Az iskolának nagy szerepe van abban, hogy felkészítse a fiatalokat a közösségi weboldalak jelentette kockázatokra és hasznokra.
A magyar fiatalok csaknem egyharmada közösségimédia-függő egy felmérés szerint. Jelen van a megosztottság és az irigység is a világhálón, sok fiatal pedig úgy gondolja, hogy a közösségi oldalak nem adnak valós képet az emberekről.
Hetente átlagosan 22 órát interneteznek a 16-37 évesek. Naponta 1,8 órát töltenek el a közösségi weboldalakon, többek között a Facebookon – ez is kiderült az Y és a Z generációt vizsgáló felmérésből. Ám a 16-21 évesek töltik a legtöbb időt a világhálón, naponta 3,4 órát. A távirati iroda által közölt kutatás megmutatta, hogy a vizsgált felhasználók 30 százalékának első dolga átfutni a közösségi oldalakat, amint adódik erre néhány perce az iskolában vagy a munkahelyén.
Terenyi Zoltán Imre, kaposvári pszichiáter és pszichoterapeuta szerint a közösségi weboldalak azért is vonzóak, mert gyors áttekintést adnak az ember kapcsolati hálójáról. Úgy véli: egy-egy közösségi oldal legtöbbször csak vonzza az embert, s nem feltétlenül jelent függőséget. – Valaki újságot olvas és annak révén kapcsolódik a társadalomhoz, valaki pedig a közösségi weboldalakat böngészi – mondta Terenyi Zoltán Imre. – Ideális esetben az internet csak a reális kapcsolatok szervezését segíti, s jelen van a valós kapcsolati szint, vagyis az emberek találkoznak fizikailag is.
A Vodafone Magyarország és az NRC közös kutatása szerint a válaszadók 62 százaléka úgy véli, hogy a közösségi oldalakon látottak nem adnak valós képet az emberekből, mert mindenki igyekszik jobb színben feltüntetni az életét a valóságosnál.
– Többször, de csak passzívan időzőm a Facebookon, mert sokakkal csak ott tudom tartani a kapcsolatot – mondta el kérdésünkre egy 27 éves kaposvári férfi. – Azt hiszem, sokan kérkedni akarnak az ismerőseik előtt, hogy hol jártak, mit ettek.
Terenyi Zoltán Imre szerint jelen van a megosztottság és az irigység is a közösségi oldalakon, ugyanakkor ezek mindig is voltak. Elmondta: csak esetenként szülhet lelki válságot a fiatalban, ha folyamatosan a jobb sorban élő társai fotóit látja a világhálón. Ugyanakkor ha labilisabb a családi háttér, nehezebb lehet az önazonosulási folyamat. – Nem új jelenség az sem, hogy egy-egy közösségben vannak kiélezett különbségek, melyek nehezítik a saját énkép és az identitás fejlődését – mondta a pszichiáter. – Korábbi, diákokról készült filmekben is jelen volt a megosztottság és a irigység, hisz ezek bizonyos életkorok sajátosságai. Ma csak a médium más, mely közvetíti ezeket.
Bárkit rosszul érinthet, ha nem olyan hozzászólás érkezik a fényképére az interneten, mint amilyen visszajelzésekre számítana. – Kell, hogy legyen saját mércéje az embernek, s tudnia kell azt is, hogy ez csak egy tükör – mondta Terenyi Zoltán Imre. – Ezen kívül van még legalább öt tükör, melyből összerakhatok egy reális képet magamról. Vagyis nem mindenható mások véleménye, hanem több szálat kell megnéznem ahhoz, hogy lássam, mi az érvényes rám. Ezért meg kell tanulni kezelni a közösségi oldalak által megszülető jelenségeket, majd levonni belőlük a tapasztalatot. Ebben fontos támogatni a fiatalokat. Az iskolának nagy szerepe van abban, hogy felkészítse őket a közösségi weboldalak jelentette kockázatokra és hasznokra. Hangsúlyozni kell, hogy számos kreatív lehetőség is rejlik a közösségi oldalakban, ilyenek például az osztályközösségek saját oldalai is – jegyezte meg.
Forrás: www.sonline.hu