Átadták a legjobb magyar építészeknek járó elismeréseket

Csütörtökön adták át a Pro Architectura díjakat. Az eseményre az Építészet Világnapja és az Építészet Hónapja rendezvény sorozathoz kapcsolódóan került sor.

A Pro Architectura pályázat kiírója a Miniszterelnökség, a díjat 2015-ben azzal a szándékkal újították meg, hogy elismerésben részesítse azokat, akik bármilyen módon hozzájárulnak építészeti környezetünk jobbá tételéhez.

A pályázatokat 2021. szeptember 5-ig lehetett benyújtani.

A díjátadó helyszíne a fővárosi Palotanegyedben található 1885-ben épült neorokokó stílusú Károlyi-Csekonics Palotaegyüttes, amelynek átfogó felújítását WEST HUNGÁRIA BAU Kft., az Épkar Zrt. és a Build It Mérnökiroda Kft. alkotta konzorcium végezte.

 

Négy kategóriában vehettek át díjakat

A díj a magyar építészeti kultúra népszerűsítésében, a minőségi épített környezet létrehozásában, az építészeti értékek megóvásában, és az építészeti szemléletformálásban kifejtett tevékenységért, valamint a Nemzeti építészetpolitika céljai érdekében elért kiemelkedő eredmények elismeréseként adományozható.

Ez alapján valamely jeles építészeti, városépítészeti, tájépítészeti, belsőépítészeti alkotás létrehozásában kifejtett építészeti-tervezői tevékenységért, az építészeti közélet és oktatás területén elért kiváló eredményekért, továbbá (a kiemelkedő építészeti alkotás megvalósításában közreműködő) építtetők, kivitelezők körében kerül kiosztásra.

A díjból évente legfeljebb tíz adományozható, amelyhez egymillió forint összegű pénzjutalom és az adományozást igazoló oklevél jár.

 

Az építészetnek kiemelt tétje van

"Vitán felül áll, hogy a magyar építészet tartja a lépést a világ legjobb építész stúdióival, emellett képes olyan egyedülálló alkotásokra, amilyen az elmúlt években a Szent István-terem rekonstrukciója volt" − mondta a rendezvényen a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A Pro Architectura díjakat átadó Gulyás Gergely kiemelte: nemcsak jól hasznosítható épületek születnek, de az alkotók a jövő generációk számára is hirdetik e nemzedék erejét és a jövő iránti elkötelezettséget.

Hozzátette, hogy közösségek nem jöhetnek létre és nem fejlődhetnek épületek nélkül, ami ma épül, az jó eséllyel évszázadokra jelöli ki az utakat és lehetőségeket, az életformát, az otthonról és hazáról való gondolkodást.

Az építészetnek éppen ezért a jelen és a jövő szempontjáról kiemelt tétje van.

 

Idén is tíz építész, tervező, kivitelező és építtető részesült elismerésben:

• építészeti alkotás kategóriában vehetett át elismerést Máté Tamás és Vass-Eysen Áron a tahitótfalui Műteremház megalkotásáért;
• Tóthfalusi Gábor a Sütő András erdélyi író egykori gyulafehérvári lakóháza felhasználásával kialakított szociális-innovációs és életminőség-fejlesztő központért kapta meg az elismerést.
• A Magyar Állami Operaház Műhelyházának létrehozásáért a Középülettervező Zrt. csapatát díjazták, így a közelmúltban elhunyt Marosi Miklóst (elismerését lánya vette át), Ács Istvánt, Ökrösné Pernesz Ágnest és Rabie Aniszt.
• M. Miltényi Miklós a Somogy megyei Alsóbogáton található több száz éves magtár épület felújításáért kapott díjat;
• Kuli László a budajenői skót-bencés rendház oktatási és igazgatási központtá alakításáért;
• Molnár Csaba, Bach Péter, Halmai Dénes és Terbe Rita a józsefvárosi neobarokk Károlyi-Csekonics Palota felújításáért;
• Vasáros Zsolt a Liget Budapest részeként létrejött Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központért.
• Életművéért ismerték el Bugár-Mészáros Károly György egykori miniszteri biztost, a Magyar Építészeti Múzeum igazgatóját.
• Építtetőként díjazták a Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátságot a kőszegi, egykori bencés rendház felújításával létrehozott Benedict Hotelért, a díjat Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát vette át.
• Közreműködő kivitelezőként pedig Kelecsényi Gergely kapott Pro Architectura díjat a Párizsi Udvar Hotel épületkerámia-restaurátori tervezési feladatainak összefogásáért.

Az eseményen egyperces néma felállással emlékeztek meg a nemrégiben elhunyt Marosi Miklósról.