Emléktáblát avattak az Építőipari Nívódíjjal elismert Sió-zsilipnél. A Balaton levezető rendszerének korszerűsítése nemcsak a tó hosszú távú vízgazdálkodása szempontjából kulcsberuházás, hanem díjnyertes közterületi és turisztikai fejlesztéssé is vált: a Balaton dugójaként is emlegetett műtárgy a parti sétány folytatásaként kapott új szerepet.
A Balaton levezető rendszerének korszerűsítése az Országos Vízügyi Főigazgatóság megrendelésére, a VIZITERV Consult Kft. tervei alapján valósult meg; a kivitelezési feladatokat a STRABAG Építőipari Zrt. és a Colas Alterra Zrt. konzorciuma végezte.
A projekt korábban az Archello Awards 2025 nemzetközi építészeti világversenyen a köztér kategória zsűridíját is elnyerte, ezt megelőzően pedig a belügyminiszter által alapított Lampl Hugó Emlékplakettet is odaítélték Kiss Gergelynek, a STRABAG projektvezetőjének és csapatának a szakmai munkáért.
A Balaton vízjárása a 2000-es évektől kezdődően egyre szélsőségesebb: a tartósan alacsony vízállás és a nagyobb csapadékos időszakok egyaránt komoly kihívást jelentenek a tó környezetének, a part menti területeknek, az idegenforgalomnak és a vízgazdálkodásnak. A válasz a Balaton levezető rendszerének átfogó korszerűsítése lett.
A tó vízszintjének szabályozásában nem egy, hanem három műtárgy vállal szerepet: egy hajózsilip, egy vízleeresztő zsilip és egy duzzasztómű. Ezeket úgy kellett újjáépíteni, hogy a kivitelezés ideje alatt legalább egy zsilipen folyamatosan biztosított legyen a vízszintszabályozás.
A fejlesztés célja a Balaton vízszintszabályozásának biztonságosabbá és rugalmasabbá tétele volt. A klímaváltozás hatásai miatt kiemelt kérdéssé vált, hogy csapadékosabb időszakokban több vizet lehessen tárolni a tóban, a szárazabb periódusokban pedig csökkenjen a tartósan alacsony vízállás kialakulásának esélye.
A magasabb vízszint megtartásának biztonságos feltételeihez nem csupán három műtárgy cseréjére volt szükség, hanem a Sió-csatorna több szakaszának összehangolt fejlesztésére is. A vízügyi szakemberek a korábban alkalmazott +110 centiméteres maximális vízállás +120 centiméterre emelését tartották célszerűnek; ehhez a zsilipeket 60 millió köbméter többletvíz megtartására kellett alkalmassá tenni.
A Balatonból történő vízleeresztés elsődleges létesítménye a siófoki vízszintszabályozó zsilip. A munkálatok során az eredeti műtárgyat teljesen elbontották, helyére egy új, 2×8 méteres szabadnyílású zsilip épült, amely 80–100 köbméter/másodperc vízszállító kapacitással képes működni.
A vízszintszabályozó zsilip mellé új hajózsilip is került. Ennek feladata, hogy biztosítsa a hajók átzsilipelését a Balaton és a Sió-csatorna között, ugyanakkor másodlagos leeresztő zsilipként is használható. Ez tartalék létesítményként növeli a teljes rendszer üzembiztonságát.
A kivitelezési munkák részeként megújult a balatonkiliti mederduzzasztó is. A projekt egyik különlegessége volt, hogy a BAHART területére csak az építkezésen keresztül lehetett bejutni, ezért a folyamatos közlekedést ideiglenes híddal biztosították.
A kivitelezés nagyságát jelzi, hogy a munkálatok során 670 ezer köbméter földet mozgattak meg, és 19 ezer köbméter betont építettek be. A beruházás része volt a Sió-zsilip bal és jobb parti mederfenekének rendezése is. Bogyiszlónál, a Keselyűsi hajózsilipnél egy új uszadékterelő merülőfal építése, amely segíti az uszadék Sió-Árvízkapu irányába terelését.
