A katasztrófavédelem által koordinált központi szúnyoggyérítési program szerdán indul.
A katasztrófavédelem azt közölte szerdán az MTI-vel, hogy a tavaszi időszakban túlnyomórészt biológiai módszerrel védekeznek a lárvák ellen, amely során a szakemberek a szúnyogok tenyészőhelyén egy természetes baktérium által termelt fehérjét tartalmazó készítményt juttatnak a vízbe.
A fehérje a kijuttatott dózisban kizárólag a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el, minden más élőlényre, még az árvaszúnyogokra is ártalmatlan - emelték ki.
A közlemény szerint első lépésként a Tisza felső szakaszán és a Tisza-tónál lesznek biológiai kezelések, amelyeket nehezít, hogy megindult a fák lombosodása.
Az ártéri erdős területeken létrejött tenyészőhelyeken már nem kellően hatékonyak a folyadék kijuttatásával végzett kezelések, ezért granulátumot alkalmaznak, ami áthatol a lombozaton, és eljut a lárvák élőhelyére.
A katasztrófavédelem által megbízott rovarbiológusok március óta nyomon követik a lárvák megjelenését és fejlődését, ez alapján tervezik meg a kezelések menetét.
Tájékoztattak arról is, hogy a folyók vízállása az elmúlt hetekben alacsony volt, így az árterületek túlnyomó többségén egyelőre nem jöttek létre a szúnyogok számára alkalmas tenyészőhelyek.
A kisebb esőzések nyomán elszórtan, valamint a Tisza-tónál a növényzettel borított, védettebb területeken kezdődött meg a lárvák fejlődése - írták.
Közölték azt is, hogy csapadékos időben vagy akár a kerti locsolás miatt is számos, a csípőszúnyogok számára ideális tenyészőhely jön létre, ezért érdemes a ház körüli kisebb vizeket lefedni, kiönteni, rendszeresen cserélni.
Új szervezet segítheti a közösségi energiatermelés hazai terjedését: kilenc résztvevővel megalakult az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország. A kezdeményezés célja, hogy erősítse a helyben megtermelt és helyben felhasznált energia szerepét, amely csökkentheti a rezsiterheket, mérsékelheti a külső energiafüggőséget és növelheti a települések energiabiztonságát.