Somogy jelenéről és jövőjéről is szól a siófoki tanácskozás

Neszményi Zsolt, Somogy főispánja beszámolt arról, hogy a Somogy Vármegyei Önkormányzat és a Somogy Vármegyei Kormányhivatal kétnapos rendezvényén mintegy 250 polgármester és jegyző, valamint a térség több országgyűlési képviselője is részt vesz. Az immár tizenegyedik alkalommal megtartott esemény célja, hogy a településvezetők állami vezetőkkel találkozhassanak, eszmecserét folytassanak, tájékozódjanak a közigazgatást és az önkormányzati rendszert érintő aktualitásokról, változásokról - tette hozzá. Biró Norbert (Fidesz-KDNP), a Somogy Vármegyei Közgyűlés elnöke azt közölte, hogy a vármegyei önkormányzat mintegy 150 településsel dolgozik együtt a TOP Plusz programban, amelynek megvalósítása jól halad, Somogy az ország többi megyéjével összehasonlítva dobogós helyen áll.
Folyamatban van a gyógyfürdők energetikai fejlesztése Igalt, Marcalit, Barcsot, Buzsákot és Nagyatádot érintően, a Dráva és a Zselic komplex aktív turisztikai fejlesztésére több mint 2 milliárd forint összértékű pályázati forrást nyertek el, és a héten megkezdődött 32 falugondnok képzése is - sorolta.

Séta a jogi aknamezőn

Fábián Adrián jogászprofesszor, a Pécsi Tudományegyetem tanára arról szólt, hogy eddig Magyarország 17 megyéjében mintegy 100 rendelet született a települési önazonosság szabályozásával összefüggésben. A törvény abból indul ki, hogy ahol túlzott mértékű a lakosság bővülése és tömeges ingatlanvásárlás történik, veszélyeztetve a település fejlődését, ott jogvédelmi eszközöket biztosít az önkormányzatnak. A két eszköz az adásvételi szerződéshez kapcsolódó, ingatlanra vonatkozó elővásárlási jog és a lakcímlétesítés feltételekhez kötése - ismertette. Tájékoztatása szerint azonban ilyen rendeletet kétharmadrészben nem a túlzott mértékű betelepülésben érintettek, hanem észak-magyarországi helységek hoztak. A legnagyobb település, amely ilyen rendeletet alkotott, Sátoraljaújhely, jogszabálya mintaként szolgál, amelyből mások is merítenek. Megjegyezte, "az észak-magyarországi települések a törvény adta teljes fegyvertárat kihasználták", és "minél elszántabbak voltak, annál jobban mentek rá egy jogi aknamezőre". "Még nem lehet tudni, ebből mi állhat meg és mi nem, még nincs élő kúriai, alkotmánybírósági gyakorlat" - fogalmazott.

Könnyen mellényúlhatnak az önazonossági szabályozással a települések

Úgy vélte, abban van racionalitás, ha lakcímlétesítésnél korlátozzák az egy főre jutó négyzetméterszámot, "a többi mind véleményes". Fábián Adrián hangot adott azon véleményének, hogy az önazonosságot védő települési rendeletek alkalmatlanok a közbiztonsági, hajléktalansági, szociális problémák megoldására, egyúttal arra kérte a településvezetőket, a rendeletek megalkotásával összefüggésben kérjék hozzáértő jogászok vagy a kormányhivatal segítségét, mert e nélkül több problémát generálnak, mint amennyit megoldanak.

Együttműködéssel érhető el siker

Fehér Gábor alezredes, a Somogy Vármegyei Területi Védelmi Bizottság titkára a védelmi igazgatás témában tartott előadásában azt hangoztatta, a honvédelem nemzeti ügy, és sikeres védekezés csak a résztvevők szoros együttműködésében képzelhető el. Arra kérte a polgármestereket, pontos elérhetőségüket, benne a lakcímükkel, adják meg a védelmi bizottságnak, hogy szükség esetén elérhessék őket. Tapsonyi Tünde, a Magyar Államkincstár Somogy Vármegyei Igazgatóságának vezetője a Top Plusz forrásokhoz kapcsolódó tudnivalókról, a közbeszerzési ellenőrzések változásairól, az önkormányzati számlavezetésről, a vis maior támogatásokról és egyebek mellett a Magyar falu program pályázati felhívásairól tájékoztatta résztvevőket.