A projekt keretében a Sió bal partján, a Kölesdi híd fölött, a 36+190 és 43+670 tkm szelvények között áthelyezték a töltéseket. Az árvízvédelmi fővédvonalat többnyire a meglévő töltés anyagából, kisebb részben pedig a Sió mederrézsűjének helyreállításából és kotrásából származó anyagokból építették.
A csatorna jobb partján 1020 méter hosszan depóniarendezés történt: a mederkotrás során kiemelt anyagból árvízvédelmi töltéseket alakítottak ki, illetve a meglévőket magasították. Elvégezték a Sió-csatorna jobb parti mederrézsűjének helyreállítását is. Ez nemcsak árvízvédelmi szempontból volt sürgető feladat, hanem azért is, mert a közúttal határos rézsű egy szakaszon a csatornába suvadt, a további földmozgás pedig az úttest épségét veszélyeztette volna.
Az átfogó felújítás hét tiltós átereszt, valamint egy zsilipet és vízátemelőt is érintett. A Cinca-Csíkgát-patak és a Kiskoppány-patak üzemi hídjai teljes rekonstrukción estek át, míg a Fenéki-Bozót-árok üzemi hídját elbontották.
A beruházás második üteme a Sió menti fakadóvizes területek kezelését célozta. Siófok és a Kapos torkolata között mederkotrási és depóniaépítési munkálatok zajlottak.
Balatonszabadi és Siójut külterületén mintegy 130 hektárnyi vizes élőhely kialakítására nyílt lehetőség. Tórendszert alakítottak ki a Sió és a Kapos deltájában, amely számos különleges állatfaj, például a fekete gólya számára jelent élőhelyet.
Kiss Gergely, a STRABAG projektvezetője szerint a projekt legnagyobb kihívása az volt, hogy a kivitelezés alatt is fenn kellett tartani a vízleeresztés lehetőségét. A munkát a víz jelenléte eleve nehezítette, miközben szükség esetén a vízleeresztést is biztosítani kellett. A kivitelezés ideje alatt öt alkalommal volt szükség vízleeresztésre; ezeket nem lehetett ütemezetten végrehajtani, minden esetben az aktuális vízrajzi helyzet indokolta.
Külön kihívást jelentett, hogy fél évvel a határidő előtt kellett befejezni a Sió-csatornát és a hajózsilipet érintő munkálatokat, hogy a BAHART új katamaránjait és kompjait felúsztathassák a csatornán. A zsilipek mozgatóberendezéseinek kezelhetőségét ekkor ideiglenes vezérlés biztosította, a műveletet pedig rendhagyó módon kizárólag a hajózsilippel kellett megoldaniuk.
A STRABAG szakemberei számára a vízépítéshez kapcsolódó részletmegoldásokban szerzett tapasztalat volt a projekt egyik legfontosabb hozadéka. Ezek közé tartozott a mederben kiépített munkatérhatárolások tervezése és kivitelezése, a munkagödrök víztelenítése, a zsilipek és zsilipmozgató berendezések, valamint a komplex irányítástechnikai rendszer kiépítése.
A projekt egészéből Kiss Gergely az új üzemviteli épületet emelte ki mint sikeresen megoldott szakmai próbatételt. A számos kivitelezési nehézség közül az egyik legérdekesebb a szőrösdeszka zsalulenyomatos, pigmentált betonhomlokzat kialakítása volt.
Elmondása szerint a mintegy 40 köbméternyi látszóbeton elkészítése nagyjából 2000 munkaórát vett igénybe. Ebbe beletartozott a mintakészítés, a próbakeverés, a szín- és felületválasztás, a betontechnológia kidolgozása, a mixerek és a keverőtelep közreműködése, valamint a zsaluzási és betonozási munka is.
A kivitelezők a Krisna-völgyet is felkeresték, miután az egyik betongyártól megtudták, hogy oda készítettek hasonló betont. Végül csak a Frissbeton székesfehérvári betonüzeme vállalta a nem mindennapi feladatot.
