Folytatódhatnak a vizes élőhely-rekonstrukciók a Balatonnál

Jól zárult az elmúlt uniós fejlesztési ciklus: (2014-2020 között) mintegy 38 milliárd forintból javították százezer hektárnyi természeti környezet állapotát a Környezeti és energiahatékonysági operatív program keretéből – erről beszélt az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a balatoni vizes élőhely-rekonstrukciók projektzáró ünnepségén Fonyódon.

Rácz András bejelentette: a munka a következő uniós ciklusban is folytatódhat a KEHOP Plusz 42 milliárd forintos keretéből.

Arra is kitért, hogy az 1400 embert foglalkoztató, tíz magyar nemzeti parkigazgatóság projektjeinek kétharmada klasszikus élőhelyrekonstrukció volt, amely a természetvédelmi munka gerince. Kiemelte, hogy Magyarország csaknem egyharmadán fennmaradt a természetközeli állapot, de mivel ezek nem összefüggő területek, a fenntartásukhoz szükség van a folyamatos beavatkozásokra, élőhelyrekonstrukciókra. Magyarország rendkívül gazdag vizes élőhelyekben, aminek fontos a szerepe van a klímaváltozások hatásainak pufferelésében is - hangsúlyozta.

A legtöbb látogatót vonzó, Balaton-felvidéki Nemzeti Park az elmúlt uniós fejlesztési ciklusban 17 projektet hajtott végre 6,8 milliárd forint értékben. Az eseményen ismertették a 2017 elején kezdődött, a héten záruló, somogyi és zalai vizes élőhely-rekonstrukciókról szóló projekt eredményeit is.

A 460 millió forintos projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. Ennek keretében négy olyan beruházási helyszínen történtek beavatkozások, beruházások, amelyek védettek, illetve részei az Európai Unió Natura 2000 hálózatának.

 

 

A feladat a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság legértékesebb Somogy és Zala vármegyei láp- és vizes élőhelyeinek rekonstrukciója volt, egyes kiemelt jelentőségű élőhely-típusok kiterjedésének és minőségének javításával, a területen előforduló védett és fokozottan védett növény és állatfajok élőhelyeinek megőrzésével. A beruházás részeként kiépítettek nagyvizek és havária helyzetek kezelését is biztosító vízgazdálkodási rendszereket. Élőhely-rekonstrukció a projektgazda természetvédelmi kezelésében és a magyar állam tulajdonában lévő, mintegy 770 hektár területen történt.

Egy, a Balaton vízminőségét javító átfogó fejlesztést a Szabadics Építőipari Zrt. kivitelezi. A nagyszabású projektről korábban lapunk is beszámolt. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság beruházása megelőző jellegű intézkedéseket biztosít a Balatont érintő vízminőségi problémák hosszútávon fenntartható kezelésére.

 

A nettó 3,249 milliárd forintos fejlesztés három részprojektet tartalmaz:

 

• a Lesence-patak rendszerének fejlesztése Szigliget, Badacsonytördemic, Raposka, Kisapáti, Hegymagas, Balatonederics és Nemesvita településeket érinti a Balatonfelvidék nyugati térségében;
• a Kis-Balaton nagyműtárgyainak rekonstrukciója Keszthely és Zalakaros térségét érinti;
• a kisvízfolyások műtárgyainak rekonstrukciója nevű projektrész pedig Lovas, Szigliget, Ábrahámhegy, Örvényes, Balatonfüred és Palóznak térségére vonatkozik.