Nyeregbe szálltak a katonák – kaposvári lehet az első lovas szakasz

A honvédség célja a lovas katonaság hagyományának felélesztése, megyénként egy-egy tartalékos lovas szakasz kiállítása. Ehhez megfelelő eszközöket és felszereléseket biztosítana a hadsereg, s a lovakat is ők adnák a katonák alá. Elsőként Kaposváron alakulhat meg a mintaszakasz, amelynek kapcsán több munkahely is létesülne.

A Meistro Lovastanyán 2000-től betyárok pattintották ostoraikat, tizenöt éven keresztül, miközben az idősebb korosztály inkább a nyugalmasabb huszárságot választotta hagyományőrzés céljából. Két generáció nőtt fel azóta a lovasok között. Az egykori játékból most komolyabb irányba állították lovaikat: tizennyolcan bevonultak a hadseregbe és már az esküt is letették. Ezen a héten pedig háromnapos, intenzív alapkiképzésen vettek részt a leendő lovaskatonák.

– A toborzótiszt sem hitte, hogy a lónak, mint húzószónak ekkora inspiráló ereje lesz; három nap alatt tizennyolcan jelentkeztek a Kaposvári Önkéntes Területvédelmi Tartalékos Szakasz egységébe. Valamennyien múlt hónapban tettük le Hajmáskéren az esküt lóháton, Simicskó István honvédelmi miniszter és a honvédség több vezetője előtt. Tervezzük, hogy az év végéig huszonöt főre növeljük a létszámot – jelentette Meiszterics László, a Kecelhegyi Lovassport KH Egyesület elnöke, aki katonaviseltként vonult be a seregbe. – Ez az egyesületünk tagjainak egy új kihívás, motiváció, és az új feladat segít a csapat összetartásában. Meglepő, hogy még a legfiatalabbak is ilyen fegyelemmel és büszkén viselik az egyenruhát – tette hozzá az egyesület elnöke.

– Elsősorban a magyar öntudatom miatt vállaltam a feladatot, valamint a plusz lovaglási lehetőség vonzott – mondta Decsi Katalin, aki szintén részt vett az alapkiképzésen. – Csak pozitívuma lesz annak, hogy itt vagyunk, ha más miatt nem is, az önvédelmi kiképzés miatt biztosan.
– A mai, modern hadviselésben is helye van a lovaknak, mert olyan terepen is jól, illetve gyorsan lehet mozogni velük, ahová járművekkel nem lehet eljutni. A hadkiegészítő parancsnokságon kell jelentkeznie, aki katona szeretne lenni, ám azt megszűrik, kiből lehet lovas – mondta a kiképzést vezető Nevelős László alezredes. – A 120 órás kiképzés folyamatos és az eskütétellel sem kell megvárni a nagy ünnepségeket, bármikor letehető – mondta az alezredes.

A lovas katonák többféle feladatot is ellátnak majd. Katasztrófa esetén szervezett erőt képviselnek, kapcsolatot tartanak a polgári lakosság és a hivatásos állomány között, és területvédelem is lesz az ellátandó feladatok között. A huszonöt éves Pálinkás Pétermindennapjaihoz eddig is hozzá tartoztak a lovak, ő ugyanis lovas kaszkadőrként is dolgozott már. – A lovas katonaság hagyományának felélesztése azért is jó, mert ez hazánkban növeli majd a lóállományt, sokaknak munkát adva – mondta Pálinkás Péter, aki bízik abban, hogy a külföldi híres lovas katonaságokhoz hasonlóan világversenyeken is remekül szerepelnek majd a magyar lovas katonák.

Az országosan 500 lóra tervezett honvédségi méneshez ugyanis lovászok, állatorvosok, és lovas edzők is kellenek majd. Ez mind új munkahelyet jelent. Kaposváron, a „minta” szakasznál várhatóan öt-hat főt fognak a katonalovak mellett foglalkoztatni a tervek szerint. A lakosság állami ünnepségeken is találkozhat majd a lovas katonákkal. Legelőször Kaposváron, ám talán az volna jó, ha másra nem is kellene bevetni őket, mert az azt jelentené, hogy nincs baj.

A magyar hadseregben mindig is voltak lovasok. 1955-ben szüntették meg őket, Azóta csak a rendőrök lovagoltak hivatalból. Az újonnan alakuló lovas szakaszok hazánk legjobb tenyészeteiből kapják majd négylábú segítőiket. A lovak ugyanis fegyverként is bevethetőek adott esetben, de lovasaikat is felfegyverzik gépkarabélyokkal, amelyek használatát a kiképzés során tanulják majd meg. Jelenleg a lóállomány feltérképezése és a lovasok toborzása zajlik. A lovakkal járó kiadásokat természetesen a honvédség állja majd, és a tartalékosként bevethető lovas katonák ellátmányozásáért is ők felelnek majd.