenőrzést folytat le. Ha a helyszínen lévő tűzoltó egység megállapítja, hogy a belterületi szabadtéri égetést más jogszabály, pl. önkormányzati rendelet nem engedélyezi, vagy az égetést nem a rendeletben meghatározott napon, időben végzik, fel kell szólítania az égetést végző személyt, illetve az ingatlan tulajdonosát, használóját az égetés azonnali befejezésére, a tűz eloltására.

A katasztrófavédelmi kirendeltség hatósági ellenőrzés keretében megvizsgálja, hogy jogszabály engedélyezi-e az adott területen és időben a belterületi szabadtéri égetést. Amennyiben nem, megindítja az ügyféllel szemben a hatósági eljárást. A közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. évi CLXXIX. törvény 2. § (1) bekezdése alapján „ha az a) pont szerinti felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy az a) pont alkalmazása kizárt, a hatóság hivatalbóli eljárásban egyéb szankciót alkalmaz"

A fentiek alapján a szabálytalanságot elkövetővel szemben a kirendeltség a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet 2. sora alapján (tűzvédelmi előírás megszegése, ha az tüzet idézett elő) 10.000 Ft - 1.000.000.- Ft-ig terjedő tűzvédelmi bírságot, 3. sora alapján (tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet idézett elő és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges) 20.000 Ft - 3.000.000 Ft-ig terjedő tűzvédelmi bírságot szab ki.