2021.10.24, Vasárnap
Helyettes államtitkár: az agrárexport dinamizálása nemzeti érdek
Illusztráció, pixabay.com

Helyettes államtitkár: az agrárexport dinamizálása nemzeti érdek

MTI

2021.09.16. 18:05

Ahhoz, hogy a keleti és déli piacon megnyíljanak az ajtók, versenyképes kínálatra, kiváló szakemberekre, szakértőkre, fejlett technológiai tudásra és bátorságra is szükség van.

Hirdetés

Az agrárexport dinamizálása nemzeti érdek - jelentette ki az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Kaposváron.

Bencsik Dávid az agrárexport fejlesztését támogató országjárás Somogy megyei állomásán tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy növelni kell a magyar agrár- és élelmiszeripar kivitelét, javítani a külpiaci esélyeit, ehhez a hagyományos, valamint az új piacokra egyaránt szükség van.

"Nem nyersanyagexportőrök szeretnénk lenni, hanem éppen ellenkezőleg: technológiát, feldolgozott termékeket szeretnénk eljuttatni a távoli országokba" - fogalmazott.

A helyettes államtitkár "kényelmes, de életveszélyes" állapotnak nevezte, hogy Magyarország 2020-ban az agrárexportja 82,5 százalékát európai uniós országokkal bonyolította. Úgy vélte, "ki kell lépni a régi keretekből, paradigmaváltásra van szükség" az egyoldalúság, a kiszolgáltatottság megszüntetése érdekében. A 82,5 százalékos nyugati túlsúlyról kelet és dél felé kell nyitnunk - közölte. Hozzátette, 400 év után úgy tűnik, újra a kelet válik a világgazdaság történelmi centrumává.

Bencsik Dávid szavai szerint eljött az ideje a magyar multiknak is, azzal a különbséggel, hogy "keleti és déli partnereinkre nem egy centrum-periféria modell szerint tekintünk", - ahogy a rendszerváltozás után ránk tekintettek a nyugati multinacionális vállaltok - hanem mi a kölcsönös előnyre, a közös sikerre és felemelkedésre építünk. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: az agrárexport lehetőségeiből Magyarország egyetlen régiója sem maradhat ki, sikeres exportfejlesztés ugyanakkor nem létezhet párbeszéd, a szereplők "exportképessé tétele" nélkül.

Kaposvár agrárgazdaságának megerősítése a cél

Ahhoz, hogy a keleti és déli piacon megnyíljanak az ajtók, versenyképes kínálatra, kiváló szakemberekre, szakértőkre, fejlett technológiai tudásra és bátorságra is szükség van - tette hozzá.
Szita Károly, Kaposvár polgármestere arról beszélt, hogy a város a Dél-Dunántúl élelmiszeriparának és agrárgazdaságának központja, e szerepét a jövőben erősíteni kívánja. Az élelmiszergazdaság a somogyi megyeszékhely egyik kitörési pontja, az élelmiszerelőállításnak nagy múltja van a városban,

a cél az, hogy az agrárfelsőoktatással megerősítve Kaposvár a lehető legtöbb hasznot hozza nemcsak a Dél-Dunántúlnak, hanem az országnak is

- jegyezte meg.

A településvezető Kaposvár és az ország legjelentősebb élelmiszeripari vállalkozásai között a húsiparban érdekelt Kometát, a tejiparban tevékenykedő Fino-Food-ot és az ország egyetlen cukorgyárát működtető Magyar Cukor Zrt.-t említette. Szita Károly szükségesnek nevezte a konzervipar újraindítását a régióban, és úgy vélte, dél-balatoni borvidéken elkerülhetetlen egy integráció, amely hatékonyabbá teszi a borászok tevékenységét.

Az agrárfelsőoktatás főképp a feldolgozóipart célozná

Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora azt hangsúlyozta, hogy a világ országainak csak kevesebb mint 10 százaléka képes arra, hogy ne csak a saját polgárait lássa el élelmiszerrel, élelmiszeralapanyaggal, hanem még exportáljon is. "Magyarország ezen országok közé tartozik és ez óriási érték élelmiszer- és nemzetbiztonsági szempontból is" - közölte. Rámutatott: ennek alapja az oktatás, a kutatás és az innováció, ez tette szükségessé Magyarországon az egységes agrártudományi, felsőoktatási erőcentrum, a MATE létrejöttét.

"Magyarországon az kell legyen a cél, hogy egyetlen szem búza, egyetlen szem kukorica se hagyja el az országot feldolgozatlanul, az lenne a jó, ha vágóállatot sem kellene exportálni, hanem a feldolgozóipar jó minőségű élelmiszereket állítana elő belőlük a hazai és az exportpiacoknak"

- mondta, és jelezte, hogy az agrárfelsőoktatást, képzést ennek a feladatnak rendelik alá.

Gyuricza Csaba szólt arról is, hogy példátlanul nagy, 4300 milliárd forint áll rendelkezésre a magyar vidék fejlesztésére a következő hét évben, a pénz 80 százalékát a kormány biztosítja. "Ez egy olyan lehetőség, amivel fel tudjuk húzni a vidéket arra az életminőségre, színvonalra, ami korábban soha nem volt" - hangoztatta. Úgy vélte: "minden rajtunk múlik", mert a feltételek adottak, a forrást kell jól felhasználni.

Helyi hírekagrár-vidékfejlesztésKaposvárélelmiszeripar