Kortárs és eredeti - új kiállítás nyílt a Vaszary Képtárban

A Csiky Gergely Színház és Kulturális Központ tagintézményeként működő képtár a Facebook-oldalán azt írta: a Hasított tér című tárlat Kecskeméti Sándor életművének meghatározó állomásait felidézve enged betekintést a sokoldalú, nemzetközileg is elismert művész alkotói világába. A kiállításon szereplő több mint száz tárgyat, köztük kerámiákat, fából és bronzból készült alkotásokat, akvarelleket és terveket január 16-ig tekinthetik meg az érdeklődők - közölte Pajger-Kovács Lilla képtárvezető hétfőn az MTI érdeklődésére. A képtár Facebook-oldalán felidézték, hogy a Gyulán született alkotó életének meghatározó éveit Kaposváron töltötte, itt indult el művészi pályája. Kecskeméti Sándor a kerámiát a szobrászat autonóm kifejezőeszközévé emelte, miközben a kerámia és porcelán mellett kővel, bronzzal és fával is dolgozott, gondolkodásának középpontjában az anyag és a forma párbeszéde, a tér alakítása és a plasztikai kifejezés lehetőségeinek kutatása állt - tették hozzá. Kitértek arra, hogy Kecskeméti Sándor jellegzetes, absztrakt és építészeti szemléletű kompozícióiban geometrikus és organikus formák, zárt és áttört felületek, súlyos tömegek és légies struktúrák kerülnek egymással feszültségbe.

Világszerte találkozhatnak köztéri alkotásaival

Kisplasztikái és monumentális köztéri alkotásai egyaránt azt vizsgálják, miként válhat a forma önálló jelentéshordozóvá, és hogyan alakíthatja a mű a körülötte lévő teret. Művészetében a monumentalitás nem pusztán a méretből, hanem a formák szellemi erejéből és térbeli jelenlétéből fakad - jegyezték meg. Felhívták a figyelmet arra, hogy a művész köztéri alkotásai Magyarországon és világszerte megtalálhatók, művei számos múzeum, galéria, valamint köz- és magángyűjtemény anyagában kaptak helyet. Az életének 79. évében idén februárban elhunyt Kecskeméti Sándor 1972-ben végezte el a Magyar Iparművészeti Főiskola keramikus szakát, azóta önálló művészként dolgozott Budapesten.

Tanárként is bejárta a világot

Az 1970-es években a kecskeméti, a siklósi és villányi alkotótelepek inspiratív közegében indult. Korai plasztikáiban a bezártság és az emberi küzdelem motívumai jelentek meg, az 1970-es, 1980-as években kibontakozó sorozatai már a szerkezet és a bomlás, az egyensúly és a feszültség kérdéseit vizsgálták. A hegyeshalmi határátkelő fogadóépületébe készült monumentális domborművei a magyar köztéri kerámiaszobrászat kiemelkedő teljesítményei közé tartoznak. Alkotói gondolkodása szerves kapcsolatban állt a 20. századi európai plasztika nagyjainak szemléletével, mégis mindvégig megőrizte saját, karakteres hangját. Kecskeméti Sándor tagja volt a Nemzetközi Kerámia Akadémiának, tanárként dolgozott a Magyar Iparművészeti Főiskola Mesterképző Intézetében, és részt vett számos alkotótelep, szimpózium munkájában, kurzusokat tartott európai és tengerentúli országokban. Tevékenységéért több magyarországi és nemzetközi elismeréssel, köztük Bajor Állami Díjjal (1986) és Munkácsy Mihály-díjjal (1989) tüntették ki.