Győr-Moson-Sopron megyében a szeptember végi üres álláshelyek száma 26 százalékkal meghaladta a nyilvántartott álláskeresők létszámát, míg Somogyban 12 álláskereső jutott egy helyre.
A harmadik negyedév végén országosan 9,9 százalékkal kevesebb üres álláshelyet jelentettek, mint egy évvel korábban. Egy üres álláshelyre átlagosan három álláskereső jutott. Győr-Moson-Sopron megyében a szeptember végi üres álláshelyek száma 26 százalékkal meghaladta a nyilvántartott álláskeresők létszámát, míg Baranyában egy helyre hét, Somogy megyében tizenkét álláskereső jutott – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb tanulmányából.
A nyilvántartott álláskeresők száma szeptember végén Budapesten 19, Győr-Moson-Sopron megyében 13 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a regisztrált munkanélküliek száma nem mérséklődött öt megyében, az arányuk Jász-Nagykun-Szolnokban 6,9, Békésben 4,7, Vasban 1,4, Borsod-Abaúj-Zemplénben 5,3, Somogyban pedig 7,5 százalék volt. A pályakezdő álláskeresők száma 14 százalékkal volt kisebb, mint 2016. szeptember végén.
A legtöbben Veszprém és Zala megyében, valamint a fővárosban helyezkedtek el. Az álláskeresők 43 százaléka legfeljebb az általános iskola 8 osztályával, 26 százaléka szakmunkás- vagy szakiskolai bizonyítvánnyal, 25 százaléka érettségivel, illetve technikusi végzettséggel, végül 6 százaléka diplomával rendelkezett.
A legfeljebb általános iskolát végzett álláskeresők aránya Heves, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (50-54 százalék), míg a diplomások aránya Győr-Moson-Sopron megyében (12 százalék) és a fővárosban (20 százalék) volt a legmagasabb.
A felmérés alapján 2017 harmadik negyedévében az ország 15–74 éves népességének 62,3 százaléka, 4,6 millió fő volt gazdaságilag aktív. Országosan 60 ezer fővel többen dolgoztak, mint 2016 harmadik negyedévében, miközben a munkanélküliek száma 38 ezer fővel csökkent. A foglalkoztatási ráta országosan egy év alatt 1,2 százalékponttal 59,7 százalékra nőtt. A foglalkoztatottak aránya Csongrád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy kivételével valamennyi megyében és a fővárosban is emelkedett, a legjelentősebben – legalább 3 százalékponttal – Komárom-Esztergom, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nőtt.
A legmagasabb foglalkoztatási arány Budapesten volt (64,6 százalék), a legalacsonyabb Somogy megyében (52,0 százalék). A munkanélküliségi ráta 1,4 és 7,8 százalék között szóródott. A legalacsonyabb (1,4 százalék) Vas és Veszprém megyében, a legmagasabb (7 százalék vagy afeletti) Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Baranya megyében volt.
A teljes munkaidőben alkalmazottak bruttó havi átlagkeresete 291 ezer forintot, míg adókedvezmények nélküli nettó átlagkeresete 193 ezer forintot tett ki szeptember végén. A fővárosi székhelyű szervezetek dolgozói keresték átlagosan a legtöbbet (az országos átlag csaknem 1,3-szeresét), és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiek a legkevesebbet (az országos héttizedét). A szellemi foglalkozásúak nettó átlagkeresete (298 ezer forint) is a fővárosban volt a legnagyobb a harmadik negyedév végén, Békés megyében pedig a legalacsonyabb (187 ezer forint). A fizikai foglalkozásúak esetében a két nettó kereseti szélsőértéket Győr-Moson-Sopron (167 ezer forint) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (102 ezer forint) megye képviselte. Országosan egyaránt 13 százalékkal emelkedtek a bruttó és az adókedvezmények nélkül számított nettó átlagkeresetek. Ez utóbbi növekedése térségenként 11 és 17 százalék között szóródott. A keresetek Budapesten nőttek a legkisebb, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig a legnagyobb mértékben.
Egy hónappal a határidő előtt adták a csúcstechnológiájú üzemet, komoly elismerés lett az eredménye a Panattoni részéről.