2017. február 19-e a Magyar ápolók napja. Ebből az alkalomból tartottak ünnepséget Budapesten, ahol az egészségügyért felelős államtitkár elmondta: Az idei évtől egyetemi képzésben (MSC) részesülhetnek a diplomás egészségügyi szakdolgozók, valamint háromezer ápolónak tanuló kap ösztöndíjat.
Ónodi-Szűcs Zoltán közölte, ezen kívül megkezdődött az ápolók formaruhájának tervezése, 8 milliárd forint értékben ápolási eszközbeszerzés indul uniós forrásból, továbbá dolgoznak a nővérszállók folyamatos megújításán is.
Az államtitkár az induló egyetemi mesterképzésről azt mondta, a tervek szerint ennek minden költségét a magyar kormány finanszírozza, valamint lehetőség nyílik arra, hogy háromezer középiskolát végzett diáknak OKJ-s ápolói/szakdolgozói képzés keretében ösztöndíjat biztosítsanak a 2017-es, a 2018-as és a 2019-es tanévre.
Ónodi-Szűcs Zoltán kiemelte, hogy tavaly átlagosan 26 százalékos béremelésben részesültek a szakdolgozók, és ez folytatódni fog idén is, amikor újabb 12 százalékkal nőnek majd a bérek, 2018-ban és 2019-ben pedig újabb 8-8 százalékos emelésre számíthatnak. Így 2019 végére megduplázódik a szakdolgozók bére 2011-hez képest - tette hozzá.
Az államtitkár kiemelte, az ápolási szakma, az abban dolgozók nélkül nincs egészségügyi ellátás sem, a dolgozók megbecsültsége "nem lehet kérdéses" a kormány részéről. Kitért arra is, hogy a tavalyi volt az első olyan év, amikor csökkent a szakdolgozók körében az elvándorlás.
A rendezvény előtt tartott sajtótájékoztatón Bugarszki Miklós, a Magyar Ápolási Egyesület elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az ápolói szakma még mindig nincs erkölcsileg és anyagilag megbecsülve.
Hangsúlyozta, szakdolgozó-utánpótlás biztosítására, életpályamodell bevezetésére van szükség ebben a szakmában is. Úgy vélte továbbá, hogy az ápolóképzés a jelenlegi szakgimnáziumi rendszerben nem nyújt elegendő ismeretet egy felsőfokú továbbképzéshez, valamint a képzés iparkamarai koordinálása sem szolgálja a szakmai érdekeket.
Bugarszki Miklós szerint a képzésnek vissza kell kerülnie az egészségügyi tárcához, és az egyesület úgy látja, önálló egészségügyi minisztérium felállítására lenne szükség.
Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke a sajtótájékoztatón azt emelte ki, hogy szükség lenne egy nemzeti ápolási stratégiára, arra, hogy induljon komplex program az álláshelyek betöltésére, az ápolás körülményeinek javítását célzó eszközök beszerzésére.
Az Országgyűlés 2014-ben nyilvánította a magyar ápolók napjává Kossuth Zsuzsanna, Kossuth Lajos húgának születésnapját, február 19-ét. Az idei év Kossuth Zsuzsanna születésének 200. évfordulója alkalmából Kossuth Zsuzsanna-emlékév is.
Schmittné Makray Katalin tiszteletbeli ápoló, fővédnök felelevenítette, hogy Kossuth Zsuzsanna az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején több tábori kórházat létesített, megszervezve a sebesültek ellátását. Mint mondta, Kossuth Zsuzsannát a hazaszeretete vezérelte, missziót képviselt, amire az egész magyar nemzetnek büszkének kell lennie.
A magyar ápolók napja alkalmából nyolcan Pro Sanitate-díjat, tizenhatan elismerő oklevelet vehettek át. Kossuth Zsuzsanna-díjban hárman részesültek.
Az emlékév alkalmából a Magyar Nemzeti Bank emlékérmét bocsátott ki. A tízezer forint címletű ezüst emlékérme és annak kétezer forint címletű színesfém változata előoldalán Kossuth Zsuzsanna portréja, míg másik oldalán egy tábori kórházi jelenet látható. Az emlékérmét Erőss Ildikó szobrászművész tervezte.