Kétéves kampányba kezdtek a vízimentők a mentőmellény-viselésért

Bagyó Sándor közölte: nem a jogszabályokban, hanem a fejekben kívánnak változást elérni, hogy kevesebben fulladjanak vízbe.

A szervezet gyorsfelmérést végzett arról, hogy viselnek-e az emberek mentőmellényt, ha vízre szállnak. A több mint ötezer válaszoló 17 százaléka válaszolt csak igennel, ami elmarad a 21-22 százalékos világátlagtól - mondta.

A kétéves kampány célja, hogy 30 százalékra emeljék ezt az arányt - közölte Bagyó Sándor.

A kampány már a hétvégén megkezdődik Gyenesdiás, Balatonakali és Alsóörs strandjain, ahol balesetmegelőzési tanácsokat adnak, mentőmellény-bemutatót tartanak és beszélnek a természetes vizek veszélyeiről.

A kampányhoz 19 közismert ember csatlakozott mentőmellény-nagykövetnek, további 11-gyel még folynak tárgyalások, és az olimpiai csapat hazaérkezése után sportolókkal is bővülni fog a kör.

A kampány részeként jövőre ingyenesen használható mentőmellényeket helyeznek el vízparti közterületeken, kikötőkben, parti sétányokon.

Tóth Balázs, a kampány egyik ötletgazdája, a balatonlellei BL YachtClub vezetője is azt mondta, hogy nagyon kevesen viselnek mentőmellényt, sőt egyesek még a hajók levizsgáztatásához is csak kölcsönkérik azt.

Zólyomi Zsolt vízimentő megdöbbentőnek nevezte, hogy az emberek mennyire nem érzik a veszélyt.

Példaként említette, hogy sokan nem hallottak a Balaton medrében húzódó marásvonalakról, ahol váratlanul és hirtelen lesz mély a víz egy-egy szakaszon.

A meglepetés erejével szokott hatni az is, ha a rendszeresen északi irányból fújó szél néha irányt vált, és kihívássá változik kievezni a déli partra - jegyezte meg.

Tunyogi Bernadett színész, aki részt vett a Kék Szalagon, arra hívta fel a figyelmet, hogy a vitorlásversenyen mindenki viselt mentőmellényt.

Példát lehetne venni a versenyzőkről, akik mentőmellényben is gond nélkül mozogtak a hajókon - tette hozzá.