A kiválóan megvalósított munkának állít emléket az Építőipari Nívódíj emléktábla. Az avatáson Wagner Ernő, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke kiemelte: a vízügyi létesítmények világa végre a szakma után szélesebb nyilvánosság előtt is megkapta az őt megillető figyelmet. Mint fogalmazott, a Sió-zsilip beruházás egy egész térség vízrendszereire, gazdaságára és életére van hatással, ami azt is megmutatja, hogy a mérnöki munka közérdekű. Hangsúlyozta: a mérnöki szakmának a környezetvédelem és a vízügy kérdéseiben sokkal erőteljesebben kell megszólalnia, és világossá kell tennie, hogy a műszaki beavatkozások a természet tiszteletével történnek. A szervezet elnöke kiemelte:
„A jó műtárgy nem idegen test a tájban, hanem értelmes része annak. Ilyen alkotásokon keresztül lehet visszaadni a mérnöki szakma tekintélyét és azt, hogy a munkájuk közérdeket szolgál.”
Vermesy Sándor, az Építőipari Mesterdíj Alapítvány kurátora beszédében úgy fogalmazott: ezt a díjat a szakma adja a szakmának, ezért jelent különösen komoly elismerést. Felidézte az Építőipari Nívódíj és az Építőipari Mesterdíj bő három évtizedes történetét, kiemelve, hogy az elismerést sikerült távol tartani a politikától, és nem jár pénzdíjjal. Beszédét jókívánságokkal zárta, abban bízva, hogy elegendő csapadék érkezik a Balaton vízgyűjtőterületére. Reményét fejezte ki továbbá, hogy az országban jelenleg zajló változások újból lehetővé teszik, hogy az építőipar szereplőinek boldogulása elsősorban a versenyképes és magas minőségű munkavégzésen múljon.
Az ünnepség keretében a kivitelezésben közreműködő alvállalkozókat is köszöntötték, és átadták számukra az elismeréseket. Az eseményen emlékérmet vett át Piukovics Antal, a Colas Alterra vezérigazgatója és Csordás Kornél, a Colas Alterra projektvezetője.
Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese szerint az elismerés olyan szakmai teljesítményt díjaz, amely mélyen gyökerezik a magyar vízgazdálkodás hagyományaiban, ugyanakkor korszerű válaszokat ad a jövő kihívásaira.
Kiemelte: a Balaton vízrendszerének 19. század második felében elkezdett szabályozása napjainkra jelentősen átalakult. A víz gyors és szabályozott levezetése helyett ma már integrált megközelítés érvényesül. A klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá váló szélsőséges hidrológiai helyzetek rugalmasságot és előrelátást követelnek, ehhez pedig megbízható műtárgyakra van szükség.
Etl Imre, a STRABAG direkcióvezetője felidézte: a munkát a Covid-járvány, valamint az orosz–ukrán háború miatti anyagellátási problémák is nehezítették. Kihívást jelentett a BAHART közlekedésének biztosítása, valamint az is, hogy a munkaterület egy részét az új kompok érkezése miatt hamarabb kellett átadni. Összetett feladat volt a 27 tonnás zsilipelem Debrecenből Siófokra szállítása is.
Hangsúlyozta: a Colas, a STRABAG és a beruházó példaértékű együttműködésben, saját értékteremtő kapacitásaikat is bevonva valósították meg az összetett projektet. Etl Imre külön köszönetet mondott a fizikai dolgozóknak is. Mint fogalmazott:
„A Nívódíj nem egy pénzjutalom, hanem annak a jutalma, hogy az összes közreműködő minőségi munkát végzett.”












































Emléktáblát avattak az Építőipari Nívódíjjal elismert Sió-zsilipnél. A Balaton levezető rendszerének korszerűsítése nemcsak a tó hosszú távú vízgazdálkodása szempontjából kulcsberuházás, hanem díjnyertes közterületi és turisztikai fejlesztéssé is vált: a Balaton dugójaként is emlegetett műtárgy a parti sétány folytatásaként kapott új szerepet.