Várossá avatásuk évfordulóján – március 1-én - tartották a Kulturális Központban az emlékező műsort.
Köszöntőjében Erdei Barnabás alpolgármester hangsúlyozta:
„Hagyományaink messze nyúlnak vissza és volt miből táplálkoznunk. A városi cím elnyerése szempontjából fontosak voltak a település adottságai, a múltja, a régióban betöltött szerepe, de különösen az itt élő emberek tenni akarása, szorgalma. A várossá válás nem csak címet jelentett, hanem a közösség elismerését is, annak a munkának és erőfeszítésnek a megbecsülését, amely az új minősítés mögött húzódott. Rangot, de még több munkát jelentett. A lokálpatrióták számára pedig annak lehetőségét, hogy a településért még többet tegyenek. A város további fejlődésének kulcsa ma is az, ami 30 éve, ez pedig a szorgalom, az önmagunkba vetett hit és az összefogás. Településünk a további fejlődés kapujában áll, melynek anyagi és szellemi feltételei adottak, ám egyetlen esély sem váltja be önmagát: a lehetőségek valóra váltásához kemény és közösen végzett munkára lesz szükség.”
Beszédében megköszönte mindazok munkáját, akik közreműködtek abban, hogy Fonyód ma egy virágzó, a lehetőségeit kihasználni igyekvő, élhető kisváros lett.
Ezt követően Varga István könyvtáros, műkedvelő helytörténész vetített előadása következett, amelyből a jelenlévők képet kaphattak arról a folyamatról, amely elvezetett a várossá nyilvánításhoz. A hangsúlyt arra helyezte, hogy az 1890-es évek elején eldöntötték az érdekelt felek, hogy a Kaposvárt a Balatonnal összekötő vasúti vonal végpontja nem Boglár és Lelle, hanem Fonyód lesz. Az 1896 nyarán átadott helyiérdekű vasútvonal elindította Fonyódot egy olyan fejlődési szakaszon, amelynek fontos állomása – sőt, következménye! - volt például a fürdőkultúra kibontakozása mellett az, hogy 1950-ben Fonyód lett a járási központ székhelye és 1961-ben ide került a térség gimnáziuma. Részletesen feltárta ezeket a történéseket, amelyek végén mesélt a várossá avatási ünnepségről, bemutatta városunk akkor elkészült új címerét is.
Az est programját Bántó Zsuzsanna zárta, aki saját élményeit osztotta meg az érdeklődőkkel, hiszen ott volt 1989. március 14-én a gimnázium aulájában, amikor átadta Maróthy miniszter az oklevelet – amelyet egyébként a program résztvevői is megtekinthettek a színházteremben. A gimnázium igazgatónője felidézte a harminc évvel ezelőtti időszakot, amelyek a helyi iskolák megújulását is magukkal hozták. Végül – mintegy az est fénypontjaként – elmondta Fodor András Kossuth-díjas költőnek, Fonyód Város Díszpolgárának azt a versét, amelyet a várossá avatás tiszteletére írt, „Fonyód ünnepére”.